keresés a lovardák között

Férgesség, a lovak parazitái




Hívatlan vendégek

A lovakat számos külső és belső élősködő támadhatja meg. Ezúttal a lovak belső élősködőiről, mindennapi szóhasználattal élve a bélférgességről lesz szó.

A lovak belső élősködői közé tartoznak a leggyakrabban előforduló különböző fonál- és orsóférgek és a sajnálatos módon hazánkban is már néhány éve megjelent galandférgesség, valamint ide sorolják még a - Magyarország csak bizonyos részein előforduló - rozsférgességet is. (A rozsférgesség tulajdonképpen nem is férgesség, hanem egy légyfajta lárvája, amely a ló gyomrában fejlődik ki.)

A hazánkban 1996-ban elvégzett átfogó parazitológiai vizsgálat eredménye szerint a rendszeresen féreghajtott ménesekből származó minták 55%-a egy vagy több féregfajtával volt fertőzött. Valószínűsíthető, hogy ez a helyzet a magánállományokban ennél sokkal rosszabb. Ennek megfelelően tényként kell elfogadni, hogy minden lóállományt a belső élősködők tekintetében fertőzöttnek kell tekinteni.
Azt ma már a lótartók többsége elfogadja, hogy a lovakat féreghajtani kell. De annak meghatározása, hogy mikor, milyen készítményekkel, lehetőleg úgy, hogy a féreghajtás hatékony is legyen, valamint a lótulajdonos pénztárcáját se terhelje meg jobban a szükségesnél, az már egy bonyolult állatorvosi feladat.

Miért kell a lovakat féreghajtani?

A lovak belső parazitái alapvetően a vékony- és a vastagbélben élősködnek. Kártételük részben abból adódik, hogy ha nagy számban vannak jelen a bélben, akkor a ló kondíciója romlik, szőrzete fénytelenné válik, esetleg - főleg csikóknál - csököttség és vérfogyottság is kialakulhat. A férgek állandó jelenlétüknél fogva nyugtalanítják a gazdaszervezetet, és súlyos fertőzöttség esetén a csikóknál akár a bél üregét is elzárhatják, aminek a következménye kólika is lehet. A kólikát kiválthatja az is, hogy bizonyos féregtípusoknak a fejlődési alakjai a vérerek falait is megtámadják, ami a bélfal elhalásával járhat. (Ilyen, parazita által okozott kólikában hullott el Kincsem, a magyar csodakanca is.)

Vannak olyan féregtípusok, amelyek a fejlődésük során a tüdőt is károsítják. Gyakran ennek az a következménye, hogy a csikóknál 2-3 hónapos kor között köhögés jelentkezik, amely általában minden kezelésnek ellenáll, majd szinte magától megszűnik. Ha a parazitás fertőzöttség súlyos volt, akkor ez a későbbiekben a tüdő teljesítőképességét csökkentheti.

Ezek alapján - ha "csak" az állatvédelmi szempontokat vesszük is figyelembe - akkor is azt mondhatjuk, hogy a lovak jólétének része a féregellenes kezelés.

Mikor lesz a féreghajtás hatékony?

A féreghajtás, ugyanúgy, ahogy a vakcinázás is, csak a programszerűen és rendszeresen végrehajtva lesz hatékony. Ezért a féreghajtásra is programot kell kidolgozni, amit össze kell hangolni a vakcinázási programmal. A féreghajtás megtervezésénél pl. figyelembe kell venni a tartási módot (bokszos-, állásos-, ménesi tartás, legeltetés stb.) azt, hogy az állományban vannak-e vemhes kancák, van-e "lómozgás" stb.

Gyakran elő fordul, hogy a lótulajdonosok azt tapasztalják, hogy az ismételt féreghajtások sem hatékonyak, mert a kezelések után sem szűnnek meg a parazitás bántalmak. Ezért tudnunk kell, hogy a féreghajtás csak akkor lesz igazán hatékony, ha: 
- valamennyi egy állományban tartott lovat egyszerre kezelnek,
- legeltetés esetén a féreghajtással egy időben legelőrészt váltanak, és a régi legelőt elboronálják,
- a féreghajtással egy időben az istállót alaposan kitrágyázzák és fertőtlenítik,
- minden, az állományba beérkező új lovat azonnal (vagy, ha erre lehetőség van, a beérkezés előtti napon) féreghajtanak,
- hatékony készítménnyel, és a szükséges dózissal kezelnek,
- mindezt program szerint végzik.

Hogyan fertőződhetnek meg a lovak?

