keresés a lovardák között

Ménesek




Magyarország területén rengeteg ménest találhatsz, ha keresed őket, ezek közül sok ménes magántulajdonú. Melyek azok a ménesek, amik még állami irányítás alatt jöttek létre és a mai napig működnek? Most összegyűjtöttük ezeket.

Mezőhegyesi  Ménesbirtok Rt. (1785)

A Mezőhegyesi Ménesbirtok nem csak Magyarország, hanem egész Európa legrégibb állami birtoka. A ménest 1785-ben II. József rendelete alapján alapították: „tetszett ő Felségének kegyesen elvégezni, hogy Magyar országban tulajdon Tsászári és Királyi ménes is, melly mint egy mag vető helye légyen a jelesb termetű, s tartósabb erejű lovaknak, minden idő halasztás nélkül fel állíttassék, arra rendelvén amaz Arad vármegyében fekvő Mező Hegyes nevű alkalmatos pusztát”. 1816-ban Nonius Senior Mezőhegyesre került, és lett a róla elnevezett fajta alapítója. 1816-ban Fechtig báró Triesztben megvásárolja Gidran Seniort, amely Bábolnán törzsmén lett, és fiát, Gidran II-t Mezőhegyesre osztották be. A fajta kiválási lehetőségét a sárga szín adta, így tulajdonképpen a gidrán a mezőhegyesi sárga ménesből alakult ki. 1836-tól az angol félvér Furioso és 1852-től a szintén angol félvér North Star is külön ménest kapott. A kettő keresztezéséből született meg a külön fajtának elismert furioso-north star, más néven a mezőhegyesi félvér. Később volt itt lipicai és arab ménes is. A két világháború alatt súlyos csapások érték a ménest, csak a lóállomány egy része maradt meg. 1962-től egy elhibázott döntéssel arra kényszerítették a ménesbirtokot, hogy ügető és ugrató sportlovakat tenyésszen, míg a hagyományosan tenyésztett fajtákhoz tartózó mének és kancák a Hortobágyra illetve a Nagykunságra kerültek. A nóniusz törzstenyészet azonban megmaradt.

Fotó: Mezőhegyesi Állami Ménes

A ménesbirtok szállodája, a Nonius Hotel egész évben különféle lovasprogramok (lovaglás, túralovaglás, ménesbemutató, sétakocsikázás, vadászlovaglás) lebonyolítását vállalja. Jelenleg nóniusz, mezőhegyesi félvér és gidrán alkotja a lóállományt. A ménesbirtok alapítása óta a magyarországi lótenyésztés egyik kiemelkedő központja. Építészeti, tájképi és technológiai szempontból egyaránt nagy jelentőségű. A Mezőhegyesi Ménesbirtok az UNESCO világörökség várományosi listáján található, reméljük a közeljövőben valóban felveszik a világörökségek közé.

Kapcsolódó cikkek:

 Világörökség lehet a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok
 Mezőhegyes, ahol három fajta született


Aranyági ménes

A vásárhelyi Aranyági ménes, a Furioso-North Star fajta főménese. A fajta fenntartásán, genológiai vonalak megőrzésén túl populáció szinten végzi az egyedek kipróbálását, teljesítmény vizsgálatát.

Tovább a ménes bemutatkozásához >>>

Kapcsolódó cikkek:

 Elpusztult Fukar
 Az elmúlt két évtized eseményei
 A ménes szociálpolitikája, céljai
2447 Hódmezővásárhely Furioso-7 Fáraó
 Látogatás Kucsora Istvánnál a Kéktói Ménesben


Bábolna Nemzeti Ménesbirtok (1789)

