Honnan tudhatod, hogy túl keményen dolgoztattad a lovad?

Ismered az érzést; a lovad elkezd elmaradozni az előrehajtó segítségtől, nem igazán ugrik tisztán, és a légzésszáma megemelkedik. Esélyes, hogy kifáradt. A teljesítés folytatásának képességét kompromittálja egy ajtóstul berontó védelmi mechanizmus, hogy megvédje a lovat attól, hogy eljusson addig a pontig az edzésben, ahol már valós kárt okozhatna saját magának.

„Küzdj vagy menekülj” típusú állatként a ló kész messzebbre elmenni a küzdelemben értendő kifáradás terén, mint az emberi sportolók. Ennek oka, hogy az erőteljes mozgás során a ló adrenalin szintje a miénknek kb. tízszerese. Az adrenalin segít elkendőzni a fájdalmat és lehetővé teszi a ló számára, hogy jobban megerőltesse saját magát, mint ami a jólléte számára üdvös lenne. Ezért fontos, hogy mi észrevegyük a kifáradás jeleit és tudjuk, hogyan késleltessük a kezdetét megfelelő lovaglással.

Ahogy Paul Ferrington, a FEI (a lovassport nemzetközi kormányzó testülete) állatorvosa mondja:

„A lovasoknak muszáj átvenni a vezetést a túlzott kifáradás jeleinek észrevételében, és megállni, hogy megmentsék a lovaikat a potenciális komoly sérülésektől, mielőtt azok bekövetkeznek.”

Mi a kifáradás?

A kifáradás sokféleképpen jelentkezhet, attól függően, hogy mit kérünk a lóról.
Különbözik a kimerüléstől, amely azt eredményezi, hogy a ló képtelenné válik arra, hogy akár egy újabb lépést is megtegyen.

Általánosságban véve, minél keményebben dolgozik a ló, annál hamarabb kifárad: a lovak kifáradnak a kevesebb, mint 1 percig tartó 1000 méteres síkverseny végére, akárcsak a 10 órán át tartó 160 km-es távlovas verseny végére. Az ezt megalapozó okok azonban meglehetősen eltérnek.

A károsodás korlátozása

Amikor a ló azon igyekszik, hogy fenntartsa a mozgás intenzitásának a lovasa által kért mértékét, egy figyelmeztető mechanizmus indul be és a ló elkezd fáradni.

A kifáradás nem egy mindent, vagy semmit esemény – hajlamos lopva feltűnni. Fontos, hogy a lovas ezen a ponton elvegye a nyomást, mert a fáradt ló tovább erőltetése növeli a sérülések kockázatát.

A kifáradt ló botladozhat és ínsérülést szenvedhet, míg egy olyan ló, amit túlpréseltek a kifáradási ponton egy edzés, vagy verseny során, más, a mozgatást követő körülmények kifejlődésének kockázatát is magán viseli, mint a kólika, tying up (tünet spektrum, mely a ló kifáradása következtében létrejövő diszfunkció; legenyhébb változata, hogy a ló mozgása kicsit merevvé válik, míg a spektrum legvégén azok a lovak állnak, melyek képtelenek állni/megtartani magukat), patairha gyulladás vagy túlhevülés.

Mi okozza a kifáradást?

A kifáradás felléphet az agyban, a periférikus idegrendszerben, vagy még gyakrabban magukban az izmokban. Utóbbi esetben az agy a megfelelő jelet küldi arról, hogy mi történjen, de az izmok nem képesek azt teljesíteni.

Fontos megjegyezni, hogy amint a helyváltoztatásért – futásért, és ugrásért – felelős izmok, úgy más izmok is fontosak a mozgáshoz. Az izmok kifáradása a felső légutakban például szintén csökkent mozgáskapacitáshoz vezethet.

Hogy mi okozza az izmok kifáradását, azt egészen pontosan még mindig nem értjük, de közrejátszhat az energiaraktárak kimerítése, az anyagcsere végtermékek, mint a tejsav felhalmozódása és az összehúzódó mechanizmus hibája, ami a calcium egyensúly felborulásához vezethet. Az izomsejtek belső környezetének zavarai miatti elektrolit vesztés szintén közreműködő tényező lehet.

Amikor az agy átveszi az intézkedést

A központi kifáradás más. Ez olyan agyi folyamatokra utal, amelyek során az izmoknak lenne kapacitása a mozgáshoz, ám az agy felülbírálja ezt, és lelassítja a lovat.

A központi kifáradást különféle tényezők okozhatják, mint például az alacsony vércukor szint, hormonok a vérben, vagy fájdalom. A légszomj érzése szintén kiválthat központi kifáradást; a felső légúti elzáródással küzdő, például ziháló lovak, vagy az alsó légúti problémáktól, mint visszatérő légúti szűkülettől (recurrent airway obstruction – RAO) szenvedő lovak érintettebbek lehetnek.

Gondoljunk az állóképességre

Sok különböző tényező befolyásolja, milyen gyorsan fárad ki egy ló. Ide tartoznak: a mozgás sebessége és időtartama, a jármód, a talaj, atlétikai képességek, kor, állóképesség és átfogó egészség, kiegészítve a környezeti körülményekkel, mint a hőmérséklet és páratartalom.

E faktorok közül az állóképességet tudjuk leginkább befolyásolni. Ahogy tréningezzük lovainkat és egyre fittebbé tesszük őket, egyre kevésbé lesznek hajlamosak a fáradtságra. Továbbra is bekövetkezik, de a ló képes lesz hosszabb ideig fáradás nélkül mozogni.

Tehát, hogyan tudjuk csökkenteni a korai kifáradás esélyét?

Az edzésen és állóképességre irányuló munkán felül szintén fontos az alapos bemelegítés. Ennek magával kellene hoznia egy mozgásperiódust is, amely felölel a versenyen teljesítendővel megegyező mozgást és intenzitást. Például egy ugrólovas bemelegítésének tartalmaznia kellene némi munkát kis ugrásokon is, csakúgy, mint azokat a magasságokat, amiket a pályán fog lovagolni, míg egy military ló gyors vágtamunkát és ugrást is igényel az előkészítésben.

Túl kevés, vagy túl sok bemelegítés is tudja kompromittálni a lovad egészségét – és a sikereitek esélyeit. Igyekezz befejezni a bemelegítést 5-10 perccel a versenypályára lépésed előtt.

A keresendő jelek

A kifáradás önmagában különféle módokon jelentkezhet, szakágtól függően, de a jelek, amikre figyelni kell, a következők:

– az iram lassulása
– a segítségekre való csökkent érzékenység
– a sebesség növelésére vagy jármódváltásra való vonakodás vagy képtelenség
motiváció hiánya
– csökkent koordináció (pl. botladozás, egyensúlyvesztés, kóválygás)
– bokázás, lábösszeütögetés, horzsolás megnövekedett gyakorisága
– vágtában, vagy galoppban az átugrások gyakoriságának növekedése
– a fej és nyak megnövekedett mozgása
– a légzés erőltetetté válása
akadályok leverése

2017.11.09 , Fordította: Mráz Edina

Forrás: Horse & Hound, 2017.10.18.

Fotó: bigstockphoto.com

Hozzászólások