keresés a lovardák között
Főoldal   »   Lófajták

Shagya arab




Shagya arab

 

 

A Shagya arab hazai fajtáink egyike. Ezt a 19. században kitenyésztett fajtát nagy becsben tartják mind a magyarok, mind a külföldiek.  2004-ben OGY határozat értelmében nemzeti kinccsé nyilvánították.

Magyarországon a fajta tenyésztési központja a Bábolna Nemzeti Ménesbirtokon található, amit 1789-alapítottak. 1816 után meghatározták a tenyészcélt, miszerint a kancákat csak keleti vérű mének fedezhetik, így a fajta magas arab vérhányaddal rendelkezik, bár 4 fajtát is meg kell említeni, amely hozzájárult a kialakulásához: arab, spanyol, magyar, és angol telivér.

A fajta nevét az alapító mén nevéből kapta. 1836-ban Shagya a 160 cm-es szürke mén Szíriából érkezett bábolnára, és vele kezdődött meg a fajta tenyésztése.

Hátaslónak kiváló, de fogatlónak, kocsilónak is alkalmas. Találkozhatunk a fajtával díjugratásokon és díjlovaglásokon is. Élénk vérmérsekletű, de szelíd és tanulékony.

A fajta kialakulása:

A XVIII. században az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének lovassága egyre gyorsabb és jobb lovakat igényelt. A katonák igényei a hidegvérű lovak felől egyre inkább a gyors és kitartó lovak felé fordult, amiknek a lovas parádékon az elegancia elvárásainak is meg kellett felelniük. Mária Terézia és fia II. József is sokat tett a lovasművészetekért és a lótenyésztésért. Még rendeleteket is adtak ki a tenyésztés szabályozására. 1789-ben pedig Bábolna-Banapusztán megalapították a Bábolnai Császári és Királyi Ménest, ahova csak küllemre és teljesítményre történő szelekciók után kerülhettek be a lovak. Csekonics József kapitány - aki a tenyésztést felügyelte - főként mezőhegyesi kancákkal, néhány spanyol és egy berber ménnel olyan alapállományt hozott létre, ami megfelelt a kiemelkedő minőségű lóállomány előállítására.

1816-ban olyan határozat született, mely szerint a magas arab vérhányadú bábolnai kancákat csak arab mének fedezhetik. Ezért expedíciót szerveztek a Szíriai sivatagba azokhoz a beduinokhoz, akik tiszta arab telivéreket tenyésztettek. Csak azokat a kancákat és méneket vásárolták meg, melyek nagyok, nemesek, erősek és kitartóak voltak, majd tenyésztésbe állították őket. Így jött létre az a bábolnai arab fajta, amit ma shagyának nevezünk. Az 1856-57. évi expedícióról a megbízott tiszt nem csak elsőosztályú lovakat, hanem egy beduin fiút is hazahozott. A fiú azért csatlakozott a csoporthoz, mert nem akarta  elhagyni az apjától megvásárolt lovakat.  A császár először kadétiskolába küldte, majd megtette a bábolnai ménes ménesparancsnokává. Ő Fadallah el Hedad Mihály. Az ő expedíciói során került Magyarországra a fekete mén O'Bajan, valamint Koheilan is. Később Pettkó-Szandtner Tibor lett a ménes vezetője.

Sajnos a második világháború után a ménes sorsa felett nem szakemberek, hanem politikusok döntöttek. Ők nem értették és nem tartották fontosnak a lovak tenyésztését, ezért Bábolnát "szocialista mintagazdasággá" alakították és baromfitenyészetet hoztak létre. Az értékes bábolnai arab lovak nagy számban kerültek a nyugat-európai tenyésztőkhöz. Miközben a 60-as évek végétől a Bábolnai Ménes új utakat próbált keresni az arab telivér tenyésztésben, a bábolnai Arab Fajta - melyet Shagya Arab Fajtának neveztek el - meghódította az arab lovak szerelmeseit Európában és szerte a világban. Az utóbbi néhány évben a bábolnai Arab Ménes ismét virágzásnak indult.

Tulajdonságai:

A Shagya-arab tömegesebb, inkább "félvéres" benyomást kelt, ennek ellenére nemes küllemét nem veszítheti el. A Shagya-arab az arab fajtajelleget magán hordozó, de a telivér arabnál tömegesebb, nemes, arányos, elegáns ló.

