keresés a lovardák között
Főoldal   »   Lófajták

VadLÓságshow: így élnek a hortobágyi vadlovak




Ugye tudtad, hogy a Hortobágyi Nemzeti Parkban is élnek vadlovak? És azt, hogy ők is szimpátia alapján választanak maguknak társat, mint az emberek? A tenyésztést pedig számítógépes szoftverrel optimalizálják a kutatók. Meglepő titkok a hortobágyi vadlovak életéből. 

A TravelZona munkatársa, Szatmári Zoltán a Hortobágyi Nemzeti Park területén fekvő Pentezugi Vadlórezervátum projektvezetőjével, Brabender Kristinnel a przewalski lovak életének titkairól beszélgetett.

Mióta élnek vadlovak a Hortobágyon és milyen szempontok alapján választották ki számukra éppen ezt az élőhelyet?

Az első csődör és három kanca 1997-ben érkezett hozzánk. Arra az időpontra datálódik a hortobágyi vadlórezervátum létrejötte is, amelynek életre hívását több cél is indokolta: a rendkívül érzékeny természetvédelmi terület megőrzése, a fajvédelem és tenyészprogram, valamint a kutatómunka.

A vadlovak egy olyan bioszféra rezervátumban élnek itt, ahol ősidők óta csak legeltetés és kaszálás zajlott, más emberi beavatkozás nem befolyásolta a terület állapotát. A szakemberek sokat törték a fejüket, mi módon tudnák megőrizni a szikes puszta természetes élővilágát. 

Az emberi beavatkozás és a gépi kaszálás szóba sem jöhetett, hisz ezek befolyásolják a biodiverzitást, ami számos földön fészkelő madárfajra veszélyt jelentett volna. Olyan „természetközeli” megoldást kerestek, amely garantálja a terület fennmaradását. 

Mivel a vidék változatos – mocsarak, fás, ligetes részek, szikes területek váltják egymást – és vadállatokkal szerették volna megoldani ezt a kérdést, így két fajt kerestek, mert egy faj egyébként sem lett volna elegendő az egyensúlyi állapot kialakításához: az egyik a szarvasmarha őse, az őstulok rekonstruálása, a másik a Przewalskij-vadló (Przewalski ló, Equus ferus przewalski), vagy más néven Eurázsiai vadló.

Hol található e vadló eredeti élőhelye?

Ezek a lovak leginkább Ázsiában, Kínában, Kazahsztánban és Mongóliában fordultak elő, sőt még Franciaország egyes területein is találtak Przewalskij-ló csontokat, ezt DNS-vizsgálatok egyértelműen bizonyították. A régebbi időkben kétféle vadló terjedt el, egyik a tarpán, amely sajnos elég hamar kipusztult, a másik a Przewalskij-ló volt.

Van ezeknek a vadlovaknak kötődésük a háziasított lovakhoz?

Sokáig azt hittük, hogy a Przewalskij-ló a házi lovak őse. De valószínűleg ez nem így van. Az elmúlt századokban rengeteget fejlődtek a kutatási módszerek, és DNS-vizsgálatok bizonyítják, hogy a Przewalskij-lónak 46 kromoszómája van, míg a házi lónak kettővel kevesebb, tehát két külön fajról van szó.

A Przewalskij-lónak honnan származik e kacifántos, nyelvtörő neve?

Nyikolaj Przewalskij orosz katonatiszt sokat járt Mongóliában és az 1870-es évek végén egyik expedíciója során kilőtt egy állatot, amiről azt hitte, hogy vadszamár. A bőrét elküldte Ivan Szemjonovics Poljakov neves zoológusnak Szentpétervárra. A tudós azonban felismerte, hogy nem vadszamárról van szó, hanem vadlóról. Ő írta le ezt a mindaddig kihaltnak vélt állatot.

Amikor aztán a nagyközönség megtudta, hogy létezik egy olyan vadló, amelyikről eddig nem volt tudomása, minden állatkert be akarta mutatni. Így 1901-ben és 1902-ben a mongóliai vadonban befogtak 56 fiatal példányt, hogy európai, orosz és amerikai állatkertekbe szállítsák őket. A hosszú és viszontagságos utat csupán 26 ló élte túl, belőlük is csak 12 példányt lehetett szaporítási programba bevonni. Ez sajnos elég kevés genetikai variációt jelentett. Másik szomorú tény, hogy a befogás után nem sokkal a vadonból teljesen kipusztult a faj, mivel a nomád törzsek könyörtelenül irtották őket. Az utolsó példányt 1968-ban látták.

Hogyan működik a tenyészprogram?

Két párhuzamos programot hoztak létre, az egyiket Európában, a másikat Amerikában. Minden egyes lovat regisztrálunk a rendszerünkben, számos adatot begyűjtünk, DNS mintát veszünk, amelyeket megküldünk a tenyészközpontokba. Ha egészséges állományt szeretnénk tenyészteni, egyáltalán nem mindegy, hogy mely egyedeket párosítják. 

Kicsit talán furcsán hangzik, de a DNS-eket egy szofisztikált tenyésztési szoftverprogrammal kiértékelik, hogy eldöntsék, melyik csődörhöz melyik kancát társítsák annak érdekében, hogy ideális utód szülessen. A koordinátor minden évben összerakja a tervet, hogy melyik állatkert melyik példánya milyen tenyésztésben vehet részt, majd eldönti, melyik ló hova kerül.

Azt lehet tudni, hány példány él e fajból világszerte?

