Az iskolában is jobban teljesítenek a lovasok

Nem újdonság, sőt: a lovasok eddig is váltig állították, hogy a lovaglás számos területen pozitív hatással van a gyerekekre. Ám nemrégiben egy kutatás kiderítette, hogy mozgásával az iskolás gyermekek tanulási képességeire is hatással van a ló.

Az iskolai szünidő a lóbolond fiatalok számára szinte egyet jelent az egész napos lovazással, lovaglással. Sokan alig várják a lovastáborokat, ahol az iskolai tanóráktól teljesen eltérő formában, kortárs lóbarátok és persze kedvencük, a  ló társaságában szórakozva tanulnak a gyerekek, fiatalok. A ló nemcsak közelsége, kisugárzása által van jó hatással azokra, akik kedvelik, hanem mozgásának sajátosságai révén is. Persze ez sem újdonság: mozgásimpulzusait gyógyító célra is használják, ez a hippoterápia alapja.

Ám nemrégiben egy kutatás kiderítette, hogy mozgásával az iskolás gyermekek tanulási képességeire is hatással van a ló.

Japán kutatók vizsgálata szerint a ló mozgása által kiváltott impulzusok pozitív hatással vannak a gyermekek tanulási képességére, mivel azok aktiválják a szimpatikus idegrendszert, ami a stresszhelyzetben fellépő reakciókért felel, tehát valamikor az ősi időkben vészhelyzetben menekülésre készítette fel a szervezetet. Ám ebből akár egészséges drukk és izgalom is lehet – ebben az esetben is erről van szó. A szimpatikus idegrendszer ugyanis a tanulásért is felelős – állítják a kutatók – s a ló által gerjesztett rezgések, mozgásingerek éppen hogy ebben a funkciójában támogatják.

Mitsuaki Ohta, a tokiói egyetem professzora számolt be a kutatás eredményeiről, lovaglás gyermeki viselkedésre és a tanulási képességekre gyakorolt hatásairól:

„Előzőleg már számos tanulmány íródott a lovaglás fizikai és mentális értelemben vett pozitív hatásairól. Szerettünk volna személyesen is meggyőződni ezekről a jótékony hatásokról.”

Ohta professzor és kollégái úgy találták, hogy míg a fizikális funkciók (például az ügyesség, koordináció terén) a lovaglás pozitív hatásai nyilvánvalóak, addig az olyan belső tulajdonságok, mint például az önbizalom, az önismeret, kevésbé jól mérhetők.

A kutatók kicsivel több, mint száz gyerekből álló csoporttal dolgoztak. A gyerekeket három csoportba osztották. A 72 kislány és 32 kisfiú mindegyikét a viselkedést és a tanulási képességeket vizsgáló tesztnek vetették alá, ami azt vizsgálta, hogy a gyerekek megfelelően reagálnak-e meghatározott helyzetekre, önuralmat tanúsítanak-e vagy azonnal cselekedni kezdenek. Egyszerűbb számtani feladatokat is meg kellett oldaniuk, hogy szellemi képességeiket felmérjék.

A 10-12 év közötti gyermekeket közvetlenül a lóra szállás előtt és a lóról való leszállás után vizsgálták: a szívritmus alapján következtettek arra, milyen változásokat idéz elő a ló mozgása az idegrendszerben. A vizsgálat négylábú közreműködői hárman voltak, mind idősebb lovak: egy félvér kanca (155 cm marmagas), egy Kiso (ősi japán lófajta) fajtájú herélt (141 cm) és egy herélt póni (135 cm) segítették a kutatók munkáját.

A lépő lovon ülő gyermekek viselkedési mutatóiban jelentős, ám a számolási képességben kevésbé markáns fejlődés mutatkozott. A kutatók arra következtettek, ez abból fakad, hogy az egyszerű matekpéldák megoldása kevésbé jelentett kihívást a kis lovasoknak, mint a viselkedési mutatókra, azaz a tanulási képességekre vonatkozó tesztek. Utóbbiaknál a gyermekek pulzusa inkább megugrott, ami azt jelzi, szimpatikus idegrendszerük jelentősebb vagy kiterjedtebb mértékben aktiválódott. Ez arra enged következtetni, hogy a lovaglás jótékony hatással van a tanulási képességekre, a memóriára és a problémamegoldó képességre.

Ámde nem minden lóból lehet ilyen értelemben vett tanítómester! A fent leírt pozitív hatást ugyanis nem mindegyik ló volt képes előidézni. De mi okozza az egyes lovasok közötti különbséget?! Miért van hogy valaki könnyebben, gyorsabban tanul, halad, mint a másik?! A válasz az, hogy a ló mozgása mennyire befolyásolja a lovas fejlődését a viselkedés és tanulás terén, az a ló mozgása által kiváltott impulzusok minőségétől is függ!

A ló lépésben való mozgása háromdimenziós impulzusokat gerjeszt. A ló hátának mozgása motoros és szenzoros (azaz mozgás- és érzésbeli) jeleket közvetít a lovas felé. Más-más eredményeket produkáltak a félvér kancán, a kiso fajtájú herélten és a pónin lovagló kisiskolások. A félvér ló és a póni mozgása segítette inkább a szimpatikus idegrendszer aktivitását, mely a számtani feladatokban és a viselkedési mutatókra, tanulási képességekre vonatkozó tesztekben mutatott jobb eredményekben mutatkozott meg.

A japán kislovon ülő gyermekek teszteredményei azonban jelentős mértékben eltértek a félvéren és a pónin lovaglókétól. Az ő mozgása ugyanis a paraszimpatikus idegrendszer működését serkentette, ami az életfunkciók ellátásáért (például a légzésért és szívműködésért) felelős. A ló által indukált mozgásimpulzusok képesek befolyásolni ezeket, ezáltal gyógyító, stresszoldó, nyugtató hatással bírnak.

Míg tehát az egyik ló mozgása által a szimpatikus idegrendszer működését serkentette – így segítette a tanulási képességek fejlődését, másikuk azonban ellazította, megnyugtatta a hátán ülőket.

A lovak által asszisztált tanulás élvezetes, s természetesen össze sem hasonlítható a tantermi órákkal. A ló társaságában a közös érdeklődési körű csoport, a közös célok, közösen végzett munka, közös élmények a személyiségfejlődésre vannak pozitív hatással. Az edző, oktató személye minden esetben meghatározó, rajta múlik, hogy támogató, elfogadó környezetet alakítson ki, hogy tanítványai között rivalizálás helyett a jó értelemben vett, egészséges versengés, példamutatás legyen a természetes. Ilyen közegben észrevétlenül, élvezettel tanulnak az ifjú lóbarátok, s a megszerzett készségek, képességek a szünidő elteltével az iskolapadban is kamatoznak majd.

2017.04.01. Andics Bernadett lovasok.hu
Forrás: Horsetalk
Képek: Pixabay, Bigstock

Hozzászólások