keresés a lovardák között

A kehesség új neve: lóasztma




A légzőszervi problémák a lovak leggyakoribb bántalmai közé tartoznak. Dr. Bocz Nórával arról beszélgettünk, hogy vajon halálos ítélet-e, ha „tüdős”, vagy „kehes” egy ló, illetve hogy milyen szerepe van a betegség kialakulásában a hazai klímának.

Dr. Bocz Nóra légúti endoszkópiát végez

 Kezdjük az elején! Tüdős, kehes, COPD-s, RAO-s, mi most az aktuális, általánosan elfogadott megnevezés, ha a lovak leggyakoribb légzőszervi zavarairól beszélünk?

Dr. Bocz Nóra: Pont aktuális erről beszélni, ugyanis 2015-ben a világ lóbelgyógyászai megállapodtak, hogy a lovak alsó légúti nem fertőző megbetegedéseit, azaz a kehességet innentől lóasztmának hívjuk.

Az előbb említett rövidítéseket is beleértve számos elnevezéssel illettük már, a COPD a humán gyógyászatból jött, aztán a RAO az angol rövidítésből (Recurrent Airway Obstruction). Sokan azt gondolják, hogy ez csak játék a szavakkal, de a kommunikáció szempontjából nagyon fontos, hogy egy nyelvet beszéljünk mi állatorvosok is egymás között, illetve a tulajdonosokkal.

Jónak tartom ezt a névválasztást, mert így könnyebb elmagyarázni is, megérteni is, hiszen egyre több hasonlóságot vélnek felfedezni a humán és lóasztma között. Persze a lótartók körében még sokáig a kehesség mint elnevezés fog élni, de a mi dolgunk, hogy tájékoztassuk őket az újdonságokról is. 

Kulcsfontosságúak a tartási körülmények

 És mi van a lóasztma hátterében?

Dr. Bocz Nóra: A lóasztma allergiás eredetű megbetegedés, azaz allergének váltják ki. Ezek az allergének a szénában és szalmában megtalálható penészek, endotoxinok. Ezek indítják el a folyamatot, váltják ki a légutak reakcióját, ami váladéktermelődésben, hörgőgörcsben és a légúti nyálkahártya megvastagodásában nyilvánul meg. Mind a három tényező jelentősen csökkenti a légutak átmérőjét, ezért látjuk a következő tüneteket: köhögés, nehezített légzés, orrfolyás. Persze ezek lehetnek enyhébbek illetve súlyosabbak, eszerint osztályozzuk és beszélünk enyhe-közepes, illetve súlyos lóasztmáról.

A baj az, hogy ha már kialakult az érzékenység, akkor a túlérzékeny légúti nyálkahártya már mindenre reagálni fog, innentől kezdve csak a méret számít: ami elég apró ahhoz, hogy lejusson a légutak végére, az ki fogja váltani a reakciót, legyen az por, pollen vagy épp a meleg, párás levegő.

Sok lótulajdonos mondja és mutatja, hogy neki első osztályú szénája van, az biztos nem okozhatja a bajt. Ezért fontos megérteni azt, hogy az allergiát sajnos egyetlen molekula is kiválthatja. És sajnos a szénakészítés technológiailag együtt jár ezekkel az allergénekkel, még a legjobb minőségű takarmány is tartalmazza őket.

Erre szoktam azt mondani, hogy hiába eszi egy istállóban ugyanazt a takarmányt és lélegzi be ugyanazt a levegőt minden ló, mégis csak az az egy-kettő fog köhögni, a többinek „semmi baja”. Persze ez nem ilyen egyszerű, hiszen ma már tudjuk, hogy a kehességre való hajlamnak genetikai háttere is van. Ennek ellenére törekedni kell a legjobb minőségű takarmány etetésére, de ez sajnos nem elég.