A lovak minden esetben szájon át veszik fel a petéket a fertőzött legelők talajáról, az istálló padozatáról, az alomról vagy közvetlenül a trágyából. Ezután a peték a fajra jellemző, bonyolult fejlődésen mennek át, aminek eredményeként kialakulnak a kifejlett férgek. Ezek aztán tovább szaporodnak és új petéket termelnek, és ezzel tovább fertőzik környezetüket. A férgek a fejlődésük során elhagyják a beleket és eljuthatnak a tüdőbe, májba, vérerekbe és károsítják azokat. Ennek a fejlődési ciklusnak a hossza a parazita fajra jellemző, és meghatározza a féregtelenítési stratégiát is. (Vagyis azt, hogy milyen gyakran kell kezelni, milyen készítménnyel, stb.) Ezért fontos lenne az állományokban a rendszeres bélsárvizsgálat, de ezt sajnos ritkán csináltatják meg a tulajdonosok.

A trágyában például a ló orsóférgének a petéje 6 hétig (számára ideális körülmények között 6 hónapig is túlélhet), így érthető, hogy miért fontos a legelők boronálása és a féreghajtással egy időben elvégzett alapos trágyázás.

A kiscsikók az anyaméhben nem fertőződnek ugyan meg, de a megszületés után a kanca tejétől és a későbbikekben a trágyával érintkezve azonnal megfertőződnek. Ezért igen fontos teendő egyrészt a kanca ellés előtti féreghajtása, majd a csikó korai féregellenes kezelése.

A galandférgek kifejlődéséhez a legelőkön élő egyfajta rovarfaj szükséges. Ezért ez a bántalom szinte csak legelőre járó lovak esetén fordul elő. Megelőzésében különösen fontos a legelő megfelelő kezelése. A legolcsóbb és leghatékonyabb eszköz a paraziták elleni küzdelemben a napfény, amely elpusztítja a féregpetéket és lárvákat. A trágya szétboronálása tehát azért fontos, mert így a napfény közvetlenül éri a petéket.

Milyen gyakran kell féreghajtani?

Mint korábban már említettem, a kezelések gyakoriságát és a hatóanyagok kiválasztását számos szempont befolyásolja. De általánosságban elmondható, hogy a kancákat a számított ellés előtt 1 hónappal kell kezelni. A csikókat - ha szükséges - 1 hónapos kortól lehet féreghajtani, majd a választásig kéthavonta. A választási és az éves csikókat három havonta, a felnőtt lovakat 3-4 havonta kezelni kell.
Ha egy állományban galandférgesség jelentkezik, akkor a legeltetési szezon alatt minimum kéthavonta kell a féreghajtásokat ismételni.

Milyen készítményeket alkalmazzunk?

Ennek eldöntése nyilván állatorvosi feladat. De azt mindenképpen figyelembe kell venni, hogy az alkalmazott készítményeket bizonyos idő eltelte után váltani kell, mert különben rezisztencia alakulhat ki. Az évenkénti féreghajtások közül legalább egy legyen olyan készítménnyel elvégezve, amelynek a hatóanyaga nemcsak a kifejlett férgek ellen hatékony, hanem a lárvák ellen is. Ez azért fontos, mert van olyan féregfajta, amelynek az ún. "alvó lárvái" akár évekig is a bélfalban maradnak, és újra és újra visszafertőzhetik a lovat.

A vemhes kancák féreghajtásánál legyünk körültekintőek, csak olyan készítményt alkalmazzunk, amelyet erre az időszakra a gyártó javasol.

A galandférgesség esetén a készítmény kiválasztása különösen fontos, mert csak kevés hatóanyag hatékony ezekre a férgekre, és ebben az esetben azokat is több napig kell folyamatosan alkalmazni. Ma már kaphatók olyan készítmények, amelyek tartalmazzák a galandféreg és a fonálférgek elleni hatóanyagokat is.

Fontos, hogy a készítményre előírt adagolást tartsuk be, illetve ne spóroljunk vele! A féreghajtó készítményeknek ma már egy olyan generációja van forgalomban, amelyek még többszörös túladagolás esetén sem okoznak problémát. Ezért inkább egy kicsit többet adjunk a féreghajtóból, mint kevesebbet, abból nem lehet probléma, de ha kevesebbet adunk, akkor a készítmény hatékonysága csökken.

Dr. Filipsz István, IC Ranch,
(A cikk megjelent a Nemzetközi Lovas Magazin 2003. júniusi számában. )
Frissítve: 2012.02.26
Címkék: bélféreg, orsóféreg, fonálféreg, galandféreg, rozsféreg, féreghajtás





Cikkajánló:


Hozzászólások:

























   
Horze Lovasáruház   KLP   Lovasvilág Lovasbolt   Decathlon   Tanita Lovasboltja   szerverbérlés, szerverhoszting, szerverüzemeltetés