Megállta a helyét az állatorvosok és patkolókovácsok állásfoglalása

Az előzmények tükrében szinte váratlan fordulattal, a részvevők teljes egyetértésével ért véget az a találkozó, melyet a Magyar Lógyógyász Állatorvosok Egyesülete és a Magyar Patkolókovácsok Egyesülete nagy port kavart állásfoglalása kapcsán hívtak össze.

A két szakmai szervezet tagjai november elején közös állásfoglalásban hívták fel a lovasok és lótartók figyelmét a Strasser-féle “természetes körmölési”, vagy “pataápolási” módszer veszélyeire, majd az interneten kialakult heves vita hatására kerekasztal-beszélgetésre hívták a módszer képviselőit. A találkozóra stílusosan a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának Anatómia Múzeumában került sor.

A természetes pataápolás képviselői:

  • Natalja Aleksandrova – Strasser Hoofcare Professional, 2007 óta dolgozik aktívan, mint természetes pataápoló
  • Szilágyi Ferenc Gergely – a Lovak Útján Természetes Lovas Közösség alapítója, 2006 óta dolgozik a természetes pataápolás magyarországi megismertetésén, előadások és oktatások szervezésén

A hagyományos oldal képviselői:

Dr. Molnár József, Natalja Aleksandrova, Szilágyi Ferenc Gergely és Ormándi Zsolt
Fotó: ifj. Bozsik József

A beszélgetést Dr. Gerics Balázs egyetemi docens, az Anatómiai és Szövettani Tanszék munkatársa moderálta. A találkozó komolyságát jól érzékelteti, hogy a felek a tervezett másfél óra helyett több mint négy órát töltöttek egyeztetéssel, melynek végén a természetes pataápolás képviselői elismerték, hogy a MAPE és MLGYÁE korábban kiadott szakmai állásfoglalása pontról pontra megállja a helyét:

A találkozó teljes, vágatlan videója. A felvétel a felek megegyezésétől indul, ha szeretnéd a teljes beszélgetést meghallgatni, húzd a csúszkát balra.

Az már a beszélgetés elején kiderült, hogy Magyarországon nincs olyan szakember, aki jogosult lenne a Strasser-módszer képviseletére és a márkanév használatára, ezért idehaza csak természetes pataápolásról beszélhetünk, ami azonban nagyrészt azokra az alapelvekre épül, melyeket dr. Hiltrud Strasser lefektetett.

Azt is megtudtuk, hogy a Strasser-módszer szabályai sokat finomodtak az évek alatt, kivéve azok, melyeket – mint mondták – nem az ember vésett kőbe, hanem a ló anatómiájából fakadnak. Ezek a kőbe vésett szabályok hamar elvéreztek azonban a hagyományos tábor képviselőinek kereszttüzében. 

Sőt, bebizonyosodott, hogy a Strasser-módszer olyan hamis tanokra, erősen válogatott és összefüggéseiből kiragadott élettani, anatómiai és kórélettani részletekre, publikációk téves értelmezésére illetve helytelen fordítására épül, amelyek így vagy féligazságokból állnak, vagy teljesen eltérnek a tudományosan bizonyított valóságtól. Vegyük sorra ezeket:

1. A patacsont talajjal bezárt szöge:

Strasser-módszer szerint a patacsont talpi felszínének párhuzamosnak kell lennie a talajjal (ebből következően a pártaszél oldalról nézve 30 fokos szöget zár be a talajjal, a szarutok hegyfali szöge 45 fokos) – hiszen szerintük ilyenek a vadlovak patái. Ez a párhuzamosság azonban nem igaz – ezt mutatják a vad és háziasított lovak patái is. Számos vizsgálat igazolja, hogy a patacsont talpi felszíne 5-10 fok közötti szöget zár be a talajjal.

Egy természetes körülmények között, a Hortobágyon szabadon, vadon tartott Przewalski ló a lába. B. Hamspon és munkatársai – köztük Dr. Korbacska-Kutasi Orsolya – tíz hortobágyi Przewalski lovat vizsgáltak meg. A patacsont talpi felszíne átlagosan 6,3, a hegyfal szöge átlagosan 56 fok volt. 

Hampson és C. Pollit 100 ausztrál vadló vizsgálatával azt állapította meg, hogy a patacsont talajjal bezárt szöge 5.7, a hegyfal szöge 53-56 fok közötti átlagot mutat.  