A szénában és szalmában megtalálható allergének okozzák a bajt - Fotó: Pixabay

 Tegyük fel, hogy felhív egy lótartó azzal, hogy „doktornő, lehet, hogy tüdős a lovam”. Mit teszel ilyenkor, hogyan zajlik a vizsgálat?

Dr. Bocz Nóra: Nagyon fontos a kórelőzmény, a tulajdonos részletes kikérdezése, hogy mióta és milyen jellegű tüneteket tapasztal. Lényeges szempont a ló kora, hiszen egy fiatalabb lónál teljesen más betegségek jönnek szóba, mint egy idősebbnél, a használati irány, illetve hogy a tünetek nyugalomban vagy munkában észlelhetőek-e inkább. Én mindig időt szentelek arra is, hogy megnézzem a tartási és takarmányozási körülményeket, hogy minél komplexebben lássam a problémát, hiszen lehet, hogy a kezelést is több oldalról kell majd megközelíteni.

Ezután következik a fizikális vizsgálat. Hallgatózás a szív, a tüdő és a légcső felett, pulzus, légzésszám számolása, hőmérőzés és a szájnyálkahártya vizsgálata. Megköhögtetem a lovat, hogy halljam, milyen jellegű a köhögés, illetve plusz információ az, hogy mennyire könnyen váltható ki a köhögés. Ha olyan jellegű a probléma, akkor terheléses vizsgálatot is végzek, majd utána újra meghallgatom a lovat.

Egyes esetekben már hallgatózás során diagnózishoz jutunk, de sokszor sajnos nem ilyen egyszerű a helyzet. Ilyenkor endoszkópos vizsgálatot szoktam végezni, ennek során egy kamerát vezetek be a légutakba, így látható, hogy van-e gyulladás, esetleg idegen test, váladék, látjuk ennek mennyiségét, esetleges felső légúti elváltozásokat, illetve lehetőségünk van mintavételre, amit a légcsőből és lejjebbről a tüdőből tudunk venni. Ez nagyon fontos, hiszen a laboreredmény függvényében ebből pontos diagnózist állíthatunk fel, és ennek megfelelően célzott kezelést kezdhetünk.

Pontos diagnózis nélkül nincs célzott kezelés - Fotó: Pixabay

 Mikor hívjalak fel téged én, mint lótartó? Akár már akkor, amikor a lovam egyszer-egyszer köhint? Vagy ha orrfolyása van?

Dr. Bocz Nóra: A lónak nem szabadna köhögnie. Tehát, ha egyszer-egyszer köhög, már az sem normális, annak már valamilyen kezdődő probléma lehet a hátterében.

 Mi a helyzet, ha kiderül, hogy valóban kehes a ló?

Dr. Bocz Nóra: Mivel környezeti dolgok váltják ki, így nem meglepő az sem, hogy ha nem változtatunk meg semmit a ló környezetében, akkor nem érhetünk el hosszú távú eredményt sem. Én úgy szoktam magyarázni, hogy a kezelésnek két alappillére van: az állatorvosi, azaz a gyógyszeres és a menedzsmentbeli, azaz a környezetváltoztatás. Egyik sem működik a másik nélkül. 

 Minden ló más és minden lónak mások a tartási körülményei. De mégis mik azok a kezelési módok, ami tapasztalataid szerint a legjobban bevált a RAO-s lovak kezelésére?

Dr. Bocz Nóra: Ha egy ilyen lovat a poros istállóból elvinnének 100 kilométerrel távolabb legelőre, ahol egész évben vígan legelhet úgy, hogy nem kell mellé szénát adni, akkor valószínűleg megoldódna a probléma. De tudomásul kell vennünk, hogy a lótartók 99%-ának nem adatik meg ez a lehetőség. Még ha nyáron valaki meg is tudja ezt oldani, de télen sajnos szénát kell etetnünk, azaz nem tudjuk kiiktatni azt, ami kiváltja az egészet, ezért más módszereket kell alkalmazni. (Itt halkan megjegyzem, hogy a lóasztmának van egy olyan formája, ami pont legelőn alakul ki, de szerencsére az a ritkább.)

