Tudtad? Nem álmosak az ásító lovak

Az emberek az ásítást legtöbbször a fáradtsággal, unottsággal magyarázzák, holott az okok jóval összetettebbek lehetnek. Az ásítás kapcsolatban van például az izgalmi állapot változásával, a hőszabályozással és a szociális viszonyok kifejezésével is. De vajon a lovakat is hasonló okok késztetik ásításra?

A növényevők – ellentétben az emberekkel és a ragadozókkal – ritkán ásítanak, ezért a mai napig nem teljesen tisztázott, hogy mi áll a viselkedés hátterében. Ezért egy európai kutatócsoport természetközeli körülmények között élő háziasított és vad Przewalski lovak ásítási szokásait vizsgálta. Alapvetően három hipotézist kívántak alátámasztani:

  1. A háziasítás (vagy a tartási körülmények) eredményeként a domesztikált lovak gyakrabban ásítanak.
  2. Azok az egyedek, amelyek több szociális stressznek, konfliktusnak vannak kitéve, többet ásítanak, mint azok az egyedek, amelyeket kevesebb szociális stressz ér.
  3. csődörök gyakrabban ásítanak, mint a kancák.

Vad lovak kontra háziasított ménes

A tudósok a franciaországi Le Villaret-i rezervátumban minimális emberi hatás mellett élő Przewalski lovakat és ménesi körülmények között élő domesztikált lovakat tanulmányoztak. Azt tapasztalták, hogy nincs különbség az ásítás gyakoriságában a háziasított és a vad lovak között, ugyanakkor kiemelték, hogy a Przewalski lovak között a szociális érintkezések száma jóval magasabb, mint a háziasított lovak között.

Emellett a Przewalksi lovak esetében nagyon szoros összefüggést fedeztek fel az ásítás gyakorisága és a harcias, agresszív viselkedés között, amely megerősítette azt a feltételezést, hogy az ásítás egy feszült, izgatott szociális helyzethez kötődhet. A házasított lovak esetében ugyancsak összefüggést találtak a társas interakciók és az ásítás gyakorisága között. 

A háziasított és a vadlovak között is a csődörök ásítanak a legtöbbet, ami arra utal, hogy mének általi interakciók intenzitása fontos kiváltó oka lehet az ásításnak. Ez arra is utalhat, hogy az ásítás egy, a feszültség csökkentését segítő tevékenység.

Alapvetően a vadon élő és háziasított kancák és heréltek között ritka az ásítás, átlagosan mindössze 0,07 alkalom óránként.

A kutatók a jelenlegi megfigyeléseket összehasonlítva egy korábbi 2011-es tanulmány eredményeivel megállapították, hogy a felnőtt csődörök ugyanolyan gyakran ásítanak, mint a korlátozott életkörülmények között élő kancák és heréltek, sőt mi több, a jelen tanulmányban természetes körülmények között vizsgált kancákhoz és heréltekhez képest hatvanszor gyakrabban ásítottak. Fontos szempont, hogy mennyire eltérőek voltak a vizsgált lovak tartási körülményei, hiszen ezt a magas értéket lovaglóközpontokban, bokszokban tartott lovak esetében mérték, ahol köztudott, hogy a térbeli, szociális és etetési körülmények krónikus stresszt idézhetnek elő a lovaknál. 

Az ásítás nem a háziasítás eredménye

A társas érintkezések száma a fiatal Przewalski csődörök között a legmagasabb, ami egyértelmű magyarázatul szolgál az agresszivitás és az ásítás közötti összefüggésre, amelyet köztük figyeltek meg.

Ugyanakkor nagyon szoros összefüggést fedeztek fel az ásítás gyakorisága és a társas viselkedések között a háziasított lovak esetében, amely arra utalhat, hogy az ásítás bizonyos mértékig a ménesi kapcsolati rendszerekhez kötődik.

A kutatók a megfigyelések eredményeként azt is megállapították, hogy az ásítás nem a háziasítás eredménye.

Nem találtak összefüggést az ásítás gyakorisága és az agresszív vagy védekező viselkedések között a háziasított lovak esetében, ami egyszerűen annak köszönhető, hogy körükben nagyon ritkán fordul elő rivalizálás, agresszív viselkedés, mivel e csoportban jóval kevesebb volt a felnőtt csődör, mint a Przewalski lovak között.

A tesztoszteron és a stressz a felelős

Összességében kiderült, hogy mindkét csoport esetében a csődörök ásítottak a legsűrűbben. A kutatók szerint az ásítás elsődleges kiváltó oka a magasabb tesztoszteronszint, míg a másodlagos oka – az előbbivel párhuzamosan, vagy attól függetlenül – a csődörök közötti versengés, küzdelem okozta szociális stressz.  A tesztoszteronszint elsődlegességét támasztotta alá az is, hogy a csődörök akkor is ásítottak, ha semmilyen konfliktusban nem vettek részt.

Nem jó jel, ha sokat ásít a lovad

A kutatók az istállóban tartott lovak esetében a stresszhez kötötték az ásítások gyakoriságát, a zavartalan ménesi körülmények között élő lovak esetében ezért az ásítás ritkább előfordulását a lovak természetes szükségleteit kielégítő állapottal magyarázták. Az ásítások számának megnövekedése ezért jelzés lehet a lótartó számára, hogy a lova tartási körülményei javításra, fejlesztésre szorulnak.

A kutatók további folytatják a munkát annak pontosabb meghatározására, hogy a társas érintkezések mely aspektusai indukálják az ásítást és milyen hatással vannak a lovak társaikkal való kapcsolatára.

2016.10.12. Írta és fotózta: György Annamária
Forrás: Horsetalk

Hozzászólások