A béklyótól megszabadított pata: egy rossz beidegződés megváltozása a lovak lábbetegségeivel kapcsolatban (1. rész)

(Tomas G. Teskey DVM, USA, AZ)

„Primum non nocere” (Mindenek előtt ne árts) – Hippokratész, c. 460-377 K.E.

A lóspecialista állatorvosok egyik felelőssége, hogy tanulmányozzák az arra vonatkozó bizonyítékokat, hogy a patkolás káros a lovaknak. Képzésünk végén esküvel vállaljuk, hogy tudásunkat az állatok egészségének javítására fordítjuk és egész életünkben arra törekszünk, hogy folyamatosan fejlesszük tudásunkat és szakmai hozzáértésünket.

Az elmúlt 8 évben ugrásszerű változás következett be a pataápolás megértésében. Az ugrás sebessége és mértéke számos állatorvosban és kovácsban hagyta a régi dal szavainak érzését: „megbabonáz, megtéveszt, megzavar.” (Ez valószínűleg egy amerikai dal lehet.)

Ennek eredményeképpen ez idő alatt igen széles skálán mozognak azon ismertté vált hivatalos vélemények, hogy mi tekinthető a megfelelő pataápolásnak, mely okoz bizonyos feszültséget. Ennek a spektrumnak a hagyományos végén azok a kovácsok állnak, akik kombinálják a pata anatómiájával kapcsolatos tudásukat a kovácsolási képességeikkel, mely a pata kezelését egy fémdarab használatára alapuló rendszerre építi, s mely az elmúlt 1000 évben megszilárdult. A spektrum ellenkező végén egy új szemlélet helyezkedik el, mely a 20. század végén indult útjára. Ezeket a patkó nélküli pataszabályozási módszereket két úttörő indította el: egy állatorvos, Hiltrud Strasser és egy kovács, Jaime Jackson.

Ezen ismeretek kutatásra, megfigyelésre, élettanilag elfogadható szaruszabályozásra, nem fémbázisú patakezelésre alapoznak. Sok kovács és olyan állatorvos, akik korábban kovács képesítést is szereztek, eltökélt támogatói maradtak a patkolásnak. Annak ellenére, hogy a saját szakmájukat ítélik el, amikor félénken beismerik, hogy a patkolás egy szükséges rossz, majd ezen ellentmondást a patkolás évezredes történetére hivatkozva próbálják igazolni, utalva arra a beszűkült megközelítésre, mely szerint bizonyított tény, hogy a sportban résztvevő lovak nem szenvedtek sérülést a patkolástól.

A kovácsok az állatorvosokkal utóvédharcot folytatnak, hogy megvédjék a patkolás szükségességét. Úgy érzik, lojálisnak kell maradniuk az első képzettségükhöz, annak hagyományaihoz, azonban egyre nehezebben tudják védeni a véleményüket az olyan jól informált lótulajdonosok növekvő hadseregével szemben, akik tanulmányozzák a patkó nélküli patakezelést. Könnyű megérteni a dilemmájukat. Ahogy egyre több és több lótulajdonos ér el sikereket fémpatkó nélküli lovával, a mellőzött kovácsoknak és állatorvosoknak egyre nehezebb kitartani a spektrum fémalapú végén. Lovainkkal elért sikereinket a patkó nélküli patakezelés alapját adó, a természetes formáról és funkcióról szóló tudás lendíti előre, míg egy tarthatatlan beidegződéshez való merev ragaszkodás a pataápolás sírját ássa meg.

Olyan szerencsés vagyok, hogy ennek a spektrumnak mindkét végén van gyakorlatom. Arizonai marhatenyésztő farmokon nevelkedtem és dolgoztam, három generáció bölcsességét hordozom arról, hogyan kell a lovat megpatkolni ahhoz, hogy el tudja végezni a munkáját. Ez a munka a hosszú órákon át tartó lovaglást jelentette, nehéz terepen. Ez olyan mindennapi munka volt, melyet inkább a szükség, mintsem a választás diktált. Ma már tisztában vagyok azzal, hogy nem csak lehetséges, de előnyösebb, hatékonyabb, egészségesebb a lovaknak, ha patkó nélkül dolgoznak. Mindazonáltal úgy gondolom az csupán a legtöbb kovács és állatorvos megrögzött véleménye, hogy a lovak egyszerűen nem képesek patkó nélkül dolgozni. Ez inkább úgy igaz, ha azt mondjuk, hogy az ő lovaik nem képesek patkó nélkül dolgozni, míg másoké képesek erre.

