keresés a lovardák között


Az erdélyi fejedelemség hadserege szerényebb volt, mint mondják


   A Báthoryaknak zsoldos katonái voltak, még skót katonájuk is volt. Rendszeresen szolgáltak lengyelek és kozáokok a seregükben. Évtizedekig verhetetlen volt a magyar sereg mintájára megszervezett lengyel hadsereg. A mezőkeresztesi csata - az egyik legnagyobb csata volt Európában. Erdélyben a fénykora a csapatnak akkor volt, amikor Báthory újraszervezi a hadsereget, elrendelik a székelyek hadkötelzettségét. Hiba volt, hogy a fejedelem megígérte a székelyeknek a régi jogviszonyuk visszaadását, de azt nem tette meg.

Hogy fértek meg a hajdúk és a székelyek? ők nem nagyon harcoltak együtt. A székelyek már akkor is nyakas, furfangos emberek voltak, íme egy példa az ő megreformálásukról, a deszkás, pajzsos székelyekről: (Szemelvények: Szalárdi János krónikájából)

„ … mind egy szál deszkát szerzenének, mentől könnyebb lehetne, de jó vastagot, hogy a golyóbis messze ne járhatná, mellyeket ki-ki, amint akarná, maga hosszához alkalmaztatván s magosságát fején felyül hagyván, szemeinek helyeit azokon kifúrván, lyukasztván s a deszkában válláig aránt egy-egy erős vesszőjármot fúrván, szegezvén, az ostromkor lövés ellen pajzsok gyanánt nyakokba azokat hányták vala.

De a deszkás, pajzsos székel atyafiaknak is nem sokat használt vala a stratagéma, azaz a hadifortély, hadimesterség, mert az igen serény kozákság látván, hogy az lövés nem szintén derekasan ártana nekik, kardokkal kiütvén reájok, hogy ezek többire, mint egy-egy kalodát hánytak volna nyakokba, míg azoknak nyakokbúl való hányásokkal magokat könnyebbítenék, addig a csapás, nem is oltalmazhatván magukat, rájok esvén, nagyobb részbül elhullottak vala! „

A székelyekkel meglehetősen sok baja volt a fejedelemnek. Az udvari lovasságot, azaz a mezei lovasságot az alkalmi feladatok után nem oszlatta fel a fejedelem, hanem megtartotta őket, s többfelé állomásoztatta őket. ők voltak a legprofibb katonák a hadseregben Erdélyben, de egyben a legkétesebb alakok is, akikhez gyilkosságok is fűződtek. Gyulafi Lestár feljegyzéséből : „… kiket mindeniket gyékénnel födték be, simulálván, azaz színlelvén azt, hogy sót visznek. És mindenik kék darabonttal volt megrakva. „

Az udvari gyalogság elit alakulatnak számított, folyamatos edzésben tartották. Így írt róluk Bethlen Gábor levele 1621-ben : „…az német gyalog az piaczon való házak mellé állván, az mi gyalogunkat András Geréb vitézül reájok vitte és csak három kopjányira állatván tőlők, négy egész óráig hallatlan és csudálkozásra méltó rettenetes harczot állott a kétféle gyalog, melyhez és hasonlót históriában sem olvastam, summa valameddig az kékeknek pora golyóbisa el nem fogyott, addig oly sűrűs lőtte az ellenséget oly közelről az mint írám, valamint a mustrán szokott lőni. „

Az erdélyi fejedelemségben megjelennek a nyugati külföldi zsoldosok is, főleg foglyul ejtett német raboknak ajánlották fel a szolgálatot, s később letelepítették őket itt. A magyarok mentalitása más, mint a német drill, így a német katonák tudásást meg kellett őrízni. Tanulságos látni a fejedelem hadakozásról vallott nézeteit:
Bethlen Gábor végrendeletéből: „ Némettel szemben való viadalt elkerüljétek minden úton, hanem abból kövessék az én hadakozásom módját. Mindeneknek előtte keressenek egy jó alkalmatossággal való helyet, ezt megerősítvén, éléssel rakják meg, rakodjanak belé, onnan harcoljanak az ellenséggel; de ha egyéb lehet benne, azaz ha másként lehet, elkerüljék, az országba ne bocsássák az ellenségeket, hanem a szélében tartóztassák! „

Az erdélyi hadsereg jól használható volt, de méretei, fellépése és minősége szerényebb volt, mint ahogy arról beszélni szoktak.

Magyar Rádió

Forrás:Erdély ma 2007-01-17





Cikkajánló:


Hozzászólások:

























   
Horze Lovasáruház   KLP   Lovasvilág Lovasbolt   Decathlon   Tanita Lovasboltja   szerverbérlés, szerverhoszting, szerverüzemeltetés