A lovak jóléte és teljesítménye – zablával és zabla nélkül

A zablával vagy a zabla nélküli lovaglás kezd vallásháborúvá fajulni – legalábbis a Kárpátok gyűrűjén belül – aminek elmélyítéséhez sem kedvem, sem érdekem nem fűződik. Az emberi elme csodálatos: épp úgy képes kimazsolázni egy adott cikkből a számára megfelelőt, mint az elvetendőt, s a saját eszmerendszerét védeni. Ez természetes viselkedés, hiszen a saját hitünk, közösségünk – vélt vagy valós – érdekeinek védelme biztosította sokszor a túlélést. Ám ha picit lassítunk, hajlandóak vagyunk nyitott szívvel és elmével elemezni egy kérdést, akkor nemegyszer új ismeretekre tehetünk szert. A vélemények világában élünk, ahol sokan saját identitásukat védik abból a toronyból, ahová önnön magukat zárták be. Legyünk bátrak, nyissuk ki a kaput és kukucskáljunk ki rajta! Bizonyára lesz olyan gondolat, ami megtetszik vagy elgondolkoztat!

Fotó: bigstockphoto.com

Vélemény vagy tudomány

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a véleményünk szinte minden esetben megalapozott. Ez adja saját önbecsülésünk súlyát: hiszünk magunkban, a tudásunkban, az értékeinkben. Keveseknek adatik meg az a szerencse, hogy különbséget tegyenek az elménk által valóságként érzékelt gondolatok és a valós ismeretek között. A klasszikus példa szerint szinte mindenkinek van véleménye a koala mackóról (általában kedves jószágnak tartják), azonban vajmi kevesen találkoztak személyesen ezzel az erszényessel (aki – szerencsétlenségére – nem is tartozik a medvék családjába). Látjuk, hogy a távolban lévő sínek összeérnek – és csak az elménk mondja (már akinek mondja), hogy azok bizony továbbra is párhuzamosan futnak tovább. A vélemény saját benyomásainkon, észleléseinken alapszik (az, amit igaznak hiszünk), a tudomány pedig lehetővé teszi, hogy hiedelmeinket korrigáljuk (az alapján, ami bizonyított tény).
A lovas tudományok az elmúlt két évtizedben soha nem látott fejlődésnek indultak. Elsősorban a lovak jólétére, mélyebb megértésére fókuszáló tudományágak lettek népszerűek, de a lovak viselkedésével, az ember-ló interakcióval kapcsolatos képzések és kutatások is szárba szökkentek. Ennek köszönhető, hogy ma már sokkal több mindent tudunk – és képesek vagyunk kutatásokkal alátámasztani – akár a lovak érzelmeiről, akár a zabláról és annak hatásairól.

Kényelmetlen-e a zabla a lovaknak?

Több kutatás is elemezte a lovak zablával és zabla nélküli lovaglásának lóra gyakorolt hatásait. Az egyik ilyen tanulmányt két ausztrál kutató készítette (1.). Kutatásukban megállapították, hogy az »állj« ingerre a zabla nélkül lovagolt lovak gyorsabban reagáltak (kevesebb lépést tettek meg). Ez a tény azt jelzi, hogy a zabla nélkül lovagolt lovak nagyobb valószínűséggel mutatnak helyes választ az »állj« ingerre, amikor megtanulják az inger-reakció kapcsolatot.
A másik fontos eredmény azt igazolta, hogy a lovak pulzusszáma – még inkább a pulzusszám változása – összefüggést mutat a zabla használatával. A zabla nélkül lovagolt lovak esetén a pulzusszám és a pulzusszám változása alacsonyabb volt, mint a zablával lovagolt lovak csoportjában.
Bizonyították, hogy a zablával lovagolt lovak jóval nagyobb mértékben rágtak és nyitották ki a szájukat lovaglásuk közben.
A holland Wageningen Egyetemen Ananja Stehouwer – BSc tézisében (2.) – a stresszhormonok szintjét is vizsgálta, s ez alapján jutott arra a megállapításra, hogy a zabla nélkül lovagolt lovak nyálában a stresszhormon (kortizol) szint alacsonyabb volt. Mindez párosult az előző kutatásban már bizonyított pulzusszám változással, mely itt is az alacsonyabb érzelmi megterhelést bizonyította a zabla nélkül lovagolt lovak esetén.

