keresés a lovardák között

FKV a Lóklinikán: zavaros múlt, kérdéses jövő




Az Előzzük meg együtt! címmel megrendezett szakmai tájékoztatót követően a Lógyógyászati Tanszék és Klinika két dokumentumot tett közzé a rendezvény, a Klinikán regisztrált FKV eset és a bevezetett biztonsági intézkedések kapcsán - ezekből szemezgettünk:

A Lógyógyászati Tanszék és Klinikán előfordult eset összefoglalása 

"2015. március 1-én vasárnap az ellátó állatorvos egy 14 éves anglo-arab kancát hosszabb eredménytelen kezelés után – melynek során a fertőző kevésvérűség gyanúja nem merült fel – Veszprém megyéből a Klinikára küldött." ... 

"A klinika szakemberei súlyos fokú máj-és veseelégtelenséget, dyspnoet (nehézlégzés – a szerk.), emelkedett pulzusszámot és légzésszámot, thrombocytopaeniát (a véralvadásért felelős vérlemezkék számának csökkenése – a szerk.), magas haematocrit értéket, haemoconcentratiot állapítanak meg, és a korábbi injekciók helyén haematomákat (véraláfutás, vérömleny – a szerk.) látnak. Az állat láztalan volt, a fertőző kevésvérűségre jellemző tünetek nem mutatkoznak, sőt a magas haematocrit érték még haemoconcentratio mellett is ellene szól."

A ló tüneteivel kapcsolatban számos egymásnak ellentmondó információ látott napvilágot:

A lótartó egy azóta törölt Facebook posztban a következőket írta: „Vasárnap este került Üllőre a Nagyállat Klinikára. Hétfőn borzalmas vér paraméterei voltak. Keddre javultak az értékei. Ez így már önmagában is orvosi csoda. ... Az oldaláról a szőr az ultrahanghoz van leborotválva. A másik oldala is így néz ki. A mája másfélszeresére, veséi 3-4 szeresére nőtt, Vér volt a vizeletében, székletében, vérzett az orra, nehezített a légzése, 70 felett a szívverés, 40 felett a légzés, 40 a láz. A triglicerid szintje a normál 0,2 helyett 12 volt (30-szoros) és a többi is hasonló nagyságrendben szökött fel.”

A lótartó 2015. március 3-i posztja, a képen Tengerszem az üllői Lógyógyászati Tanszék és Klinikán

„Az állatott lázzal, ödémákkal szállították be, s ekkor még csak felmerült a gyanú a klinika orvosaiban a fertőző kevésvérűségre, ezért is vettek vért az állattól, mégsem különítették el." – nyilatkozta Dr. Nemes Imre (NÉBIH) a HAON-nak június elsején: Hajdú-Bihar megyében is felütötte a fejét a ló-AIDS

„One of the two horses was transported to a horse clinic at Üllő (Pest County) due to showing fever and colic symptoms.” Tehát: A két ló egyikét a Pest megyei Üllőre, egy lóklinikára szállították láz és kólikás panaszok miatt – áll a 2015. június 15-i AIE, azaz hivatalos Uniós jelentésben. 

„Az oldala le volt borotválva, ki volt kötve, ment bele az infúzió. Kérdeztem is, hogy mi a baj ezzel a lóval, miért néz így ki? Az egyik állatorvos mondta, hogy minden baja van, májnagyobbodása, lépnagyobbodása, a vére rossz, de nem tudják, hogy miért." (Tovább a teljes cikkre: Elaltatták a lovamat fertőző kevésvérűség miatt)

"A kedvezőtlen kórjóslat ellenére a tulajdonos képviselője az állat gyógykezelését kérte. Az állat a másnapi klinikai vizsgálat során is láztalan, mindkét orrjáratában ethmoid haematomát állapítottak meg ugyanúgy, mint korábban az anyjánál."

Az ethmoid haematoma az orrüregben található, vérzésre hajlamos szövetszaporulat, ami nehezítheti az állat légzését. Tünete lehet például a furcsa légzéshang és a vissza-visszatérő enyhe orrvérzés. A betegség nem öröklődik.

"A tünetek továbbra sem utaltak fertőző kevésvérűségre."

