Mi újság a magyar lovardák háza táján?

A rendszerváltozás idején még nagy dolog volt, ha ingyenes lovaglási lehetőséghez jutott valaki, hiszen a lovardai lovasoktatás sokak számára megfizethetetlen volt. Azóta igen nagy változásokon ment keresztül hazánkban a lovasélet, jelentősen nőtt a lovardák száma. Szabályozásra szükség van, de vajon jó úton járunk? Ezt a kérdést is körbejárták a Hegykői Lovasfórumon.

Civilszervezetek, egyesületek is alapíthatnak magánlovardákat. Ezek egyrészt nonprofit szervezetek, másrészt egyéni vállalkozók, illetve gazdasági szervezetek. Hivatalosan a lovas sportegyesületeket illetve a lovas vállalkozásokat ismerik el lovardának.

A sportegyesületek általában nonprofit civilszervezetek formájában működnek. A bértartással, lovasiskolai keretek között oktatással foglalkozó lovardák pedig a legtöbb esetben gazdasági társaságok. A civilszervezetek egy része nem regisztrált lovarda, mivel a lovasklubok, lovasegyesületek egy része a magánlótartók tömörülése közös programokra, lovasfelvonulásokra, rendezvények szervezésére (pl. hagyományőrző huszárok).

Lovas civilszervezetek száma és változása megyénként

Megye
Lovas civilszervezet
Növekedés % 2000=100%
1990*
2000
2010
2010
Budapest
12
27
50
185,2
Bács-Kiskun
6
23
38
165,2
Baranya
1
12
24
200,0
Békés
7
19
35
184,2
Borsod-Abaúj Zemplén
1
8
16
200,0
Csongrád
1
21
32
152,4
Fejér
2
21
33
157,1
Győr-Moson-Sopron
2
19
33
173,7
Hajdú-Bihar
1
10
27
270,0
Heves
0
5
10
200,0
Jász-Nagykun-Szolnok
7
16
20
125,0
Komárom-Esztergom
5
15
17
113,3
Nógrád
0
7
16
228,6
Pest
6
39
106
271,8
Somogy
3
17
25
147,1
Szabolcs-Szatmár-Bereg
4
11
22
200,0
Tolna
1
10
15
150,0
Vas
2
15
22
146,7
Veszprém
3
20
38
190,0
Zala
2
5
15
300,0
Összesen:
66
320
594
185,6

Forrás: KSH, Civil szervezetek adatbázisa 2012.
A legtöbb lovarda Pest megyében található,
az összes lovarda egynegyede a Közép-Magyarországi Régióban (Budapest és  Pest megye).

Több mint 370 lovarda

A rendszerváltozás idején még nagy dolog volt, ha ingyenes lovaglási lehetőséghez jutott valaki, hiszen a lovardai lovasoktatás sokak számára megfizethetetlen volt. Kezdetben csak a lovardák és lovasegyesületek száma nőtt, később azonban a magánlótartók száma is rohamosan növekedésnek indult (nem ide értve a csak kizárólag haszonállatként tartott lovak tartóit). 

2012 óta nagyon sok lovarda regisztrált, sokan az iskolai lovasoktatás bevezetésére alapozva kisebb-nagyobb beruházásokat is végrehajtottak: lovardafejlesztést, lóvásárlást majd a lovak vizsgáztatását iskolalónak.

A Lovasszövetségnél több mint 350 lovasegyesületet tartanak nyilván, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásában is több, mint 370 lovarda szerepel.

Szükség van az olcsó lovastanyákra is

A lovak, lovardák, lótartók számának növekedése a lovasszolgáltatások minőségének rovására ment. Természetesen ahogyan szükség van az ötcsillagos szállodákon kívül a turistaszálláshelyekre is, ugyanúgy a lovardák esetében is van igény a magasabb szintű, komfortosabb, többféle szolgáltatást kínáló lovardákra és a turista fokozatnak megfelelő egyszerűbb, kevesebb szolgáltatást nyújtó, de ennek megfelelően olcsóbb lovastanyákra is

Szükségessé vált a lovakra és a lovardákra vonatkozó jogszabályi háttér rendezése, rendeletek megalkotása, frissítése. A jelenleg érvényben lévő lovardarendelet első verziója 2008-ban keletkezett. Szabályozta a lovardai körülményeket, a lótartás és a lovasszolgáltatási tevékenységek feltételeit.

