Lovak a költészetben – költészet a lovakban

A magyar költészet napját József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük. És mi is adhatná vissza szebben a költészetet, mint egy ló? Esetleg tíz ló?

A magyar költészet napja alkalmából kedvenc lovas versrészleteink és Haga Zsuzsanna legszebb lovas fotói közül válogattunk.

Petőfi Sándor János vitéz

Hát hisz akkor én meg még jobban szeretném,
Ha magamat lóra, nyeregbe vethetném;
Mert ha én nem ölök, engem öl meg a bú –
Nagyon kivánt dolog nekem a háború.
 
Igaz, hogy eddig csak szamarat ismértem,
Mivelhogy juhászság volt a mesterségem.
De magyar vagyok, s a magyar lóra termett,
Magyarnak teremt az isten lovat, nyerget.

Nemes Nagy Ágnes

Patkolj nekem lovat, kovács,
hadd vigyen egyszer már haza.
Jó ez a szódás paripa.

Gyulai Pál: A bujdosó

Szelek szárnyán járó,
Édes lovam Ráró!
Előtted van az út,
Ne várd a sarkantyút,
Csak előre, sebesebben,
S a világból vigy ki engem!

Simon István: Mirza

Ahogy első gazdája hívta,
mi is csak így becéztük: Mirza.
Sejtelmünk se volt, mit jelent a szó,
mit magával hozott a kiscsikó,
mikor egy tavaszi vásár után
udvarunkba vezette apám.

Szigeti Piroska: Sárgaszőrű kiscsikó 

Sárgaszőrű kiscsikó,
Mikor lesz belőled ló?
Biztos lesz belőled ló,
Mire leesik a hó.  
Ha megnőnél magasra,
Felülnék a hátadra.
Nem félnék én magamba',
elmennék a vásárba.  
Mit vennék a vásáron?
Még egy lovat féláron.
Minek nekem még egy ló?
Ha két ló van , mindig jó.  
Jön a tél és hull a hó,
Vígan csúszik a szánkó.
Gyí, te sárga, gyí, fakó!
Gyerekeknek ez való.

Nagy Bandó András: Csikólesen

Kicsi csikó, pár napos tán,
nemrég érkezett a postán.
Ugrabugrál, jó a kedve,
anyja nézi elmélkedve.
Ő is bámul, néha pillog,
gomb a szeme, gyöngyként csillog.
Sörénye lóg a nyakába,
csillag hullott homlokára.
Egyszer-egyszer légyért kapkod,
farka lendül, böglyöt csapkod.
Néha hátát vakarássza,
időnként a fejét rázza.
Fülecskéit rezegteti,
patácskáit kőhöz veri.
Zabot eszik, szaporázza,
kivillan a foga máza.
Fűben fekszik elterülve,
cifrázgatja állva-ülve.
Anyját bújja, csecsét nyúzza,
és a napot átalussza.

Pintér Zoltán: Lovam hátán
Lovam lába halkan csendben
Tipeg topog fű se rezzen,
Szépen lassan andalog
Táncol mint az angyalok…
 

Arany János: A walesi bárdok

Edward király, angol király
Léptet fakó lován:
Hadd látom, úgymond, mennyit ér
A velszi tartomány.

Benedek Elek: Szellő, Ráró…

Szellő, Ráró,
Szépen járó.
Jó lovaim, fussatok!
Majd estére,
Hazatérve,
Kaptok finom abrakot.
Jön a vonat,
Ni, hogy szalad!
Szaladjatok ti is ám!
A vonaton,
Azon, azon,
Jön az én édes anyám!

Petőfi Sándor: Gyere, lovam…

Gyere, lovam, hadd tegyem rád nyergem!
Galambomnál kell még ma teremnem.
A kengyelbe most teszem ballábam,
De lelkem már a galambomnál van.
Száll a madár, tán párjához siet;
Sebesen száll, el is hagyott minket.
Érjük utol szaporán, jó lovam,
A párját ő sem szereti jobban.

Ha esetleg nem találtuk volna meg azt a lovat, aki belőled is előcsalja a költőt, nézz körül Te is eladó lovaink között és oszd meg kedvenced linkjét kommentben. 

.

2016.04.11. Fotók: Haga Zsuzsanna
Frissítve: 2017.04.09.

 

Hozzászólások