Feje száraz, harmonikus, nemes, ék alakú, széles homlokkal, kiemelkedő szemboltozattal, távol ülő, sötét színű, értelmet sugárzó szemekkel, finom orrcimpákkal, melyek izgalmi állapotban szinte négyzetszerű alakot öltenek. A fülek kicsik és kecsesek, hegyük egymás felé görbül. Az orrhát homorú, vagy egyenes.nA nyak magasan illesztett, mérsékelt hosszúságú és ívelésű, melyet vékony szálú sörény díszít. A mar jól izmolt, a hát középhosszú, olykor rövid, rugalmas és feszes, amely jó kötéssel kapcsolódik a jól izmolt, egyenes farhoz. A far terjedelmes, a hátsó végtagok szabályosak. Jellemző a magas faroktűzés és zászlós faroktartás. Kívánatosak továbbá az izmos, dőlt lapocka és felkar, a terjedelmes, tiszta, száraz ízületek, a tiszta szárak, a szabályos ép paták

 

Bottal mért marmagassága:

152 - 160

Szalaggal mért marmagassága:

163 - 172

Övmérete:

178 - 187

Szárkörmérete:

19 - 20

Színe:

leggyakrabban szürke, de pej, fekete, sárga is

 

Lépése energikus és gyors, ügetése lendületes, rugalmas, vágtája kerek, gördülékeny, tért nyerő. Állása: Többnyire szabályos állás, de hegyfaltipró illetve franciás lábállás, rosszul illesztett szárak gyakran előfordulnak. Meredek lapocka, meredek csüdök szintén előfordulnak. Mellkasa inkább dongás, mint mély.

A Shagya-arab az arab fajtacsoporton belül egy viszonylag nagyrámájú, tetszetős küllemű, nemes ló, amely hátaslóként vagy fogatlóként bárki számára használható, vérmérsékletében, teljesítőképességében kielégíti a szabadidő és lovassportban a táv- és a vadászlovaglásra alkalmas lóval szemben támasztott követelményeket. A fajta jellemzője az élénk vérmérséklet, a szelíd, jóindulatú természet, a tanulékonyság, könnyű kezelhetőség. A fajta értékét mutatja, hogy a nemzetközi lovassport élvonalbeli egyedei között mindig találunk olyanokat, melyek származásában Shagya-arab nemesítő található. A távlovagló versenyeken legeredményesebb lovak is ebből a fajtából kerülnek ki.

Jelene és jövője:

Nemzetközi szervezete a svájci székhelyű ISG (Internationale Shagya Gesellschaft) Hazai tenyésztőszervezete a Magyarországi Arabló-tenyésztők Egyesülete Bábolna székhellyel. Hazai állománya 350 kanca és 28 fedezőmén, melyek az egész ország területén megtalálhatók. Legjelentősebb ménese Bábolnán, legnagyobb számú állománya Parti Imre Kereki ménesében található.
Bábolna 1836 óta tart arab lovat. Több expedícióban számos arab lovat hozott be Arábiából. Itt alakult ki a ma gyöngyszemnek tartott shagya arab, de arab telivéreket is mindig tenyésztettek. E kettős tenyészirány szinte váltakozva került előtérbe. 1990-től Bábolna erőteljesen visszaállt a shagya arabok tenyésztésére és mára újból a világ egyik legjelentősebb shagya arab tenyészete lett. A köztenyésztésben az arab mindig jelen volt, de arra átformáló hatást az utóbbi 50 évben már nem gyakorolt. Cseppvér-keresztezésként alkalmazták. Fajtatiszta tenyészetei nem voltak jellemzők.

Ma a magán lótartók körében egyre népszerűbb, de törzskönyvi ellenőrzésben tartottak létszáma mindössze néhány száz. Az arab telivér és a shagya arab egészen kis létszámban van magántulajdonban. A jövőben várható az arab félvérek visszaszorulása és a shagya arab esetleg az arab telivér nagyobb arányú térhódítása.


Shagya Képgaléria

(katt a képre!)

 

Forrás:

- Jenna2, 
- részletek Páger István: Lovasnemzetünk múltja és jövője c. szakdolgozatból SE-TSK Lovaskultúra oktató szak, 2007

Az oldalon található lófajták másolása szerzők engedélye nélkül szigorúan tilos, és szerzői jogot sért!

Kép: http://www.babolnamenes.hu/
http://www.lili-lovak.eoldal.hu/

 





Cikkajánló:


Hozzászólások:

























   
Horze Lovasáruház   KLP   Lovasvilág Lovasbolt   Decathlon   Tanita Lovasboltja   szerverbérlés, szerverhoszting, szerverüzemeltetés