Azt sem árt tudni, hogy ha a drasztikus körmölés révén a patacsont párhuzamos lesz a talajjal, az a mély ujjhajlító ín túlterheléséhez vezet, és jelentősen növeli a súlyos, akár életveszélyes végtagsérülések előfordulását

2. Patamechanizmus:

Egészen eltérő a két tábor véleménye a patamechanizmusról. Itt az ideje, hogy egyszer s mindenkorra tisztázzuk, hogyan is működik ez: A lábvég keringéséért is a szív a felelős szerv. Tökéletesen ellátja a lábvég keringését akkor is, amikor a ló nem mozog. De a patamechanizmus során elsősorban a sejtes nyír az, ami a keringést segíti. Értelemszerűen ez a vér kinyomását terheléskor végzi, semmi esetre sem a lebegő fázisban. A vér a talajra lépéskor a ló súlyának hatására kipréselődik a patából, a levegőben pedig visszaáramlik.

3. A patamechanizmus hatása a keringésre:

A Strasser-módszer szerint a ló szíve annyira kicsi a testéhez lépest, hogy a vér patamechanizmuson keresztül történő pumpálása teszi ki a keringés 60%-át. Ha a lovat megpatkolják, ló keringése nem tud működni, ebből vesebetegség, allergia stb. is kialakulhat. 

Szó sincs erről, a ló szíve maradéktalanul el tudja látni a feladatát. Forduljunk a józan észhez! A ló szíve percenként 25-40-et ver nyugalomban, és szívverésenként mindkét szívfél 1000-1000 ml vért pumpál ki magából. Ez azt jelenti, hogy egy-másfél perc alatt a ló teljes vérmennyiségét (25-40 l) átkeringeti. Ezzel szemben a patamechanizmus patánként mintegy 10-20 ml vért pumpál csak tovább. Maximális terhelés alatt egy-egy szívfél 1700 ml vért lövell ki magából egy-egy összehúzódással, percenként 200-220 alkalommal, ez 340 l vér megmozgatása a jobb és a bal szívfél által is percenként. Ezalatt 60 km/órás galoppban a ló végrehajt 120 vágtaugrást percenként, ami 480 patamechanizmust jelent. Ez csak 5-10 l vért mozgat meg, ami semmiképpen sem a teljes keringés 60%-a. 

4. A pata, mint kiválasztó szerv:

A pata méreganyagokat és a fehérjék bomlástermékeit választja ki – hangoztatják a természetes körmölés követői. Ismét számoljunk egy kicsit! A ló elfogyaszt egy nap mondjuk 15-20 kg szénát és 5 kg zabot. A széna 23%, a zab 10% nyersfehérjét tartalmaz. Ez naponta kb. 5 kg, 6 hét alatt pedig 200 kg fehérje bevitelét jelenti. Az a 10 dkg szaru, ami ez idő alatt termelődik, valóban tehermentesítené a vesét és a májat? Még véletlenül sem. A pata egész egyszerűen nem kiválasztó szerv.

5. A patkó:

A Strasser-módszer követői azt állítják, hogy a patkó leállítja, illetve csökkenti a patamechanizmust. Egy nagyon rosszul végzett patkolás esetében ez igaz lehet, de egy jól felhelyezett patkó fényesre kopik a sarokfalak fölötte végbemenő mozgásától. Tehát: a helyesen végzett patkolás kismértékben csökkenti, de nem gátolja meg a patamechanizmust.

Egy jól felhelyezett patkó fényesre kopik a sarokfalak fölötte végbemenő mozgásától
Fotó: Ormándi Zsolt

Annak sincs valóságalapja, hogy a patkó miatt a pata érzékelése megszűnne, vagy hogy akár az egész lábvég érzéketlen, zsibbadt állapotba kerülne.  Ha így lenne, miért reagálna egy patkolt ló a patakutató fogóra? Miért hajtaná el a legyeket a lábáról? A patkó – melynek nagy része nem is az élő szövet, hanem csak a szarutok alatt helyezkedik el – nem gátolja az idegvégződések működését.

6. A patatályog, illetve a savós patairhagyulladás

A Strasser-módszer szerint a patkó miatt a pata egyes részeiben megszűnik a vérkeringés, de megfelelő körmölés hatására újraindul és a szervezet kilöki a korábban elhalt anyagokat.

Jöjjön most egy kis biológia: A szervezet azonnal elkezdi kilökni az elhalt anyagokat. A patatályogok, illetve a savós patairhagyulladás a természetes körmölésnek alávetett lovaknál attól alakul ki, hogy a túlságosan elvékonyított talp alatt nyomások, bevérzések, elhalások alakulnak ki, melyet a szervezet valóban elkezd eltávolítani.    

