“Akik lósörényen növekedtek” – négy előadás a mongol lovaskultúráról

Nyolcszáz évvel ezelőtt megremegett a föld a mongol lovak patái alatt, a lovas harcosok pedig szempillantás alatt eljutottak a világ egyik végétől a másikig. Napjainkban Mongólia területén városok állnak, a lakosság egy része letelepült életmódot folytat, vidéken, a sztyeppén azonban még mindig úgy legeltetik nyájaikat a pásztorok, mintha a pusztaságon nem fogna az idő vasfoga.

Mongóliában a ló bajtárs, barát és büszkeség, egy szóval: kincs. Jelen előadássorozat egy nomád nép huszonegyedik századi lovaskultúráját mutatja be a gyökerektől kezdve a tevékeny mindennapokon, a sporton keresztül az állatot övező mágikus tiszteletig.

1. előadás (május 8.)

A mongol lovaskultúra gyökerei – belső-ázsiai lótartó népek története és emlékei

Mongólia területén, Belső-Ázsiában a ló már időszámításunk előtt is természetes eleme volt a tájnak és a felvirágzó, majd elbukó birodalmak egyik gazdasági, harcászati alappillérének számított. Az ember lóra szállt, és ez megváltoztatta a világot. E folyamat nyomon követhető a XIII. század előtti belső-ázsiai népek síremlékeiből és más lelőhelyekről előkerült leletek alapján. Előadásomban igyekszem átfogó képet nyújtani a korai nomádok életéről, a lovaglás tudományának, eszközeinek kialakulásáról, fejlődéséről és hatásairól.

2. előadás (május 15.)

Nomád nép, lovas nép – lótartás a mongol mindennapokban

Mongólia gazdasága hagyományosan a nagyállattartó pásztorkodásra épült. Természetesen a jurta körül tartott ötfajta jószág közül a ló állt a legközelebb a pásztorember szívéhez. Így van ez ma is, mert bár a gépi közlekedés és a motorokkal való állatterelés elvenni látszik a ló fő feladatait, a mongol sztyeppén napjainkban is több, mint hárommillió ló legel – Mongólia emberi népessége összesen hárommillió. A második előadásomban bemutatom a mongol pásztorműveltség hagyományos jószágait, a lótartás sajátosságait és a lovakhoz köthető időszakos és állandó munkákat.

3. előadás (május 21.)

Szerencsehozó szélparipa – a mongol lótisztelet alapja és formái

A ló nem csupán becsben tartott haszonállat, hanem igen nagy mágikus tisztelet is övezi Mongóliában. Egy bizonyos fajta csontjóslás alkalmával a „ló oldalra” eső csontok sikeres kimenetelt jelentenek. A „ló órájában” köttetett házasságok hosszú életű, szerencsés frigyek lesznek. Nem utolsó sorban a ló elvont motívumként a mongol felfogásban a lelket és a jó sorsot szimbolizálja. A sorozat harmadik előadása bemutatja, miért tisztelik a lovat a mongolok, miben gyökerezik ez, és milyen szertartásokkal fejezik ezt ki.

4. előadás (május 28.)

A kitartó versenyló – lovas versenyek és játékok Mongóliában

A mongol hagyományos lóverseny egyedinek tekinthető a lovassportok világában. Eredete összefügg Dzsingisz kán háborúival, ma pedig a mongol állam szuverenitását jelképezi. A dzsingiszi idők szívós hátasait idéző versenyló kiválasztása, felkészítése és tartása nagy odafigyeléssel jár, a tenyésztők évezredes nomád tapasztalatokat ötvöznek a XXI. század vívmányaival. A negyedik előadás betekintést nyújt a hagyományos mongol lóverseny jellemzőibe, a felkészítés folyamatába, magába a versenybe, és egyéb lovas játékokba.

Az előadóról

Bán Kornélia vagyok, az ELTE BTK Mongolisztika Doktori Programjának elsőéves hallgatója és az Eötvös József Collegium tagja. Életemben két szenvedély meghatározó: a tudományos kutatás és a lovak szeretete, doktori témám ezért a mongol lovasműveltség. A kellően mély, tudományos igényű szövegismeret mellett fontos számomra a gyakorlati tapasztalat megszerzése is, így az egyetem alatt összesen 11 hónapot töltöttem Mongóliában. Kinttartózkodásaim alkalmával rendszeresen ellátogattam lópásztorokhoz, és figyeltem, hogyan végzik a munkát lovaik körül, interjúkat készítettem velük, hogy megértsem, mit miért tesznek. A mongolok lovaskultúrája, lovakhoz való viszonyulása lenyűgöz, és további kérdések feltevésére sarkall. Rajtuk keresztül páratlan rálátásom nyílik az ember és állat természetes és ősi kapcsolatára.

A sorozatot a Pesti Bölcsész Akadémia szervezi, programbeli változtatásokról a facebook-oldalán és a honlapján értesülhettek.

A PBA külön eseményben is meghirdeti az előadásokat hamarosan.

Helyszín:
ELTE BTK, Doktori Kiválósági Központ
Budapest, Múzeum krt. 6., Ifjúsági épület, III. emelet

Az előadások 18 órakor kezdődnek!

Regisztráció nem szükséges, a rendezvények ingyenesek.

2019.04.08., Bán Kornélia és Lovasok.hu szerkesztősége
Képek forrása: Bán Kornélia

Hozzászólások