Fotó: Bábolna Nemzeti Ménesbirtok

1789-ben a királyi udvar Csekonics József tanácsára, a gróf Szapháry családtól megvásárolta a 6600 holdas Bábolna-birtokot, amely a Bécsbe hajtandó vágómarhák pihenőállomásaként, valamint a Mezőhegyesi Ménes fiókméneseként működött, majd 1806-ban önállóvá vált. 1816-tól már csak arab mének fedeznek a ménesben. 1836-ban Von Herbert őrnagy keletre indult lóvásárló expedícióján, és magával hozta Bábolnára a Shagya nevű almázott mézszürke mént is. Később ez a mén lett a bábolnai arab fajta névadója, és kiváló utódainak köszönhetően máig népes és virágzó fajtát alapított. 1878-ban a Párizsi Világkiállításon a magyar királyi állami méneseket külön 500 frank értékű aranyéremmel jutalmazták. 1885-ben került Bábolnára az O’Bajan fekete arab mén, aki igen értékes fedezőméne lett az állománynak. Az első világháború végén román csapatok betörtek Bábolnára, és elhajtották az állomány Magyarországon maradt részét. 1925-ben beállt a tenyésztésbe Gazal II. 1932-ben Bábolna az akkori Európa legjelentősebb arab ménese volt. A második világháború után a Németországba menekített állomány visszatért Bábolnára, de a háború alatt itthon maradt állomány megsemmisült. Az elkövetkező negyven év alatt a ménes vegetált, értékes ménvonalak és kancacsaládok pusztultak ki.
1978-ban a bábolnai arab fajtát nem mint arab telivért, hanem mint tisztavérű arab lófajtát ismerik el.
Azonban a második világháború után alkalmazott túlzott arab telivér keresztezéssel a fajta majdnem elvesztette jellegét. 1990-ben regenerálták a shagya arab állományt, és újraélesztették a törzseket. 2001-ben megalakult a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft.

A tenyésztés mellett a hagyományok megőrzése és bemutatása szintén fontos feladat. A Ménesudvari Programok közt szerepel többek között a ménesudvar meglátogatása ( a kocsi-, lovas- és vadászmúzeum, a világhírű arab ménes mén- és kancaistállói, fedett lovarda), csikótelep és az arborétum –benne a Híres Lovak Emlékparkjának- megtekintése, horgászat, szalonnasütés, grillezés, bográcsban való főzés az Ölbő pusztán. A ménesudvari színház 200 fős konferenciák és állófogadások lebonyolítására is alkalmas.

Bábolna történelmi múltja, földrajzi adottsága tálcán kínálja a turisztikai célú hasznosítást. Innen egy órás autóúton belül elérhető a világörökség részét képező Pannonhalmi Főapátság, a különlegesen szép bakonyi térség (Herend, Zirc), a világon is ritkaságnak számító komáromi erődrendszer, így Bábolna kiváló kiindulópontja lehet a környék turizmusának. A Ménesbirtok megalakulásától kezdve igyekszik szélesíteni a turisztikai szolgáltatások és látnivalók körét: patinás környezetben kínálnak lehetőséget lovaglásra, kocsikázásra, vadászatra, horgászatra, oktatásra és tréningre. Az Imperiál Szálló és a kitűnő konyhával rendelkező Ötösfogat étterem teszi még felejthetetlenebbé az itt tartózkodást. Az utóbbi hónapokban megkezdődött az őshonos állatok parkja, az állatsimogató kialakítása az Arborétumban, ahol a Híres Lovak Emlékparkja is található. Lehetőség van lovas fogattal is körbejárni a látnivalókat.

Az ölbői horgásztavon lehetőség van csónakázásra és horgászatra is, valamint a tóparton bográcsos és grillsütő helyek kellemes gasztronómiai élményt jelentenek nagyobb társaságok számára is.
Újabb szolgáltatásként esküvőkön vállalnak szerepet gyönyörű lovas fogataik.

Kapcsolódó cikkek:

