Néhány szó a lovak vakcinázásáról

Mindeki tud róla, hogy szükséges, mégis, mikor sor kerül rá, a többség elbizonytalanodik, mit, mikor és hogyan kell adni a lónak. Íme néhány mankó, segítség, amivel pár félreértés, vagy homályos ismeret tisztázható.


 
A vakcinázás a betegség megelőzését szolgáló óvintézkedés. Magyarországi körülmények között a következő betegségek ellen szoktunk vakcinázni: 

  • Lóinfluenza
  • Ló herpeszvírus okozta megbetegedései
  • Tetanusz
  • Veszettség
  • Lovak vírusos arteritise
  • Lépfene
  • Nyugat-Nílusi láz

 
A lóinfluenza Európa szerte elterjedt megbetegedés, magas lázat, légzőszervi tüneteket okoz. A betegség akár elhullással is járhat.
 
A ló herpeszvírusa sokféle elváltozást tud előidézni, elsősorban a vírus okozta vetélés a fő kártétele, de okozhat bénulást, légzőszervi tüneteket is. Sokan azt hiszik, hogy csak a kancákban fejlődő magzatra veszélyes, azonban ez sajnos nem így van, hiszen például egy heréltnél is okozhat bénulásos tüneteket.
 
A tetanusz kórokozója a lovak környezetében általában megtalálható normális körülmények között is, azonban csak akkor okoz betegséget, ha valamilyen sebzésben, oxigéntől elzárt körülmények között elszaporodik, és az általa termelt toxin ilyen módon a szervezetbe kerül. A megbetegedett állat lázas, tipikus tetanuszos görcsök észlelhetők nála, és sajnos még megfelelő kezelés mellett is előfordulhat, hogy néhány napon belül elhullik.
 
A veszettség közismert betegség, a lovakban viszonyalg ritka előfordulása ellenére a védekezésnek azért is van jelentősége, mert az ember számára is halálos kór.

 
A lovak vírusos arteritise ritkán okoz klinkai tüneteket, hazánkban a lovak döntő többsége tünetmentesen esik át a fertőzésen. Ennek ellenére bizonyos jogszabályváltozások miatt foglalkozni kell az ellene való védekezéssel.
 
A lépfenét ritkán diagnosztizálják lónál, és csak Magyarország néhány meghatátozott területén írták le, mégis fontos lehet az ellene való vakcinázás a betegség súlyos volta, valamint az emberre való veszélyessége miatt.

A lista az utóbbi években bővült csak ki a nyugat-nílusi lázzal. A vírust egyes szúnyogfajok terjesztik. Lovak esetében láz, izomrángások, az izmok merevsége, mozgáskoordinációs zavarok, levertség utalhatnak a betegségre. A súlyos idegrendszeri szövődmények miatt a kezelés eredménye általában kétséges, nyugat-nílusi vírus miatt megbetegedett lovak 10%-a nem éli túl a betegséget, vagy maradandó idegrendszeri károsodást szenved.
 
A fent említett egyes betegségek ellen különböző időben és ütemezésben javasolt a vakcinázás. A lóinfluenza ellen korábban évente javasolták a védőoltást, azonban a jelenlegi javaslat a 6 havonkénti ismétlés. Ez különösen akkor fontos, ha a ló versenyre, vagy egyéb közösségbe jár. Azzal is tisztában kell lennünk, hogy a vakcinázási program az ún. alapimmunizálással kezdődik, ami megadja a ló kellő védettségét, és ezután már csak "fenntartó" oltásokra van szükség.
 
Az influenza esetében 6-8 hetes időközben javasolt az első két vakcinát beadni, majd a harmadikat 4-6 hónap múlva, és később 6 havonta kell kérnünk az ismétlő oltásokat. Az oltásokat az állatorvosok általában a csikó 4-6 hónapos korában szokták elkezdeni. A versenyeken való ellenőrzés során a következőt kérhetik számon: az első két oltás 21 és 91 nap közötti időkülönbséggel, a következő oltás 6 hónapon belül, majd ezután az ismétlő adagok 6 hónapos időközzel, + / – 21 napos eltérés lehetséges.
 
A herpeszvírus esetében hasonlóképpen alapimmunizálással kell kezdeni a védekezést. Az influenzavírushoz hasonlóan az első két oltást 6-8 hetes időközzel érdemes beadni, majd a harmadikat 4 hónap múlva, az ismétlőket szintén 6 havonta. A vemhes kancákat ezen kívül a herpesz vírus okozta vetélés ellen, a vemhesség 5. 7. és 9. hónapjában szoktuk vakcinázni.
 
A tetanusz elleni alapimmunizálás 2 oltásból áll 4-8 hetes időközzel, egy éven belül célszerű beadni a harmadik vakcinát is, majd 1-2 évente elegendőek az ismétlő oltások. Az állatorvosok többsége a betegség veszélyessége miatt az évenkénti ismétlést javasolja.
 
A veszettség ellen, a veszélyeztetett területen élő lovak esetében célszerű az évenkénti vakcinázás.


 
A lovak vírusos arteritise elleni védekezés speciális jogszabályok alapján történik. Jelenleg nem gyakorlat a széleskörű vakcinázás. Tenyészállatok, fedezőmének esetén mindenféleképpen célszerű az aktuális jogszabályok szerinti teendőket megbeszélni a kezelő állatorvossal.
 
A lépfene elleni vakcinázás szintén nem a rutin védekezés része, Magyarországon többnyire a betegség előfordulása alapján a veszélyeztetett területeken a hatóság elrendelése alapján történik.

nyugat-nílusi láz elleni alapimmunizáláshoz két injekció beadása szükséges, az oltások között a jelenleg forgalomban lévő vakcina esetében legalább 3 hét várakozási idővel. Az alapimmunizálást célszerű még a szúnyogszezon előtt, március-áprilisban elvégezni. A védettség kialakulása után már csak évente egyszeri ismétlő oltásra van szükség.

Egy lehetséges vakcinázási program:

Influenza:

  • 1. oltás: 5 hónapos kor
  • 2. oltás: 6,5 hónapos kor
  • 3. oltás: 12 hónapos kor
  • Ismétlő oltások: 6 havonta

Herpesz vírus:

  • 1. oltás: 5 hónapos kor
  • 2. oltás: 6,5 hónapos kor
  • 3. oltás: 12 hónapos kor
  • Ismétlő oltások: 6 havonta

Tetanusz:

  • 1. oltás: 4,5 hónapos kor
  • 2. oltás: 6 hónapos kor
  • 3. oltás: 11,5 hónapos kor
  • Ismétlő oltások: évente

Veszettség:

  • 1. oltás: 7 hónapos kor
  • Ismétlő oltások: évente

Szerző: dr. Bába András, lógyógyász specialista
Frissítve: 2012.01.08

Hozzászólások