Sajnos ritka az, hogy a lótartók drasztikus környezetváltozást tudnak végrehajtani, és megoldódik a probléma. Általában inkább azzal nézünk szembe, hogy ez újra vissza-visszatérő probléma lesz. Erre általában fel is szoktuk készíteni őket, mert sokszor ez az állatorvosváltás egyik oka, hogy az állatorvos nem tudja meggyógyítani a lovat.

A légúti problémákkal küzdő lovak számára is az a legjobb, ha sokat lehetnek legelőn - Fotó: Szabó Bernadett

 Merthogy ez ugyebár nem gyógyítható betegség…

Dr. Bocz Nóra: Sajnos így van, ez nem gyógyítható betegség, viszont teljesen tünetmentessé tehető.

 Tehát ha a lovamnál RAO-t diagnosztizálsz, azzal nem a halálos ítéletét mondtad ki?

Dr. Bocz Nóra: Egyáltalán nem. Nem kell, és nem is szabad ezekről a lovakról lemondani, csak azt kell tudomásul venni, hogy sajnos nem a „doktornő, adjon egy injekciót és majd meggyógyul” helyzetről beszélünk, mert az egy-két nagyon szerencsés esettől eltekintve a tapasztalat azt mutatja, hogy visszatérő problémával kell szembenéznie a lótartónak.

A ló használható maradhat, de foglalkozni kell vele, a tartáskörülményeire jobban oda kell figyelni, és persze kezelni kell. Ha ez megvan, dolgozhat tovább, akár versenyezhet is. Sőt, annál jobb a lónak, minél tovább használatban marad. 

Alapvetően a legelőt szoktuk ajánlani: minél többet legyen kint és legeljen. Lehetőség szerint ne tartsák istállóban, kiváló a félrideg tartás. Ha bokszban van, akkor jobb az angolbokszos megoldás.

Sajnos, ahogy az előbb említettem, Magyarországon gyakorlatilag lehetetlen, hogy ne kelljen az év bizonyos szakaszában szénát is adni a lovaknak. Ilyenkor fontos az, hogy nagyon jó minőségű legyen a takarmány, illetve meg kell szabadulni attól a portól, amit be tud lélegezni a ló. Ezt úgy érhetjük el, hogy beáztatjuk a szénát. Fontos, hogy nem elég a locsolgatás! A szénát alaposan át kell mosni úgy, hogy minden egyes szál vizes legyen, például egy kádban vagy hordóban. Valaki szénahálóba teszi, és azt, mint egy hatalmas teafiltert beáztatja egy hordó vízbe. Fontos, hogy nem szabad nagyon sokáig (10-12 óráig) ázni hagyni, mert akkor a széna tápanyag és ásványianyag-tartalma is jelentősen csökken. Viszont a túl rövid idejű áztatás kevés lehet, ha nagyobb mennyiséget szeretnénk vizezni. Ezt mindenkinek magának kell kikísérleteznie.

A széna kiváltható egyébként szénapellet etetésével, illetve nyugaton egyre inkább elterjedt a szenázs. A köhögésre kiváló lehet, de más veszélyeket azért rejthet magában a szenázs etetése, és Magyarországon nem is nagyon készítenek. Nem keverendő össze a szilázzsal, amit kukoricából, illetve gabonafélékből készítenek. A szenázs ezzel szemben a fűfélékből erjesztéssel nyert takarmány.

Másik módszer a szénagőzölés. Kifejezetten erre a célra gyártott gőzölőket lehet venni, persze nem olcsóak, viszont van olyan betegünk, akinél jól bevált és azóta megszűnt a köhögése.

A szalmát könnyebben el lehet hagyni, és kiváltani valamilyen pormentes alommal, forgáccsal például.