 Bábolnai M. Kir. Áll. Ménes-Intézet


Hortobágyi Kht. Mátai Ménes

Fotó: Mátai ménes

A Hortobágy Európa legnagyobb összefüggő, természetes füves pusztája, a legnyugatabbra fekvő sztyepp. Fűösszetétele egyedülálló. Az 1973-ban létrehozott első magyar nemzeti park az ország legnagyobb védett területe (82 ezer hektár). A világörökség része. Az évezredek folyamán a Hortobágy pusztáin legelő vadállatokat, az őstulkot és a vadlovat fokozatosan a háziállatok váltották fel. Így ez a környék régóta híres állattartó vidék volt. Az 1700-as években Debrecen és a környék többi települése külön méneseket legeltetett a közel 40 ezer hektárnyi területen. A szilaj pásztorkodás volt a jellemző. A hortobágyi lótenyésztés tehát nem olyan formán szerveződött, ahogy az ország más híres uradalmi és katonai tenyészetéinél látható. 1880-ban a Debreceni ménes Mátára települt, mely a város gazdáinak gazdálkodási központja lett. Innen ered tulajdonképpen a Hortobágy mai ménese, melynek meghatározó épületei az 1940-es években épültek. A hortobágyi nóniusztenyésztés első írott nyoma 1843, mikor is Debrecen szürke marháért hat kancát kapott cserébe, majd az 50-es években két mént is vásárolt. Kozma Ferenc munkásságának köszönhetően kialakult a nóniusz hortobágyi tájfajtája, melyet a mezőhegyesinél kisebb méret, szikárabb megjelenés és főként a fakó pej szín jellemzett.
A második világháború komoly károkat okozott az állományban. 1961-ben a mezőhegyesi nóniusz törzsállomány jelentős részét áthelyezték a Hortobágyra. A két élettér eltérő volt és komoly alkalmazkodási nehézségeket okozott a lovaknak. A hagyományos használati igény (a nóniuszt elsősorban mezőgazdasági igásmunkára használták) csökkenése és a mai modern igények nehezítik manapság a fajta további tenyésztését. Mára két tenyészcél alakult ki, a génmegőrzés mellett a sportlótenyésztés önálló útra tért. A Hortobágyi Állami Gazdaságot az 1990-es években privatizálták.
2001-ben a ménes ingatlan– és lóállományát a magyar állam visszavásárolta, s a Hortobágyi Nemzeti Parkra ruházta. A ménes kezelője a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Kht., melynek tulajdonában a ménes olyan önálló rendszerré vált, melynek feladatai közé tartozik a hortobágyi lótenyésztés, a lovas és pásztor hagyományok őrzése illetve a lovas idegenforgalom tradíciói.
A hortobágyi idegenforgalom szerves részét alkotja ma a mátai ménes is. Egykor a mátai ménes alkotta a Hortobágy turisztikai látványosságát. Ma már egy másfajta Hortobágy-kép kialakítására törekszenek, mely a térség egyedülálló adottságain alapszik, és magában foglalja az öko-, a gyógy-, a vízi-, illetve a lovasturizmust. E komplex szolgáltatási kör fontos eleme ma is a ménes által kínált, pusztai bemutató program, melynek keretén belül eredeti környezetükben tekinthetők meg a puszta őshonos állatai, állattenyésztési és pásztorhagyományai. Szenzációnak számít a híres ménes meghajtása. 

Az ország legnagyobb múltú lovas rendezvényének műsorát is a ménes új arculatához igazították. A rendezvény ma a Pásztorok Ünnepe, Hortobágyi Lovasnapok nevet viseli. Itt bemutatkozhat a magyar lótenyésztés, illetve a lovas- és pásztorhagyományok ápolói mutathatják be műsorukat. Versenyeket rendeznek hagyományos magyar fogatok részére, és látható a magyar tenyésztésű lovak derbyje is. Emellett megünneplik az előző év legsikeresebb magyar sportlovát, az „Év magyar lovát”. A négycsillagos Hortobágy Club Hotel környezete kiválóan alkalmas sport- és szabadidős lovaglásra, fogathajtásra illetve ezen túl fitnesz és rekreációs programokkal várja a szálloda a vendégeket. A lovakkal érkező vendégek számára szép számmal akad panzió a Hortobágyon. Az idegenforgalomból származó bevételek a ménes bevételének fontos részét adják. A jövőben a tenyésztés mellett a célkitűzések között a tenyésztési és lovassport rendezvények megrendezése szerepel. A ménes kiváló adottságokkal rendelkezik, hogy a bel- és külföldi lovasturizmus minden ága művelhető legyen a Hortobágyon, valamint kiváló szolgáltatási hátteret nyújt a Hortobágy Club Hotel. A tervezett ménesközpont az istálló, lovarda és fogadó-épület együtteséből áll, melyben már részben kialakították a Kocsimúzeum, és a hortobágyi lótenyésztést és a ménes történetét bemutató kiállítás helyét. Reményeik szerint a jövőben tehát tenyésztési, szakmai, sport-, illetve idegenforgalmi központként kívánnak működni.


 Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad (1951)

Fotó: Haga Zsuzsanna

A lipicai fajta elnevezése onnan ered, hogy az első ménest 1580-ban a Trieszt melletti kis faluban, Lipizzán alapították a Habsburg uralkodóház számára. A ménes alapításakor a következőket fogalmazták meg: "Itt a legjobb lovakat tenyésszék, melyek a császári udvar számára lesznek elővezetve. Ezek a legkiválóbb és legtűrőképesebb lovak legyenek. Kemény és füves talajon járjanak ott, ahol kevés fű nő.
A több, mint 400 éves múltra visszatekintő fajta állományát többször kellett Magyarországra menekíteni. A lipicai ló magyarországi tenyésztését 1806-tól számítják, több kitérő után a ménes számára 1952-től ad otthont a Bükk-fennsík, ahol a természeti adottságok és a környezeti hatások tevékenyen hozzájárulnak a fajta kialakításához. A csikók 3 éves korukig a Bükk-fennsíkon nevelkednek. A fennsík központi nevelőhelyén, Csipkéskúton hangulatos üdülőházak és panzió várja a vendégeket.
Szilvásváradon, a Palavichini kastély istállójában csodálatos mének és egy lótörténeti kiállítás látható. Az épület tetőterében hét vendégszoba várja a pihenni és kikapcsolódásra vágyókat.
A Szilvásváradon tenyésztett lipicai elsősorban a fajta fogatos használatára alkalmas típusát képviselik, ezt bizonyítják a fogathajtó sportban elért eredményeik is.
Európa egyik legszebb fekvésű lovas stadionjában az évről évre megrendezett Lipicai Lovas Fesztivál keretében színvonalas bemutatók láthatók, a vendégek közelebb kerülhetnek a lipicai lovakhoz, megismerhetik a szilvásváradi lovas életet.
A ménesgazdaság szolgáltatásai között szerepel: fogatos méneslátogatás, lovastúrák, lovasbemutató, fogathajtó tanfolyamok, díjlovaglás oktatás, gyermek lovastáborok, lovardai lovasoktatás kezdőknek és haladóknak, csipkéskúti üdültetés.

Kapcsolódó cikkek:

 Ötvenéves a szilvásváradi ménesgazdaság


 Bugaci Ménes

Fotó: Bugaci Ménes

A Kiskunsági Nemzeti Park területe az ősborókás kivételével bejárható lóháton. A nemzeti park területén fekszik Bugac Puszta, ahol immár 30 éve működik a lovasturizmus. Híres az itt látható lovasbemutató, melyet évente négyezer vendég látogat, és amely az egykori pásztorkultúrát őrzi és mutatja be. A bugaci ménest az 1960-as években alapították. Neves fogathajtók alakították ki a lóállományt (Abonyi Géza, Abonyi Imre, Juhász László).
A nemzeti park lovas fogattal is bejárható.

A puszta lóállománya magyar sportlovakból áll.


Kisbér (1953)

A szabadságharc leverése után gróf Batthyány Kázmér birtokait elkobozták és Kisbéren császári rendeletre 1853-ban katonai ménest állítottak fel. Itt tenyésztették ki a külön fajtaként elismert, a településről elnevezett kisbéri félvért. A második világháború komoly károkat okozott a ménesben., ráadásul a település házait ért károk helyrehozatalához a ménes épületeit bontották le.
Később a ménesbirtok megmaradt területén kialakították a Kisbéri Állami Mintabirtokot, majd 1947-ben összevonták a bábolnai ménesbirtokkal. A két gazdaságból alakult meg 1948-ban a Bábolnai Nemzeti Vállalat. 1954-ben újraindult a versenylótenyésztés. A ménesben született 1960-ban a 20. század legeredményesebb magyar versenylova, Imperiál. Az eredményesen működő ménest 1961-ben elhibázott gazdasági megfontolásból megszüntették. A kisbéri fajta alkatában és belső tulajdonságaiban igen hasonlít az angol telivérre, bár a magyar éghajlat, a takarmányozás számos, a helyi viszonyokból következő előnyös tulajdonságot is eredményezett. Sajnos a fajta ma csak magántenyészetekben fordul elő.

Kapcsolódó cikkek:

 Kisbéri ménes története


További cikkek a témában:

 Bemutatkoztak Overdose első csikói
 Saját állami ménest kap a furioso
 A magyar lótenyésztés őskora
 Híres uradalmi ménesek
 A tiszazugi arab félvér tájfajta
 Sáripuszta, Ahol bajnokok születnek 
 Marócpuszta, Ahol a múlt utat mutat 
 Ménes a Bakonyban, Kerteskő 
 Dióspusztai ménes 
 Somogysárdi Állami Ménes története
 Apaji ménes

Frissítve, Maksa Eszter: 2015.019.14.







Cikkajánló:


Hozzászólások:

























   
Horze Lovasáruház   KLP   Lovasvilág Lovasbolt   Decathlon   Tanita Lovasboltja   szerverbérlés, szerverhoszting, szerverüzemeltetés