Véleményük a hagyományos gondolkodás megtartásából ered, melyek gyakorlata nem változott lényegesen az elmúlt évtizedekben. Vannak olyanok, akik úgy ragaszkodnak a hagyományokhoz, hogy haladásként festik le a modern kori patkolást, mely ma már nem az a káros gyakorlat, ami korábban volt. „Új patkolási módszer”-ként beszélnek ezekről az eljárásokról, vagy esetleg a „természetes elvű” furcsa kifejezést használják. Azonban –amint tisztában leszünk a pata biodinamikájával és azzal, hogyan és miért lehet a lovak patáját patkó nélkül körmölni, kezelni, – ezek a vélemények elvéreznek.

Helyükre a pataápolás új szemlélete kerül, mely javítja a lovak jólétét. Úgy vélem, hogy bármely elfogadható pataszabályozási módszernek biztosítania kell, hogy a szarutok:

  1. képes legyen a talaj változásait követve nyúlni és csavarodni minden irányban;
  2. segíti a vér- és nyirokkeringést a súly-vezérelt pumpáló mechanizmus által,
  3. megvédi az érzékeny belső szerkezeteket a környezeti hatásoktól,
  4. lehasad önmagáról, hogy megszabaduljon a régi hámsejtektől és teret adjon az új hámsejtek fejlődésének,
  5. érzékelési információkat küld a környezetről a központi idegrendszer felé

A béklyóitól megszabadított láb esetében ezek a feltételek teljesülnek: egy csodálatos szerkezet, mely a 60 millió éves fejlődése nyomán képes ellátni ezeket a feladatokat. Olyan szerkezet, mely három erős formára épül – kúp alakú külső és belső falra és a patacsontra, boltozatos talpra, és a háromszögletű nyírra és saroktámasztókra. Ez az összetétel csak akkor egészséges és képes a lovat támogatni, ha a patának lehetősége van önmagát alakítani akár megfelelő mozgás, akár megfelelő formálás által és képes megmaradni dinamikus állapotában. Nem megfelelő formálás, vagy patkó felhelyezése gátolja ezeket a funkciókat és – különböző mértékben – károsít minden patát és lovat. A pata tönkretételének egyik legbiztosabb receptje, ha a rugalmas pata működését egy merev fém patkóval korlátozzuk. Ennek az eredménye a pata és egyéb környező szövetek kóros elváltozása, az élettani folyamatok akadályozása, és a szarutok kóros túlnövekedése.

Mikor a patkót eltávolítják, a túlnőtt patát úgy körmölik meg, hogy az megfeleljen a következő patkó felilleszthetőségének (ahelyett, hogy figyelembe vennék a pata élettani szükségleteit), így további károkat okoznak. Ezek a szaruszabályozások nem veszik figyelembe azt a formát, mely a pata optimális működését eredményezi. Bár a fémet 1000 éve használják a pata elhasználódása ellen, ma már tudjuk, hogy a pata már akkor károsodik, ha felütik a patkót, a vas merevsége miatt és tovább károsodik minden egyes megvasalt nappal, amikor is a szaru normál növekedése többé nem képes kiteljesedni.

Az elmúlt 10 éves lovas állatorvosi klinikai gyakorlatomat áttekintve kiderült, hogy az összes pata és lábbetegségeknek 85%-a a patkolt lovakon jelentkezett, beleértve a végzetes lábtöréseket is. Történt mindez annak ellenére, hogy az ügyfélkörömben ápolt lovaknak csak 48%-a volt patkolva. A szarutok egy magas fejlettségi szintet elért, speciális fajtája a bőrnek, de akkor is csak bőr. A fém nem bír megváltó tulajdonsággal, mely képes megvédeni a bőrt.

