Új gazdája kedvéért nyert az addig sikertelen ügető

A győzelemhez nem elég egy jó ló és egy kiváló lovas. És nem garantálja a sikert a kemény edzés, az alapos felkészülés sem. Gyakran a szerencse és még valami furfangos, kiszámíthatatlan dolog is kell hozzá. Az, hogy egy különleges ló megtalálja az ő különleges gazdáját. Valahogy így történhetett ez az idei Baka Hendikepen is. Nagyváry Andrea írása.

Utrillo d’Amour a Baka Hendikep befutójában

Csak egyszer futják az évben

Világhírű magyar ügetőlóról kapta a nevét az év leghosszabb távú ügetőfutama, a Baka Hendikep. Évente csak egy alkalommal futják a lovak ezt a 4200 méteres versenyt, amihez rendkívüli távbírás szükséges. 

Szeretem ezt a futamot. Talán mert szép emlékek kötnek hozzá. A Kerepesi úti pályán Flammával nyertem, az új pályán Uclipse Bokoval. Utóbbi lovunk háromszor is megnyerte ezt a versenyt (a másik két alkalommal idomárjával, Fazekas Imrével) és a mai napig tartja a verseny rekordját. 2009-ben 1 perc 20 másodperces átlagidővel nyert

Idei “hősöm” Utrillo d’Amour lett, egy 8 éves herélt. 

A ló, aki túl átlagos a sikerhez

Utrillo d’Amour-t ötéves korában vezette felénk a sors. Előélete nem mondható unalmasnak. Német földön született francia ősöktől, így francia tenyésztésű lónak számít. Versenyzett belga, német, francia pályákon több, de inkább kevesebb sikerrel. 15.9-es hároméves kori rekordját soha meg sem közelítette később.

Horvát tulajdonosa nálunk “felejtette”, így lett a mi lovunk. Utrillo d’Amour kondícióján volt mit javítani, ráadásul pataproblémákkal is küzdött. Megfelelő patkolással és tréningezéssel egyre jobban mozgott a reggeli munkákban, sőt már versenyekben is egyre ritkábban galoppozott, pedig ez előző külföldi versenyei során gyakran előfordult.  

Származása és hosszútávú remek rekordja két évvel ezelőtt egy negyedik, tavaly csak egy hatodik helyezéshez volt elég. Egyik verseny sem alakult számára kedvezően, mindkét futam után azt éreztem, a távbírásával nincs gond, inkább rosszul osztottam be az erejét, rosszul helyezkedtem. 

Utrillo d’Amour idén már nyolc éves. Mivel kevés számára megfelelő ügető futam volt, úgy gondoltam, ki kellene próbálni, hogy hátaslóként hogyan válna be. Nem kellett sokáig várni, hogy kiderüljön, Utika készségesen dolgozik nyereg alatt. Ménként is kedves ló volt, de mégis úgy döntöttünk, hogy kiheréltetjük, mivel ha eladjuk hobbilónak, szívesebben fogadják a lovardákban. 

Közben meghirdettem eladásra a Lovasok.hu oldalon. Utrillo d’Amour igen fotogén ló, így több jó képet is csináltam róla hobbilónak és fogathajtásra ajánlottam. Érdeklődtek többen is, mégsem vette meg senki. 

Utrillo d’Amour

"Egyetlen leszel számomra a világon. És én is egyetlen leszek a te számodra…"

Egy napon egy hölgy látogatott az sitállónkba, aki tinédzserként nyári munkán ügető versenyistállóban dolgozott még a Kerepesi úti pályán. Most pedig úgy döntött, eljött az idő, hogy egy ügető versenylova legyen. Simon Gréta évek óta még lóközelben sem volt, de az agárfutamok után, amikor meglátta, hogy a Kincsem Parkban az ügetők következnek, megdobbant a szíve. Előtörtek a régi emlékek. 

Megmutattam neki a lovainkat, elmondtam melyik eladó közülük. A legvégén került sor Utrillo d’Amour-ra. Szerelem volt első látásra, Gréta szinte azonnal eldöntötte, hogy neki ez a ló kell. Hiába már 8 éves, hiába inkább hobbilónak való, nem baj, neki ő tetszik. Uti egyébként is nőpárti, imádja, ha fésülgetik, simogatják, kötőféken nyugodtan sétálgat, legelget, nem ijedős, nem ideges. 

Gréta a Kincsem Parkban szerette volna tartani Utrillo d’Amour-t, és szerette volna, ha fut versenyben is. Így eldőlt, hogy marad a pályán és kettős életet él: tréningezem, versenyzek vele, de hétvégeken lovagolnak rajta. Új gazdája gyakran meglátogatja, és szeretne megtanulni lovagolni rajta. Dupla üléses kocsiban pedig együtt szoktunk hajtani. 

Balról: Telkes Bálint, Simon Gréta és kisfia, Fazekas Imre idomár, Horváth Tamara, Nagyváry Andrea, Fodor Katalin (Miss Lovi)

Csak ennyi kellett a sikerhez?

Uti egész évben haloványan szerepelt versenyeken, pedig tréningben nagyon jól mozgott. Próbáltuk megfejteni az okát, de nem sikerült. Nem elég robbanékony, ezt tudjuk róla. A meleget nem szereti, ez is kiderült már. Novemberben egy 3000 méteres futamban, ahol nála jóval erősebb lovakkal versenyzett, meglepően szívesen futva második lett. Ezután döntöttünk úgy, hogy idén is elindítjuk a Baka Hendikepben.

Papíron nem tartotta esélyesnek a szaklap, de én titkon nagyon bíztam a jó szereplésében. Volt a futamban jobb ló nála, de ők nem bizonyították még a távbírásukat. 

Jól sikerült a rendhagyó start – a versenypályán kell 180 fokban megfordulni lassú ügetésben – ami egy sulkyba fogott lóval nem is olyan egyszerű. (Ezt is gyakoroltuk a munka során.) Hamar megelőztük az egyetlen fogatot, aminek előnyt adtunk, és végig a mezőny előtt ügetve, saját tempót diktálva, könnyedén megnyertük a futamot. A videót visszanézve láttam, hogy csak egy ló volt, aki a végén közelített, az istállótársunk, Őszi fény. 

Számomra ismét bebizonyosodott, hogy a szerencse és az élet fordulatai is közrejátszanak egy győzelem megszerzésében. 

2016.12.13. Nagyváry Andrea
Fotók: Szili Gabriella,  Kovács Gábor

Hozzászólások