A ló természetes egyensúlyának fenntartása

„Az egyensúly egy természetes jelenség, mely mind élőben, mind élettelenben megvan. Élőlényben az egyensúly ösztönös. Ennek megbomlása állandóan előfordul, noha a tartós kiegyensúlyozatlanság is gyakran megtalálható. Általában a teljes egyensúly ösztönösen tökéletesen helyreállítható.


Saját súlyunkkal, ill. a testhelyzetünkkel csakúgy, mint a ló célirányos edzésével valamelyest megzavarjuk a ló természetes egyensúlyát. Tudjuk, hogy milyen gyorsan képesek vagyunk megtalálni egyensúlyunkat egy rossz lépés után. Így van ezzel a lovas nélküli ló is, ha véletlenül megcsúszva instabil helyzetbe kerül. Ha azonban a lovas meggátolja a lovat abban, hogy fejét és nyakát használja egyensúlyának visszanyerésére, akkor az igen nehézzé, vagy lehetetlenné válik.

Az egyensúly enyhe eltolódása nem zavaró, ez bármiféle mozgás, vagy helyzetváltoztatás esetén megtörténik, és a ló fejének és nyakának megfelelő mozgatásával egyszerűen alkalmazkodik a megváltozott helyzethez.

Ami igazán kritikus és mindig szem előtt tartandó, az a ló súlypontja, valamint annak viszonya a lovas súlyához és helyzetéhez, összefüggésben a mozgással, sebességgel. Egyensúly és súlypont állandó összefüggésben vannak.

A gyakorlatban természetesen a ló fejének és nyakának helyzete fontos szerepet játszik a súlypont meghatározásában, mivel a nyak emelése, vagy süllyesztése egyaránt megváltoztatja a súlyeloszlást, előre, vagy hátra tolva a súlypontot.

A ló természetes egyensúlyának fenntartása elsődlegesen fontos a lovaglásban. Ez azonban a lovasnak ama képességétől függ, hogy mennyire képes saját súlypontját összhangba hozni a lóéval. A lovas helyzetének, csakúgy, mint súlypontjának, a ló mozgásához kell igazodnia; ez általában úgy érvényesül, hogy a lovas felsőteste egy vonalba esik a súlyponttal, vagy az előtt van, a ló sebességétől függően.

Röviden, a lovas felsőtestének a séta kivételével minden mozgásnál előre kell hatnia anélkül, hogy súlypontja a ló alátámasztása elé kerüljön. (Az utóbbi esetben a lónak egyre gyorsabban kellene mozognia, hogy megpróbálja testét alátámasztani, igyekezve a mellső lábával fenntartani a természetes egyensúlyt.)

A ló természetes egyensúlya csak abban az esetben tartható fenn, ha súlya egyenletesen oszlik meg jobb és bal oldali, ill. mellső és hátulsó lábakon. Ha a lovas befolyására a ló a hátulját terheli jobban és hátulsó lábai jobban megközelítik a súlyvonal és a talaj metszéspontját, akkor a ló hátulja mélyebbre kerül, súlypontja hátrébb tolódik és így a mellső végtagok valamelyest mentesülnek a többlettehertől. Következésképpen a lónak nem kell gyorsulnia, mivel az elülső lábak kevesebb súlyt viselnek és így meg tudja őrizni természetes egyensúlyát.

…ha természetes egyensúlyukat folyamatosan megzavarjuk, összezavarodnak, megrettennek, elbizonytalanodnak, végül teljesen megtagadják a lovassal való együttműködést.

2018.02.06., Forrás: Némethy Bertalan: A Némethy-módszer c. könyve

Hozzászólások