(folytatása következik)

2017.08.02. Írta: Tomas G. Teskey DVM, USA, AZ
A teljes, négyrészes cikksorozat forrásai:
1. Pollitt C. Clinical Anatomy and Physiology of the Normal Equine
Foot. Equine Vet Ed 1992;4:219-24.
2. Jackson J. The natural horse. Harrison (Ark): Star Ridge Publishing;
1997.
3. Bowker R. A New Theory About Equine Foot Physiology. March 6,
1998. Available at cvm.msu.edu/news/press/footphy.htm.
4. Strasser H, Kells S. A lifetime of soundness. Qualicum Beach (BC,
Canada): Sabine Kells; 1998.
5. Strasser H. Shoeing: a necessary evil? Qualicum Beach (BC,
Canada): Sabine Kells; 1999.
6. Bowker R. New Theory May Help Avoid Navicular. March 1999.
Available at cvm.msu.edu/news/press/navicular.htm.
7. Strasser H, Kells S. The hoofcare specialist’s handbook: hoof orthopedics
and holistic lameness rehabilitation. Qualicum Beach
(BC, Canada): Sabine Kells; 2001.
8. Cook WR. Educated owners and barefoot horses: An open letter
to veterinarians. J Equine Vet Sci 2001;21:471-3.
9. Cook WR. On talking horses: barefoot and bit-free. Natural Horse
Magazine 2001;3:19.
10. Strasser H. Video: Optimum Hoof Form—The Basic Trim. 2002.
Available at www.strasserhoofcare.com.
11. Strasser H, Kells S. Listing of the harmful effects of shoeing. 2002.
Available at www.thehorseshoof.com/listing.html.
12. Jackson J. Horse owners guide to natural hoof care. Harrison
(Ark): Star Ridge Publishing; 2002.
13. ———. Founder: prevention & cure the natural way. Harrison
(Ark): Star Ridge Publishing; 2002.
14. Cook WR. On “mouth irons,” “hoof cramps,” and the dawn of the
metal-free horse. Natural Horse Magazine 2001;4(4).
15. ———. Leave nothing but footprints…and fertilizer. Trail Blazer
Magazine 2002:13.
16. Welz Y. Hoofcare for the millennium. 2002. Available at
www.thehorseshoof.com/tufts.html.
17. Cook WR. Professional dismissiveness of equine barefootedness.
J Equine Vet Sci 2003;:564-6.
18. Simons L. Rethinking traditional hoofcare: the Strasser theory flies
in the face of mainstream farrier logic. 2003. Available at:
www.hoofcare.com/contents74.html.
19. Welz Y. The changing face of hoofcare in the United States. 2003.
Available at www.thehorseshoof.com/hoofcareus.html.
20. Strasser H. Who’s afraid of founder?: laminitis demystified.
Qualicum Beach (BC, Canada): Sabine Kells; 2003.
21. Welz Y. Barefoot stories: featuring the Strasser method of hoof
care. Qualicum Beach (BC, Canada): Sabine Kells; 2003.
22. Speckmaier P, Kells S. The centaur reborn: holistic horsemanship
and the foundation for optimal performance. Qualicum Beach
(BC, Canada): Sabine Kells; 2003.
23. Cook WR. Get a grip. Published online at www.bitlessbridle.com
and a shortened version: Remove the shoes. Thoroughbred Times
September 6, 2003;19(36):18.
24. Bowker R. The growth and adaptive capabilities of the hoof wall
and sole: functional changes in response to stress. Lexington (Ky):
AAEP. Available at www.ivis.org/proceedings/aaep/2003/toc.asp.
Internet publisher: Ithaca (NY): International Veterinary Information
Service; 2003.
25. La Pierre KC. The chosen road: achieving high performance
through applied equine podiatry. Dover (Del): Naked Greyhound
Press; 2004.
26. Jochle W. Use defines shoeing. J Equine Vet Sci 2004;24:122-3.
27. Cook WR. Horseshoes totally indefensible. J Equine Vet Sci 2004;
24:266.
28. Ramey P. Making natural hoof care work for you. Harrison (Ark):
Star Ridge Publishing; 2004.
29. Jackson J. Guide to booting horses for hoof care professionals.
Harrison (Ark): Star Ridge Publishing; 2004.
30. Ovnicek G. New hope for soundness. Florence (Colo): Wild
Horse Publishing; 2004. Available at www.whpublishing.com/
store/products.html.
31. Redden R. Instructions for Redden modified ultimates, state of the
art treatment for laminitis. 2004. Available at www.nanric.com/
ULTIMATE.htm.
32. Teskey T. Breaking traditions: a veterinary medical and ethical
perspective on the modern day usage of steel horseshoes.
Available online at www.hoofcareunltd.com.
33. ———. Bringing the sparkle back into crystal’s life. Available online
at www.hoofcareunltd.com.
34. Dean Y. Interview with barefoot vet: Dr Tom Teskey. Horse’s Hoof.
Summer 2004;16:10-11.

Hozzászólások