Újra a magyar lótenyésztés fellegvára lehet Mezőhegyes

Ismét régi fényében tündökölhet Mezőhegyes? A magyar lótenyésztés egyik hagyományos központjában a tradicionális magyar lófajtáknak otthont adó Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság jöhet létre.

Gidran XXVIII-120 Konkord a Mezőhegyesen megrendezett I. Magyar Lótenyésztési Napokon

Döntött a kormány a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. megvásárlásáról a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság létrehozása érdekében – adta hírül az MTI.

A Magyar Közlöny 2016. évi 153. számában megjelent kormányhatározat szerint a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. száz százalékos tulajdonát megtestesítő törzsrészvény-csomagjának állami megvételére 2,1 milliárd forintot csoportosítanak át a Miniszterelnökséghez. Ágazati szakértők szerint a vállalat vagyonának ismeretében a vételár nem számít soknak – írta a Világgazdaság.  

Az Országgyűlés 2016 nyarán fogadott el törvényt arról, hogy Mezőhegyesen az állami ménes fejlesztésével, a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. földjeit is felhasználva az állam mintagazdaságot hoz létre. A törvény célja Magyarország egyik legjelentősebb mezőgazdasági területének megóvása és fejlesztése, a hagyományokra épülő, de korszerű technológiákat alkalmazó mezőgazdasági gazdálkodás elősegítésével. 

Az ország egyik legszebb fedeles lovardája áll Mezőhegyesen, 1809-ben épült Hild János tervei alapján.

A kabinet jelentős ménesállományt hozna létre a Magyarországon honos lófajtákból, továbbá a térség oktatásának és turisztikájának fellendítését is célul tűzte ki, a tangazdaság agrárképzési gyakorlati hely lesz. A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok újjászervezésének koordinálására még az év elején kormánybiztost neveztek ki Farkas Sándor személyében.

Farkas Sándor kormánybiztos – Fotó: Mezőhegyesi Állami Ménes

A tangazdaság létrehozása érdekében felfüggesztették a térségben meghirdetett földterületek eladását és felülvizsgálták a földbérleti szerződéseket is, az érintett gazdák kártalanításával.

1784 óta a lovak szolgálatában

A Mezőhegyesi Állam Ménesbirtok története egészen a 18. századig visszanyúlik. Az 1740-től 1763-ig tartó háborúk következtében a Monarchia lóállománya jelentősen lecsökkent, ezért Máriai Terézia a császári és királyi hadsereg lovakkal való ellátása érdekében, illetve főképpen az ismétlődő török fenyegetések miatt, Bécs védelmére katonai ménesbirtokot akart létrehozni. Ezt végül Csekonics József tervezetének elfogadásával fia, II. József valósította meg, aki 1784. december 20-án rendelkezett a Császári és Királyi Ménesintézet lértehozásáról.

A birtok 18.127 hektáros pusztán alakult meg kifejezetten legelőre alapozott lótenyésztés céljából 194 mén és 405 kanca tenyésztésbe állításával. A birtok éves átlagban 7000-8000, a második francia háború alatt, 1800-1801-ben pedig 26.000 lovat adott a hadseregnek.

Egészen 1868-ig Mezőhegyesen csak katonai célú lótenyésztés és takarmánynövény termesztés folyt. Itt tenyésztették ki a három hagyományos mezőhegyesi lófajtát: a nóniuszt, a mezőhegyesi félvért és a gidránt.

2015 óta Mezőhegyes egyre aktívabban kapcsolódik be a lovassportok országos és nemzetközi vérkeringésébe is, 2016 október elején pedig itt rendezték meg az I. Magyar Lótenyésztési Napokat is.

Az ország egyik legszebb fedeles lovardája áll Mezőhegyesen, 1809-ben épült Hild János tervei alapján.

2016.10.14. Forrás: MTI, VG.hu
Fotó: Haga Zsuzsi

Hozzászólások