Milyen a jó lóalom?

Sokan nem is gondolják, mekkora jelentősége van annak, hogy lovuk milyen almon hajtja álomra a fejét…Pedig az alom kiválasztásának és használatának legalább olyan nagy jelentősége és hagyománya van, mint a jó nyeregnek.

Minden lótulajdonosnak van kedvence, de a szokások, igények és lehetőségek mások és mások a világ különböző pontjain: van, aki a cédrus faforgács illata miatt ragaszkodik egy alomhoz, van, aki a hagyományos mélyalmos szalmázást tartja a legjobbnak, míg mások a puha és jó felszívó képességű tőzegre esküsznek, bár ennek egy lelkes környezetvédő valószínűleg nem örvend túlságosan. Nézzük, melyik alom a jó lóalom!

Egy kanadai kutatóközpont munkatársai mélyreható elemzés tárgyává tettek ötféle almot.

A legfontosabb vizsgált tulajdonság a vízfelvevő képesség volt, ez ugyanis alapvető szerepet játszik a penészképződés megelőzésében és a légutakat irritáló ammónia megkötésében, melyek túlzott jelenléte légúti betegségekhez vezet.

A jó alom mindemellett pormentes és tiszta, vagy legalábbis csekély mértékben poros, mert ez is könnyen okozhat légúti problémákat, és az sem elhanyagolható szempont, hogy az almolás könnyen elvégezhető legyen, ugyanis a nehéz, tömör alom hajlamos az összetapadásra, ami megnehezíti a takarítást.

Melyiket válaszd?

A tesztalanyok a szalma, a faforgács, a tőzeg (bár a tőzeglápok védelme miatt már nem javasolt használata), a kenderrost és a papírdarálék voltak. A legfontosabb szempont talán a nedvszívó képesség, pont mint a pelenkáknál. Először 100 milliliter vizet öntöttek mindegyik alomfajtára. Ebben a tesztben a papírdarálék volt a nyerő a maga 100 milliliteres felszívó képességével. A kender 45 ml-t, a gyaluforgács és tőzeg 30 ml-t, míg az oly sokak által használt szalma mindössze 25 ml vizet szívott magába.

Mivel a papír rendelkezik a legjobb nedvességmegkötő tulajdonsággal, így a lovakat is ez védi leginkább az ammóniától. Penészügyileg is előnyös lenne a papíralom használata, persze csak rendszeres trágyázás esetén.

Ugyanakkor az extra vízfelvevő képesség nagy súlytöbblettel jár, ezért az almozás könnyedén a napi edzésterv része lehetne is, hiszen a rendeltetésszerűen használt papíralom súlya mintegy 900 százalékkal növekszik.

Ehhez képest a többi alom kifejezetten pihekönnyű, bár nedvszívó képességük meg sem közelíti a papírét. A kenderrost súlya 400%-kal nő, a tőzeg 300%-kal, a faforgács 250%-kal és a kategóriagyőztes a szalma, mert súlya mindössze 225%-kal gyarapszik. Természetesen szalmából is lehet tökéletes almot készíteni, csupán annyi a titok, hogy háromszoros mennyiséget kell leteríteni – mint ahogy ezt a hazai lovardákban általában teszik is.

Penész, az alattomos

Ha csak a penészt, annak jelenlétét és mennyiségét vizsgálnánk, akkor senki nem választana szalmát, az ugyanis tökéletes élettér a penészgombák számára. A penész nagy része már közvetlenül a bálázáskor bekerül a szénába, szalmába. Számuk akkor indul gyarapodásnak, ha nedves helyen tárolod a bálát.

A naivabb lótartók általában biztosak abban, hogy szag alapján el tudják dönteni, penészes-e a bála. Felesleges trükköket bevetni, ugyanis a szalma esetében csak egyetlen dolog biztos: hogy vannak benne penészspórák. A legfontosabb kérdés, hogy mennyire tudod kordában tartani a szaporodásukat. Erre egyetlen biztos módszer létezik: tartsd teljesen száraz helyen a bálákat egészen a felhasználásig.

Kanca és csikó

Ha lovad anyai örömök elé néz, célszerű szalmát választani gyermekágynak, mert ez a legkevésbé irritáló alom számukra: a vizelet leszivárog a szalmaszálak közé, így nem érintkezik a közvetlen bőrfelülettel. A csikó szeret benne hemperegni, a kanca pedig kellemesen pihenni tud benne anélkül, hogy felfázna. Az első pár napban nem szabad háborgatni őket, de azért még az első héten cseréld ki az almukat.

Ha lovad az alomból szálazgat

Nem szabad elfelejteni, hogy a szalma nem csupán alom, hanem egyben fontos takarmány is. A penészes, rohadt szalma elfogyasztása emésztőszervi megbetegedéseket okoz. Ha pedig másfajta almot használsz, mindenképpen lovad rendelkezésére kell bocsátani némi jó minőségű szalmát, amiből kedvére szálazgathat.

A szalmaevés csak akkor gond, ha a ló rendszeresen feleszi az almot, mert ez a fokozott vízmegkötés miatt kólikához vezethet. Ez lehet rossz szokás, de kényszermegoldás is, ha a ló nem jut megfelelő minőségű, vagy mennyiségű szénához.

A hazai adottságokat és lehetőségeket figyelembe véve még mindig a szalma tűnik a legjobb lóalávalónak, nagyapáink sem véletlenül választották annak idején!

Szerző/Forrás: Csonka Viola, Háziállat Magazin
Fotók: Bigstockphoto.com
Frissítve: 2011.10.21, 2017.06.28.

Hozzászólások