Továbbra is kérdés, hogy ha nem fertőző kevésvérűségre, akkor mire, milyen betegségre utaltak a ló tünetei:

"Az állatott lázzal, ödémákkal szállították be, s ekkor még csak felmerült a gyanú a klinika orvosaiban a fertőző kevésvérűségre, ezért is vettek vért az állattól, mégsem különítették el.” – nyilatkozta Dr. Nemes Imre a HAON-nak: Hajdú-Bihar megyében is felütötte a fejét a ló-AIDS

 

Ödémák a beteg ló szügyén

"Egy barátnőm állatorvosnak tanul, ő már akkor elmesélte, hogy ... a végzős hallgatók hiába mondogatták, hogy ezek a FKV tünetei, lehurrogták őket, hogy nem kell okoskodni." (Egy olvasónk kommentje.)

"Mivel az állattal együtt nem érkezett be az útlevele, a laborvizsgálatot igénylő állatorvos a vizsgálatkérő lapon bejelölte a fertőző kevésvérűséget is, hogy az állat ne az egyébként kötelező szűrővizsgálat esetleges megléte nélkül hagyja el a Klinikát. "

"a Lógyógyászati Tanszék lóbelgyógyász Diplomate specialistái a differenciál diagnózis listájukon legalul szereplő betegségre is gondolva beküldtek vért az intézetbe" - írta a Szie-Áotk Lógyógyászati Tanszék és Klinika közösségi oldalán 2015. március 12-én.

"Az ezt követő napokban a ló állapota javult, továbbra is folyamatosan láztalan volt. Március 7-én éjszaka orrvérzés során kb. 10-15 liter vért veszít, majd állapotát sikerült stabilizálni. "

Mivel a ló jelentős mennyiségű vért vesztett, állapotát a kezelő állatorvos többek között úgy kívánta stabilizálni, hogy bevarrta a vérző orrlyukat. Ezt a szakmai tájékoztatón határozottan tagadták, majd a hvg.hu írásos megkeresésére a Kar jogi képviselője ezt válaszolta: „az állat bal orrnyílása a tampon behelyezése után – annak helybentartása és a turbulencia elkerülése érdekében – időlegesen be lett varratokkal szűkítve”

A Lovasok.hu kérdésére Dr.med.vet. Rene Van Den Hoven, a Bécsi Állatorvosi Egyetem belgyógyász professzora elmondta, hogy először is meg kell találni a vérzés okát, az orr összevarrásának pedig semmi értelme, mert a vér visszafolyik a garatba, vagy akár a tüdőbe.” (Tovább a teljes cikkre: Szakmai hiba, vagy sem? Bevarrták a beteg ló orrát az üllői Klinikán)

"Egy barátnőm állatorvosnak tanul, ő már akkor elmesélte, hogy a külföldről visszajött orvos bevarrta a ló orrát, és a végzős hallgatók hiába mondogatták, hogy ezek a FKV tünetei, lehurrogták őket, hogy nem kell okoskodni." (Egy olvasó kommentje.)

"A klinika munkatársai március 9-én késő délután értesültek a megyei főállatorvos-helyettestől arról, hogy a szerológiai vizsgálat pozitív lett, ezzel egyidejűleg a területileg illetékes állategészségügyi hatóság elrendelte a klinika zárlatát. "

A Klinika még március 9-én is bocsátott haza lovakat

„Kérdésünkre elismerte, ott is hibázott a klinika, hogy nem várták meg a teszt eredményét, s hazaengedték a beteg lóval kontaktusba került állatokat.” – nyilatkozta Dr. Nemes Imre a HAON-nak: Hajdú-Bihar megyében is felütötte a fejét a ló-AIDS

„Hétfő délután (2015. március 9.) én mentem a lóért és én beszéltem a kezelő állatorvossal. Már fent volt a futón a ló, amikor félrehívott minket, hogy beszéljünk. Szó szerint azt mondta: nem akarnak kacsát terjeszteni, de még nem biztosak valamiben, különítsük el a lovat, mert van valami.” (Tovább a teljes cikkre: Elaltatták a lovamat fertőző kevésvérűség miatt)

"A zárlatot a teljes klinikán március 16-ig fenntartották, azt követően csak az érintett istálló („Kólikás”) maradt zárlat alatt."