Figyelni kell a pormentes környezetre, egy asztmás lónak a halálos ítélete, ha benn áll a bokszában, miközben épp söpörnek az istállóban. A rendszeres almolás is szükséges, hiszen az ammónia nagyon irritatív gáz, ami szintén káros a légutakra.

Ez a menedzsment oldal, az állatorvos dolga a gyógyszeres kezelés - itt is számos lehetőség van, az injekciós kezelésektől az inhalálásig nagyon széles a paletta. Mindegyiknek van előnye és hátránya, mindig az adott körülményeknek megfelelő, legoptimálisabb kezelést kell választani.

Minél többet legyen kint és legeljen az asztmás ló - Fotó: Szabó Bernadett

 Az inhaláció az viszonylag új, és talán még azt is mondhatnám, hogy elég divatos kezelési mód az utóbbi időben…

Dr. Bocz Nóra: Én abszolút ajánlani szoktam. Ha már gyógyszeres kezelésről beszélünk, ez a lónak a legjobb, hiszen ilyenkor helyileg hatunk a gyógyszerrel ott, ahol szükség van rá: közvetlenül a légutakban. Kisebb dózisokat alkalmazunk, nincsenek mellékhatások, szerintem a legjobb választás. A hátránya az, hogy felszerelés kell hozzá, drágább és a lótartó részéről munka- és időigényes, mert naponta kétszer ott kell lennie a ló mellett. És persze kérdés, hogy a ló hogyan viseli a beavatkozást. 

Az inhalálásnak két módja van, az egyik, amikor egy kézi maszkot használunk, amibe beleillenek a szprés készítmények. A szpréket bepuffantva a ló orrára helyezzük a maszkot és pár levegővétellel belélegeztetjük. Ez viszonylag gyorsan megy, a kézi darab nem drága, a gyógyszer ára az, ami növeli a költségeket, főleg akkor, ha hosszútávon kell használni. 

Kézi maszk és szpré - Fotó: BreathEazy

A másik módszer során egy gép segítségével porlasztjuk a folyékony halmazállapotú gyógyszert, amit egy speciális maszkon keresztül belélegez a ló. Ez a berendezés viszonylag drága és tovább tart maga a procedúra (10-20 perc), viszont a gyógyszerköltsége nem nagy.

Gép porlasztja a folyékony halmazállapotú gyógyszert - Fotó: HayGain

A gyógyszeres kezelés alapvetően a hörgőtágítón és a gyulladáscsökkentőn alapul. A hörgőtágító azért jó, mert gyorsan hat, gyakorlatilag azonnal megszünteti a hörgőgörcsöt, tehát a ló sokkal jobban lesz elég rövid idő alatt – de a hatás is csak rövid ideig tart.

A hosszútávú kezelés alapja a gyulladáscsökkentő kell, hogy legyen. Azt szoktam ajánlani, hogy a hörgőtágítóval kell kezdeni az inhalálást, ami gyorsan kitágítja a hörgőket, majd utána mehet a gyulladáscsökkentő a már szépen kitágult légutakba. Így jobban be tudja szippantani a gyógyszert a ló, jobb hatást is tudunk elérni.

Sokan abba a hibába esnek, hogy csak hörgőtágítót használnak, ami abszolút rossz megoldás, mert bár tünetileg jobban lesz a ló, hiszen kitágulnak a hörgők, de így csak azt érjük el, hogy még több allergén kerül be, anélkül, hogy csökkentenénk a gyulladást, tehát a folyamat rosszabbodni fog. Muszáj gyulladást is csökkenteni.

Egyébként maga az inhalálás még abban különbözik, hogy általában kicsit lassabban hat. Ha elkezdünk inhalálni egy lovat, akkor 3-5 nap múlva érjük el a terápiás gyógyszer-koncentrációt. Ez azt jelenti, hogy ha gyors hatást szeretnénk, például egy rohamban, akkor inkább gyorsan ható vénás injekciót és/vagy hörgőtágítót érdemes használni, utána pedig elkezdeni az inhalálást.