Fotó: Ormándi Tamás

A beszélgetés során nem lehetett kétségünk afelől, hogy mindkét tábor képviselői a lovak jólétét tartják szem előtt és igyekeznek tenni is ezért a rendelkezésükre álló eszközökkel. De a természetes körmölés a legjobb példa arra, hogy a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve.

"Véleményem szerint a módszer féligazságokon alapszik, anatómiailag és élettanilag számomra nem megfelelően alátámasztott.  A módszer egyes szélsőséges követői, illetve alkalmazói kommunikációjukkal az arra alkalmas tulajdonosokban lelkiismeret-furdalást ébresztenek és félinformációikkal megnehezítik a hozzáértő szakemberek (állatorvos, patkolókovács) dolgát, valamint ezzel a ló egészségét veszélyeztetik."

Bertalan Zsolt, osteopata és akupunktőr

Hogy mi a megoldás?

Ha nem találod a megfelelő szakembereket lovad kezeléséhez, nem jelenti azt, hogy az adott módszer rossz, vagy az adott szakma képviselői mindannyian sarlatánok. Köztudott tény, hogy hazánkban nem egyszerű a lótartók helyzete, mert – különösen vidéken – nincs minden településen lógyógyász állatorvos, megfelelő képzettséggel és tapasztalattal rendelkező patkolókovács. Ez azonban nem jelenti azt, hogy lehetetlen megtalálni a megfelelő szakembereket, akikre rábízhatod lovad egészségét. 

Ha lovad tartási helyén nem találod meg a megfelelő szakembereket, vagy kétséged merül fel az egészségét illetően, vedd fel a kapcsolatot az üllői Lógyógyászati Klinikával, vagy a hazai lókórházak egyikével, ahol sántaságvizsgálatot végeznek, röntgenfelvételeket készítenek, rendelkeznek ultrahanggal:

SzIE ÁOTK

Lógyógyászati Tanszék és Klinika

Telefon: 
29-521-300
30-692-1290

2225 Üllő, Dóra major

  Észak-Magyarországi

Észak-Magyarországi Lógyógyászati Kft.

Telefon: 
30-332-7888

3711 Szirmabesenyő, 
Királyvölgy

Pannon Lógyógyászat

Pannon Lógyógyászati és Rehab Szolgálat

Telefon: 
30-300-4914

7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.

 

Dunaföldvári Állatkórház

Telefon: 
75-541-095 
30-209-6096

7020 Dunaföldvár, Beszédes sor 2-3. (A hídnál)

Az adott kórház állatorvosa és patkolókovácsa egy alapos kivizsgálást követően kialakítja a ló körmölésének, patkolásának jövőbeni menetét, és a ló tartási helyéhez közeli szakembert is tudnak ajánlani.

Tény, hogy ez pénzbe kerül – ugyanúgy, mint a különböző „alternatív” és „természetes” módszerek keresése, vagy az otthoni kísérletezgetés, viszont hatékony, biztonságos, fájdalommentes megoldás.

2014.01.09. Magyar Dorottya, Lovasok.hu
Forrás: Dr. Molnár József: Állatorvosként a természetes pataápolásról és a Strasser-módszerről


Hivatkozások:

  1. Improving the Foot Health of the Domestic Horse ,The relevance of the feral horse foot model: B. A. Hampson and C. C. Pollitt
  2. Morphology of the Hooh: M. Craig and J. Craig Epona Institute
  3. Corrective Farriery: S. Curtis
  4. Foot morphology and health in Przewalski’s horses in the Hortobágy Puszta, Hungary: B. Hampson
  5. Equine Podiatry: Floyd, Mansmann
  6. Kane AJ, Stover SM, Gardner IA, et al. Hoof size, shape, and balance as possible risk factors for catastrophic musculoskeletal injury of Thoroughbred racehorses. American Journal of Veterinary Research
  7. Heart weight and running ability H. M. GUNN Department of Anatomy, University College, Cork, Ireland
  8. The Equine Heart How it works & what can go: Todd C. Holbrook, DVM
  9. Equine athletes, the equine athlete’s heart and racing success: Lesley E. Young Animal Health Trust, Newmarket, UK
  10. The Equine Heart: Bill Thomas, DVM, UC Davis School of Veterinary Medicine

Hozzászólások