Az Academic Art of Riding svéd mestere először Magyarországon

2018. február 3-4-én tartott kurzust Christofer Dahlgren, Bent Branderup klasszikus iskolája, az Academic Art of Riding mestere Kajászó-Szentpéterpusztán, Dr. Gőblyös István lovardájában.

Összesen 15 képünk van Christofer Dahlgren kurzusáról. Kattints ide a galéria megtekintéséhez!

A svéd lovasmester két napos kurzusán a lovasok edzései mellett elméleti előadásokon is gyarapíthatták ismereteiket a résztvevők.

Az előadások interaktívak voltak, a közönség kérdéseire és érdeklődésére épülve adtak széleskörű, az alapokig visszavezető ismereteket.

A hét lovas gyakorlati edzéseit szép számú, és igen kitartó nézőközönség követte végig a szombati nyirkos, hideg időben, és a kicsivel kellemesebb vasárnap délelőttön egyaránt.

Az edzések igen sok tanulsággal szolgáltak. Örömteli volt tapasztalni azt a hozzáállást, amely nem elsősorban a lovasok „lelki kényelmét” tartotta szem előtt, hanem a fejlődésüket. Értve ezalatt, hogy Dahlgren motiváló stílusban, és magától értetődő módon kanyarodott vissza egészen az alapokig mindegyik lovassal, azok rutinjától, „státuszától” függetlenül. Azt is öröm volt tapasztalni, hogy a lovasok milyen alázattal, figyelemmel és fegyelemmel fogadták ezt, és dolgoztak együtt a mesterrel a feladatokban. Példás, motiváló és produktív hozzáállás jellemezte a kurzus egész légkörét.

A munka nagyrészt minden lovassal visszanyúlt egészen a helyes elengedtetés, nyújtás témaköréig, amely helyes mértékben és tartásban alkalmazva hozzásegít ahhoz a fizikálisan és mentálisan egyaránt relaxált állapothoz, amelyben a lóval bármilyen további lépés, a tanulás lehetségessé válik. Az elengedettségre építhető fel a könnyed reakciókészség a segítségekre (engedelmesség), majd az egyensúly, és végül a kerekség és összeszedettség.

Rengeteg figyelmet fordított a puhaság, fesztelenség keresésére és megtartására, melyet segít a kéz érző munkája, a nyújtott és feljebb igazított állapotok rövidebb etapokban történő váltogatása, és ami kiemelten fontos, a lovas teste, amely egyértelmű jelzésekkel kommunikál a ló felé, valamint a lovas energiájával való hatékony kommunikáció. Rendkívül érthetően magyarázta el annak fontosságát, hogy a lovas a testével, egész ülésével mindig előrefelé, a mozgás irányába hasson és haladjon, ugyanúgy a váll és csípő kontrollját, vagy az összeszedettséget szolgáló feladatokban is. Az energiák megfelelő használatánál a résztvevő lovak némelyikének segítségével a gyakorlatban is jól reprezentálható volt, hogy a rebbenékeny, vagy túl aktív lóval szemben (sem) megfelelő taktika a nagyon alacsony energiaszinttel való hozzáállás, hiszen így a ló nem kap „vezetést”. A lovas energiaszintjével való játék a kulcs a „heves” lovak figyelmének és relaxált állapotának eléréséhez.

A segítségekre való figyelmesség eléréséhez apró részletekre bontotta a váll és csípő kontrollját szolgáló feladatokat. A legtöbb lovasnak éppen az volt a feladata, hogy ne akarjon mindenáron vállat be, vagy farat be feladatokat lovagolni, hanem elégedjen meg kevesebbel, csak azt előkészítő, finom kimozdításokra való helyes reakciókkal a lovak részéről – a kevesebb több, a fokozatosság elengedhetetlen a helyes lóképzésben.

Információban gazdag, hasznos és motiváló kurzusnak lehettek részesei a lóval, vagy ló nélkül résztvevők egyaránt. Köszönet a lehetőségért!

2018.02.26, kép és szöveg: Mráz Edina

Hozzászólások