Fotó: bigstockphoto.com

A hormonok, a menekülés és a tanulás

A fájdalom hatására létrejövő fokozott kortizol termelés természetes velejárója, hogy felkészíti a lovat a menekülésre, egyben gátolja a már tanult képességek előhívását (negatív megerősítés). Erősen leegyszerűsítve: pont az az eszköz, mellyel kontrollálni gondoljuk a lovat, az akadályozza meg, hogy az ösztönszerű viselkedést felül tudjuk írni tanult viselkedésformával.
A kortizol élettanilag létfontosságú (volt) stresszhelyzetben, hogy a ló életben maradjon a stresszhatás alatt. Nem csak a kardiovaszkuláris funkciókat szabályozza, hanem megemeli a fájdalomköszöböt is – így hozva létre azt az ördögi kört, melyben egyre erősebb fájdalom generálására van szükség ugyanannak a hatásnak az eléréséhez.
A jutalmazással (pozitív megerősítéssel) dopamin termelődik, mely fontos szerepet játszik a tanulási képességekben, az elsajátított ismeretek rögzülésében. Növeli a magabiztosságot és bizalmat, kizárva a fájdalmat és stresszt a kapcsolatból.

A hatékonyság gátja

Túl azon, hogy a zabla használata diszkomfort érzéssel jár a ló számára, arra készteti a lovat, hogy a nyelvét mozgassa, valamint meggátolja, hogy a ló szája zárt állapotban maradjon.
E feltevést a Michigan-i egyetem kutatói igazolták (3.), amikor fluoroszkópiás eljárással vizsgálták különböző zablák hatását. Megállapították, hogy az egyes zablafajták között nincs jelentős eltérés a nyelvmozgásra gyakorolt hatásban. Az azonban egyértelművé vált, hogy már nagyon finom szárhasználat esetén (szár megemelése) is megvalósul a nyelv felgörbítése, valamint az állcsont és állkapocs eltávolodnak egymástól.
Márpedig a nyelv felgörbítése és a nyitott száj nem teszi lehetővé a ló számára, hogy természetes módon lélegezzen.
A Messey Egyetem két kutatója (4.) a vadon élő lovakat elemezve (Ausztrália -brumbies, Franciaország camargue, Új Zéland – kaimanawa és USA – musztángok) rámutattak, hogy a lovak szája minden jármódban zárva volt (kivéve természetesen a hangképzést, a harapást, az evést és az ivást), tehát a légzés minden esetben az orron keresztül történik.
A száj nem megfelelő zárása és a nyelv felgörbítése esetén a garat szájüreg mögötti részében nem tud negatív nyomás kialakulni, mely a kutatók véleménye szerint megnehezítheti a légzést, ezáltal a teljesítmény csökkenéséhez vezet.
Valószínűnek látják, hogy a zabla által okozott légnyomás változás hozzájárulhat a lágyszájpad felső helyzetváltozás (DDSP) kialakulásához, mely kóros térszűkítő légzőszervi elváltozással jár.

Prof. Dr. Hilary M. Calyton hozzájárulásával

Összegezve

Tudományosan igazolt tény, hogy a ló szájában lévő zabla – legyen az bármilyen finom eszköz – a ló számára kényelmetlen, használata során a ló egyes feladatokat lassabban hajt végre, hormonszintjének változása megemelkedett érzelmi megterhelésre utal.
A zabla használatakor igazoltan megnövekedő stresszhormon szint a lovat a menekülésre készíti föl.
A szájban lévő idegen test a ló nyelvének mozgásával jár együtt, mely gátolja az orron keresztüli légzést ezáltal csökkenti a teljesítményt és kórós légzőszervi elváltozásokat okozhat.

Szeretnék köszönetet mondani Dr. Amanda Warren-Smith-nek, a Sydney-i Egyetem Állatorvos Tudományi Tanszéke kutatójának a cikk elkészítésében nyújtott támogatásáért!
Köszönöm továbbá Prof. Dr. Hilary M. Calyton-nak, hogy hozzájárult publikációjának és képeinek felhasználásához.

Fotó: Mráz Edina

2017.10.17., Írta: Szilágyi Szilárd

Források:

1., Preliminary investigations of horses’ (Equus caballus) responses to different bridles during foundation training – Journal of Veterinary Behavior (2009) 4, 169-176
Jessica S. Quick, and Amanda K. Warren-Smith

2., Performance and stress levels of horses in a L1 dressage competition compared for a crossunder bitless bridle and a bridle containing a snaffle bit
Ananja Stehouwer – July 2014 (Van Hall Larenstein University of Applied Sciences)

3., Fluoroscopic study of oral behaviours in response to the presence of a bit and the effects of rein tension – Comparative Exercise Physiology 6(4); 143–148 (Cambridge University Press 2010)
Jane M Manfredi, Diana Rosenstein, Joel L Lanovaz, Sandra Nauwelaerts and Hilary M Clayton

4., Mellor, D.J., and Beausoleil, N.J. (2017). Equine welfare during exercise: An evaluation of breathing, breathlessness and bridles. Animals 7, 41; doi:10.3390/ani7060041

Hozzászólások