A világ élvonalába kerülhet a hazai lótenyésztés?

Kiemelt cél, hogy a magyar lótenyésztés ismét a világ élvonalában legyen – mondta a földművelésügyi miniszter szombaton Bábolnán, a bábolnai arablótenyésztés kétszázadik évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferencia megnyitóján.

Még 9 képünk van a bábolnai arablótenyésztés 200. évfordulója alkalmából rendezett konferenciáról.
Kattints a képre a galéria megtekintéséhez.

Fazekas Sándor kiemelte: az agrártárca anyagi és szakmai segítséget ad, hogy minél több színvonalas lovas létesítmény jöjjön létre. Hangoztatta: a jelenlegihez hasonló mértékben még nem támogatták a lótenyésztést. Az idei évtől minden sikeres pályázó kancánként évente 500 euró hazai támogatásban részesül, ha kancájától a pályázati ciklus alatt a tenyésztési programjának megfelelő mén után legalább egy csikót regisztrál, és vállalja, hogy kiesés esetén a kancát pótolja. Ezzel lehetőséget kapnak a tenyésztők, hogy a nehéz piaci helyzet ellenére érdemes legyen őshonos lovat tartani – fűzte hozzá.

Felidézte: a kormány 2012-ben elindította a Kincsem Nemzeti Lovas Programot, amelynek eredményeként nemrég készült el a szilvásváradi ménesgazdaságban egy új fedett lovarda 1,9 milliárd forintból – ez a három ütemből álló 6,8 milliárd forintos beruházás első eleme. Emellett csaknem 2,5 milliárd forintból folyik a Nemzeti Lovarda felújítása is.

A miniszter beszélt arról is, hogy a rendszerváltozás óta a hivatalos lovasversenyeken résztvevő lovak száma megháromszorozódott: míg 1990-ben 1314 sportlovat regisztráltak a Magyar Lovassport Szövetségben, addig 2013-ban 4010-et. A lovasversenyek száma több mint háromszorosára nőtt, a lovasrendezvények pedig meghaladják az évi hatszázat.

2013-ban 165 millió forinttal, 2014-ben 220 millió, tavaly 107,5 millió, idén pedig 216 millió forinttal támogatják a kiemelt lovas sporteseményeket – ismertette.

Hangsúlyozta: fontos, hogy a hazai lóállomány növekedésével párhuzamosan a lovas társadalom is megerősödjön. A lótenyésztés és a lótartás kultúránk szerves része, a lovaknak kimagasló szerepük van az idegenforgalom, a környezetvédelem, a sport, az egészségrehabilitáció, a gyermeknevelés és az oktatás területén – fűzte hozzá. Fazekas Sándor hangoztatta, a kormány mindent megtesz, hogy az ágazat a régi fényében tündököljön és a lovaglás beépüljön az iskolai oktatásba is.

Haál Gábor, a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok igazgatója arról beszélt, hogy a kétnapos konferencián a shagya-arab jelenlegi helyzetéről és jövőjéről gondolkodnak. 

Az Igazságügyi Minisztérium honlapján található céginformációs dokumentumok szerint a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. 2014-ben 2 milliárd 231,5 millió forint nettó árbevételt ért el, amely 183,7 millió forintos növekedés volt 2013-hoz képest. Árbevételéből az exporttevékenység 33 millió forintot tett ki, amely 6 millió forinttal növekedett 2013-hoz képest. 

Bábolnán 1806 októberében indult el a lótenyésztés, akkor még spanyol fajtákkal, de 1816-tól már kizárólag arab ménekkel fedeztettek. Az őshonos shagya-arab fajtát, amelyet Bábolnán tenyésztenek, 2004-ben nemzeti kinccsé nyilvánította az Országgyűlés.

Még 9 képünk van a bábolnai arablótenyésztés 200. évfordulója alkalmából rendezett konferenciáról.
Kattints a képre a galéria megtekintéséhez.

2016.11.28. Forrás: kormany.hu, MTI
Fotó: Francz Ilona

Hozzászólások