Később ezt a rendeletet többször módosították, kiegészítették, hol enyhítették, máshol szigorították, de sajnos még mindig nem terjed ki a lovasszolgáltató tevékenység tejes körére, így vannak szabályozatlan területek.

A rendelet megalkotói csak a profitorientált, főállású lovardákban gondolkodtak, nem ismerik el a hobbi szinten, főállású munkaviszony mellett, kiegészítő tevékenységként vagy alkalmanként szívességből lovaglást biztosító lovak és lótulajdonosok létezését.

A lovardarendelet hiányosságai

A lovasvállalkozások szabályozása több részből tevődik össze: 

  • a Kereskedelmi törvény 
  • a 14/2008 ÖM rendelet, illetve a módosításáról szóló a 31/2013. (VIII. 9.) NGM rendelet, majd a 22/2014. (VI. 27.) NGM rendelet
  • a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény

szabályozza.

Az első probléma mindjárt a lovasszolgáltató tevékenység definíciójából ered. A lovas szolgáltató tevékenység: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2. paragrafusának 16. pontjában meghatározott szolgáltató tevékenység:

„Lovas szolgáltató tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében ló igénybevételével nyújtott, szabadidős, terápiás vagy oktatási célú szolgáltatás.” 2013-ban ezt kiegészítették: „… így különösen lovagoltatás, lovas oktatás, lovas terápia, terep- vagy túralovaglás, fogathajtás, fogathajtás oktatás, fogatoztatás, lovas bemutató”.

A bértartást, edzést kínáló lovardák miért turisztikai szolgáltatók?

Annak szabályait, hogy ki folytathat ilyen gazdasági tevékenységet, a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységek között találjuk (kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (6/C. §52 (1)). Pedig nem minden lovarda nyújt turisztikai jellegű szolgáltatást. Miért sorolnánk ide a sportegyesületeket? Adott egy lovarda, ami gazdasági tevékenységet folytat, a sportolóknak bértartást és edzést nyújt. Miért sorolják ezeket a lovardákat a turisztikai jellegű szolgáltatók közé?

A másik rendelettel pedig épp a turisztikai jellegű szolgáltatást nyújtó vállalkozókat zárják ki.

A 14/2008. (XII. 20.) a lovas szolgáltató tevékenységről szóló ÖM rendeletben (13.§) meghatározzák a lovas szolgáltató tevékenységet végző szolgáltató telephely követelményeit. Ezek egy része az állattartási körülményekről szól. A d) pont korlátozza, illetve kizárja a kizárólag turisztikai célú lovagoltatási vagy tereplovaglási lehetőség biztosításának bejelentését, mint lovas szolgáltató tevékenységet, ugyanis a telephelynek rendelkeznie kell rögzített korláttal körülvett, egyenletes talajú, legalább 800 négyzetméter alapterületű lovas pályával. 

A lovardarendelet és az abban szabályozott lovardai szolgáltatás feltételei a turisztikai tevékenységet is végző lovardára vonatkoznak.

De mi a helyzet akkor, ha nincs lovarda, de adott a megfelelően képzett megfelelő méretű ló, a megfelelő oktató, aki csak kezdőket, kisgyerekeket biztonságos körülmények között ültet lóra, de nem felel meg a lovasszolgáltatás engedélyezési kritériumainak, hiszen saját udvarában vagy területén, saját lován sétáltatna gyerekeket, esetleg vállalati vagy óvodai, iskolai családi napokon, falunapon. Tehát nem végez lovagoltatást, lovasoktatást, csak vezeti a lovat, sétáltat vele.

Folytatása következik…

2016.10.26. Obádovics Csilla – Fertő-parti Lovasklub Egyesület

Hozzászólások