Jelenleg 1900 Przewalskij-ló él szerte a világban. Szerencsére annyira sikeresen nőtt az állományuk az állatkertekben, hogy több mint 10 éve rezervátumokat létesítettek számukra, valamint sokat visszatelepítettek már az eredeti élőhelyükre is.

Milyen előnyös tulajdonságokkal rendelkeznek?

Rendkívül ellenállóak a betegségekkel szemben. Strapabírók és kiváló állóképességük van. Igénytelen jószágok, hisz kevés és gyengébb minőségű táplálékkal is beérik, és ez elegendő számukra, hogy jó kondícióban átteleljenek. Jól tűrik a szélsőséges időjárási körülményeket. Egyedüli hátrányukként talán azt lehetne felróni, hogy egyáltalán nem szelídíthetők.

Hány példányt lehet összeszámolni a hortobágyi vadlórezervátumban és mekkora területen?

Itt és Mongóliában él a világon a legnagyobb populációjuk. Nálunk 310 vadló legelhet kedvére. Két tartási helyszín van a Hortobágyon, a vadlórezervátum, ahol a tenyésztés is zajlik, a másik a vadaspark, ahol bemutatási céllal lehet látni néhány példányt. 

A rezervátumban 2400 hektáron élnek szabadon, de jövőre megnöveljük a területet további 600 hektárral. Ott mindent megtalálnak, amire szükségük van: szikesebb részeket, ahol porfürdőt alakítanak ki maguknak az élősködők – legyek, szúnyogok – ellen. A mocsaras részeken szívesen fürdenek, és ott késő ősszel is friss vegetációra lelnek. 

Mindent megesznek, amit találnak, de kiválóan szelektálnak. Hamar észreveszik, ha valamelyik finom növény virágzik. Sőt még a szúrós növényeket is elfogyasztják, például a máriatövist, télen pedig a csipkebogyót egyenként lecsipegetik a bokorról. Élelmet embertől télen sem kapnak. Patáikkal elkaparják a havat és találnak annyi táplálékot, amennyivel beérik. 

Milyen szerepük van a vadlovaknak a hortobágyi puszta fenntartásban?

A füves puszta mindig is élőhelyül szolgált a fűevő állatfajoknak, korábban nagy számban éltek itt őstulkok, vadszamarak is.

A vadlovak nem egy helyen legelnek, hanem sokat mozognak, bejárják a területet és mozaikszerűen táplálkoznak. Így hozzájárulnak a diverz élőhely kialakulásához. Szimbiózisban élnek számos madárfajjal, mivel legelésük által nyitott területeket hoznak létre, ahol bizonyos madárfajok a párzási időszakban ellejthetik násztáncukat. A lovak trágyája kapcsán megjelenő legyek és rovarok biztos táplálékforrást jelentenek a szárnyasoknak. Kiválóan megfigyelhető ez a kooperáció a különböző állatfajok között.

Hogyan választanak párt maguknak a vadlovak?

A fiatal csődörök egy éves koruk környékén elvándorolnak – külön vonulnak a tenyészcsoportoktól – és ún. agglegénycsapatot hoznak létre, amely 5-7 csődörből áll. Itt megtanulnak csődörként viselkedni: játszanak és harcolnak egymással.

A kancák vagy egy agglegény csődörhöz csatlakoznak, vagy egy olyan háremcsoporthoz, ahol kisebb a konkurencia, mivel csak néhány idősebb kanca él a csapatban. Érdekes, hogy a vadlovak párválasztása eléggé hasonlít az emberekéhez, fontos számukra a személyes szimpátia. A kancák között pedig létezik féltékenység, akár harapásokkal, rúgásokkal is elzavarják a vetélytársat a csődör közeléből.

Sokan azt hiszik, a csődör dönti el, hogy átveszi-e a kancacsoportot, de ez nem így van. Ha egy csődör sikeresen harcol és elnyeri a háremcsoport irányítását, az még nem jelenti azt, hogy a kancák vele maradnak. Ha nem szimpatikus számukra a csődör, elhagyják, sőt arra is volt már példa, hogy a kancák visszamentek a legyőzött háremcsődörhöz. 

Ha a – szó szerint – vérre menő harcokban a csődör súlyosan megsérül, általában különvonul, hogy ne molesztálják, különben a többi mén elzavarja, sőt szélsőséges esetben akár meg is öli. A sérült egyedek ilyenkor beállnak az őstulok csoportba, mert fontos nekik a csapatszellem.

Hol és hogyan csodálhatják meg az érdeklődők e nemes állatokat?

A vadaspark egész évben nyitva van, ahol jó eséllyel mindig szemügyre lehet venni néhány példányt. Télen hétköznapokon telefonon lehet érdeklődni a lehetőségekről, hétvégén pedig 10-16 óráig tart nyitva a vadaspark.

Akik pedig többre vágynak, azoknak – térítési díj ellenében – elérhető a „Fél nap egy természetvédelmi őrrel” elnevezésű programunk, amelynek keretében terepjáróval kivisszük a látogatókat a helyszínre. Felülmúlhatatlan érzés természetes közegükben, szabadon, testközelből megcsodálni a vadlovakat.

Télen hétköznapokon telefonon lehet érdeklődni a lehetőségekről, hétvégén pedig 10-16 óráig tart nyitva a vadaspark.

További képek a Hortobágyon élő Przewalskij-lovakról a TravelZona cikkében >>

2016.05.04. Írta és fotózta: Szatmári Zoltán, TravelZona







Cikkajánló:


Hozzászólások:

























   
Horze Lovasáruház   KLP   Lovasvilág Lovasbolt   Decathlon   Tanita Lovasboltja   szerverbérlés, szerverhoszting, szerverüzemeltetés