kisbéri félvér
6 éves, Herélt, 168 cmÁr nélkül
angol telivér
11 éves, Herélt, 165 cmÁr: 700.000 Ft
(2.376 Eur)
nóniusz
13 éves, Mén, 175 cmÁr nélkül
magyar félvér
13 éves, Herélt, 175 cmÁr: 1.200.000 Ft
(4.073 Eur)
magyar sportló
13 éves, Herélt, 175 cmÁr: 1.500.000 Ft
(5.091 Eur)
holsteini
3 éves, Kanca, 163 cmÁr nélkül
|
|
|
|
Angol telivér tenyésztés, felnevelés, versenyeztetés.
Tenyész állatok bértartása, választott és évjárati csikók bértartása.
110 hektár karámozott legelő.
Saját állatorvos, patkoló kovács.
|
| Ménes alapításának éve: 1912 | Honlap: http://www.babolnamenes.hu |
| |
| Telephely: Magyarország,Komárom-Esztergom,Tata,Dióspuszta |
|
|
Kapcsolattartó(k)
| Dénes Péter |
ménesvezető
06-20-428-9230, tetelx@t-online.hu
Magyar
Lótenyésztő szakmérnök - Kaposvár
lótenyésztési szaktanácsadó
|
| Egyedszám: |
| Összesen: 160 ló. Ebből: 40 tenyészkanca, |
| 23 növendék, |
| 97 egyéb hasznosítású |
|
| Főbb tenyésztett lófajták: |
angol telivér
|
| További tenyésztett lófajták: |
|
Tenyésztő szervezet/
egyesülettagság(ok) |
Galoppló Tenyésztő Egyesület
|
|
|
angol telivér bővebben
Magyarország legrégebben működő angol telivér ménesét 1912-ben alapította akkori birtokosa, Jaross Sándor, korának egyik legjelentősebb tenyésztő szakembere. Eredeti célja, a minőségi versenylovak tenyésztésén túl, idegen tulajdonban lévő kancák panziós tartása ma sem változott.
A ménes felvirágzását az I. világháború hamar megszakította, mely után átmenetileg az Olasz – Magyar Bank Rt. tulajdonába került. Vezetője a nagy lóversenyrajongó és jeles telivértenyésztő, Halász Béla volt, aki megvásárolta a ménes részvényeit. Innentől számíthatjuk a ménes első aranykorát. Halász Béla továbbfejlesztette a ménest, növelte a legelők méreteit és nagy súlyt fektetett az importra.
Dióspuszta a háború alatt ért fel a csúcsra. 1942-ben a tenyésztők között első volt. Az előkelő helyezést 1943-ban megismételte, pedig az anyakancák létszámát tekintve Dióspuszta nem magaslott ki a többi ménes közül.
Halász Bélától a II. világháború utolsó évében elkobozták, és állami tulajdonba helyezték a ménest. 1945. elején a ménes lovait nyugatra hurcolták, csaknem a teljes állomány örökre elveszett.
Dióspusztán a tenyésztés 1946-ban indult újra a honvédség szervezésében, a nyugatról visszakapott telivéreket itt tartották. 1950. után a Földművelésügyi Minisztérium irányította a ménest, a legkiválóbb kancaanyagot összpontosították ide, és az akkori idők legeredményesebb ménjeit telepítették a ménesbe. Ezen időkben Dióspusztán közel 90 kancát fedeztettek.
1962-ben gazdasági okokra hivatkozva, a költségvetésből gazdálkodó méneseket a közelükben lévő Állami Gazdaságokhoz csatolták.
1991-től a hazai lóversenyzés tulajdonosváltása után a versenyzés helyzete válságossá vált, amely elhúzódott a lóversenyfogadás korlátai miatt, ezért a Bábolna Rt. 1998-ban visszaolvasztotta szervezetébe a Nemzeti Ménes Kft.-t, majd 2001-ben megalapította a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft.-t, amely tartós állami tulajdonban van. Az elképzelés az volt, hogy Dióspuszta a telivér világában minden téren vezető pozíciót töltsön be, egy kb. 50 elit kancából álló ménest hozzanak létre, 50-60 lovat futtassanak Magyarországon és lehetőség szerint külföldön is. 2002-ben Kegyúr méltán lett az Év Lova, megnyerte a Nemzeti Díjat, az Alagi Díjat, a Szent István Díjat és a St. Legert.
Jelenleg a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. Dióspusztai Angol Telivér Ménese a magyar lóversenyzés fontos része. A ménes területe jelenleg közel 300 ha, a csikós és vemhes kancákat, az üresen álló kancákat, valamint az éves csikókat is több hektáros karámokban legeltetik, a mének homokos kifutókba járnak ki. A ménesben lehetőség van panziós tartásra, amely a fedeztetés, igény esetén az elletés, csikónevelés, tréningezés idejére szól.
A ménes infrastruktúrájában, szakmaiságában és tenyészállományában is meg kíván újulni. Állami ménesként célja a magyar lóversenyzés és tenyésztés minél szélesebb körű támogatása.
|
|
|
PetFarmVet Áruház - KERBL 