Az injekciós készítmények alkalmazása egyszerűbb, olcsóbbak, viszont van szisztémás hatásuk is, tehát az egész lóra hatnak, nem csak a tüdőre. Ezek között is vannak rövidebb-hosszabb hatásúak, itt is az adott ló és a körülmények határozzák meg a választást.

Egyébként a lógyógyászatnak ez egy nagyon érdekes és kifejezetten sokat kutatott része, szinte minden évben újabb és újabb külföldi cikkek, előadások jelennek meg a témában. Teljesen más alapú, újabb kezelési módszerek tűnnek hatékonynak, amik reméljük, a jövőben elérhetőek lesznek és beváltják a hozzájuk fűzött reményeket. Remélem ezekről is hallhatok most júliusban Koppenhágában, ahol egy kifejezetten légzőszervi megbetegedésekkel foglalkozó szimpóziumot rendeznek, amin én is tervezek részt venni.

A fotón Dr. Bocz Nóra, a fotós pedig Csejk Anna

 Annyi népi bölcsességet hallani, hogy etess például fokhagymát, vöröshagymát, tormát, mert az helyrehozza a „tüdős” lovat… Mit tudsz ezekről mondani?

Dr. Bocz Nóra: Sok lótartó általában maga szeretné megoldani a problémát, és már csak akkor hívnak minket, amikor már mindent kipróbáltak, ami a konyhában volt és semmi sem segített. Persze a fokhagymával és tormával ártani nem lehet, segíthet is esetleg, a fontos viszont az, hogy ha nem segít, akkor tovább kell lépni. Minél előbb el tudjuk kezdeni a kezelést, illetve optimalizálni a környezetet, annál jobb esélyeink vannak. Nem beszélve arról, hogy a legeslegfontosabb a pontos diagnózis felállítása. Mi most az asztmáról/kehességről beszélünk, de emellett számtalan más légúti megbetegedés van, amik teljesen más kezelést igényelnek. 

 Mit tehet a lótartó, el lehet kerülni valahogy az asztma kialakulását?

Dr. Bocz Nóra: A megelőzés kulcsa ugyanaz, mint magáé a kezelésé: legelő, jó minőségű takarmány, pormentes környezet és rendszeres munka.

Viszont ha már baj van, akkor fontos az állatorvos és a tulajdonos együttes közreműködése, hiszen hosszútávon ez szolgálja legjobban a ló érdekeit.

Elérhetőségek:

Dr. Bocz Nóra

Telefon: +36 30 722 5766

Dr. Molnár József

Telefon: +36 30 279 0916
 
Honlap: lovaspraxis.hu
Facebook oldal: facebook.com/lovaspraxis
 

2017.01.31. Szerkesztette: Magyar Dorottya.


Lovasok.hu Akadémia - mert az egészség minden lónak jár

Szeretnél a fentiekhez hasonló hasznos tanácsolat kapni, hogy gondoskodhass lovad egészségéről? Dr. Bocz Nóra és Dr. Molnár József is ott lesz a Lovasok.hu szakmai és segítenek, hogy elsajátítsd a legfontosabb tudnivalókat lovad egészségével kapcsolatban. Ráadásul garantáljuk, hogy ilyen érthetően, emészthetően és szórakoztatóan még nem hallottál a lógyógyászatról és a lovak egészségmegőrzéséről.

Tovább a rendezvény programjához: 
Lovasok.hu Akadémia: Befektetés lovad egészségébe >>


 







Cikkajánló:


Hozzászólások:

























   
Horze Lovasáruház   KLP   Lovasvilág Lovasbolt   Decathlon   Tanita Lovasboltja   szerverbérlés, szerverhoszting, szerverüzemeltetés