Olimpián indulhatnak az ismeretlen származású lovak, de lovagoltatásra vagy túralovaglásra alkalmatlanok?

A Kossuth Rádió Napközben című műsorában az ismeretlen származású lovakról és a lovas szolgáltatásokba bevont lovak alkalmassági vizsgájáról esett szó ismert hazai lovas szakemberek bevonásával. Az elhangzottak kapcsán Szilágyi Szilárd, a nullás lovakért rendezett demonstráció egyik szervezője összegezte gondolatait:

Ma reggel meghallgattam a Kossuth Rádió Napközben című műsorában az ismeretlen származású lovakról tartott diskurzust, melyen Horváth Viktória államtitkár helyettes asszony, Lóska János úr, a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség képviselője, valamint Dr. Jármy Miklós úr, a Magyar Lovas Szövetség elnökségi tagja vett részt.

A műsor első blokkja arról szólt, hogy ismeretlen származású lónak nem is lenne szabad léteznie. Lóska úr e lovakat az ittas vezetőhöz hasonlítván úgy aposztrofálta, hogy az is tilos, mégis vannak és mindenki azt gondolja, hogy részegen is jól vezet. (Más fórumon egy tenyésztő pedig "selejtnek" minősítette ezeket a lovakat). Egyedül Dr. Jármy Miklós volt, aki e téren is ellenvéleményt fogalmazott meg – itt is tiszteletem fejezem ki Neki és a Szövetségnek ezért!

Bizonyára ezek a szakemberek is hallották már Halla nevét. Ha nem, akkor segítek: két olimpián 3 aranyérmet hozott el díjugratásban ez a kanca – ezzel minden idők legsikeresebb olimpiai lova, nem szólva 2 világbajnoki és 3 Grad Prix győzelméről. Sajnos anyai felmenőiről semmit nem tudunk, mert ismeretlen származású volt…

Halla – az olimpiai bajnok ló (anyja származása ismeretlen)

A mai napig indulhatnak ismeretlen származású lovak az olimpián, de a tenyésztőink szerint gyerekek lovagoltatására vagy túralovaglásra alkalmatlanok.

Szerencsére a Nemzetgazdasági Minisztérium megváltoztatta a rendeletet, így ezek a lovak egy ideig elláthatják feladatukat, de felmenő rendszerben kikopnak majd a szolgáltatásból. Egyelőre nem látni olyan lófajtát, amelyik származással bír ugyan, de vérmérséklete, mérete megfelelne az oktatásban és lovasturisztikai szolgáltatásban.

A műsor második része a lovak kötelezően előírt vizsgáztatásáról szólt. E szerint a lovas szolgáltatásba bevont lovaknak 5 évente vizsgát kell tenniük. E vizsgát pedig a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség képviselője végzi.

A lovasok.hu is feltette a kérdést: Vajon a te lovad átmegy majd az alkalmassági vizsgán? Ezt egyelőre senki nem tudja! Hogy miért? Mert a vizsga feltételei, a megfelelőség kritériumai nem ismertek!

Mint ahogyan az sem ismert, hogy az MLTSZ kiket bíz meg a feladattal? Milyen szakképesítéssel rendelkeznek azok az ismeretlenek, akik levizsgáztatják majd lovainkat? Őket ki és mi alapján választotta ki?

Mi történik, ha a ló nem felelt meg a vizsgán? Mikor és milyen feltételek mellett lehet újra vizsgáztatni? Első fokon eljáró szervezetről van szó, hol és kinél lehet a fellebbezést a döntés ellen benyújtani? Milyen határidővel? Ki bírálja el és mikorra?

És egyáltalán: miképpen lehet egy olyan szervezetet megbízni egy ilyen feladattal, akik évek óta nem hívtak össze közgyűlést, akik arra nem veszik a fáradtságot, hogy a honlapjukra 2 évig (!) ne tegyenek föl semmilyen információt! Hogy lehetséges, hogy egy lovasturisztikával foglalkozó szervezet honlapja 2014-ben csak magyarul érhető el?

Az MLTSZ oldalának frissítési gyakorisága

Hogy a manóban fordulhat elő, hogy fél éve ez a szervezet látja el a vizsgáztatást és csak május végén tesznek közzé egy felhívást!? Ez idő alatt 60 – igen, a több ezerből hatvan – lovat sikerült levizsgáztatni. Vajon a fennmaradó pár ezer mikor kerül sorra?

5.000 Ft-os vizsgadíj lovanként. Plusz az utazási költség és két lovas. Ezek az eddig ismert kritériumok a vizsgáztatáshoz. Tehát aki Sopronban, Szombathelyen vagy Zalaegerszegen kíván lovat vizsgáztatni, az nyúljon mélyen a zsebébe: egy ló esetén is minimum 25.000Ft-os költséggel kell számoljon. Ez nem sok – Lóska úr szerint – aki a startdíjakhoz hasonlította a térítési díjat.

A Magyar Lovas Turisztikai Szövetség meglátásom szerint jelenleg nem alkalmas a lovak vizsgáztatására, mert jogi státusza nem rendezett, infrastruktúrája nem elegendő, informatikai háttere kritikán aluli, vizsgáztatóinak szakmai kompetenciája pedig nem ismert.

2014.07.03. Szilágyi Szilárd

Hozzászólások