Hasonlóan az eset más részleteihez, a Klinika zárlatával kapcsolatban is ellentmondásos információk jelentek meg:

"A létesítménynek egy része volt csak lezárva. Ez a kólikás istálló. Az ortopéd istállóját a kórháznak úgy ítéltük meg járványügyi szempontból a kollégákkal együtt, hogy nem kell lezárnunk, éppen ezért is lehetett onnan elengedni, hazaengedni a lovakat abban az időszakban is” - nyilatkozta dr. Nemes Imre Fertőző kevésvérűség: a lovad bőrét viszik vásárra című interjúban.

„Mivel elővigyázatosságból szükség volt nem csak a 90 napos zárlattal sújtott kólikás istálló, hanem az egész épület fertőtlenítésére, természetesen bezártuk a klinikát erre az időszakra, de már kezdettől fogva az szerepelt a hatósági intézkedési tervben, hogy hagyományos értelemben csak a kólikás istálló lesz zárlat alatt” - írta a Lógyógyászati Tanszék és Klinika 2015 április 10-én kiadott közleményében.

"Az állategészségügyi hatóság március 9-én elrendelte a fertőzött ló leölését, amely meg is történt. A fertőzött lóval kapcsolatba került, a klinikán lévő állatok helyben, az időközben haza távozott állatok a tartási helyükön 90 napos zárlat alá kerültek."

Máig nyitott kérdés, hogy miért távozhattak a Klinikáról még március 9-én is lovak, ahelyett, hogy őket ellenőrzött körülmények között a Klinikán karanténozták volna, nem pedig a lótartókra hárítják ezt a feladatot.

"Azóta 3 hetente ismételt szerológiai vizsgálatokkal ellenőrzik a zárlat alatt lévő állatok fertőzöttségét. Egy állat kivételével az orrvérzéskor együtt tartott állatok mindegyike fertőződött a fertőző kevésvérűség vírusával, míg a fertőzött lóval egy istállóban tartott, de az orrvérzés előtt hazaküldött állatok egyike sem vált szeropozitívvá. Szerológiailag negatívok maradtak a szomszédos istállókban tartott lovak is, amely azt valószínűsíti, hogy sem ízeltlábú, sem ember nem vitte át a fertőzést.

A jelen esetben az valószínűsíthető, hogy bár a ló nem volt lázas, nem mutatta a fertőző kevésvérűség viraemiás szakaszára jellemző tüneteket, az orrüregben lévő ethmoid haematomából kiinduló, a thrombocytopaenia miatt nem csillapodó vérzés során olyan nagy mennyiségű vírus ürült, amelyet belélegezve a fertőzött lóval együtt tartott állatok felvehették a fertőződéshez szükséges vírusmennyiséget." 

Továbbra sem egyértelmű, hogy a lónak miért volt thrombocytopaeniája, illetve hogy milyen betegség okozta a tüneteit – hiszen azt mind a mai napig minden illetékes elveti, hogy a ló fertőző kevésvérűségben beteg lett volna, csupán azt erősítették meg, hogy fertőzött volt FKV-val. Mint a szakmai tájékoztatón is elhangzott, a lónál tapasztalták a következőket:

  • február végén magas láz
  • mindkét vese megnagyobbodott
  • súlyos májmegnagyobbodás
  • thrombocytopaenia, majd ebből fakadóan intenzív orrvérzés
  • lovon látható ödémák

„A vérlemezkék alacsony száma ugyan más betegségre is utalhat, de az FKV kezdeti fázisában nagyon jellemző tünet - magyarázta Prof. Rene Van Den Hoven.” (Tovább a teljes cikkre: Elaltatták a lovamat fertőző kevésvérűség miatt)

A leírt tünetek bizonyára utalhatnak más betegségre is, illetve a ló kórbonctani jelentése is segíthet annak kiderítésében, mi is lehetett az állat baja, de az eset nyilvánosságra hozott összefoglalójában ez nem szerepel.

Összefoglalva: 

"1. A Lógyógyászati Tanszék és Klinika szakemberei az elvárható módon jártak el, a klinika nem oka, hanem maga is áldozata a betegségnek."

Az idén megállapított 11 FKV eset közül 6 van kapcsolatban a Lógyógyászati Tanszék és Klinikával, az eredeti beteg ló öt másikat fertőzött meg. Az ország  más területein regisztrált 5 további eset a Klinikával nincs összefüggésben.

"2. Egy fertőző kevésvérűségtől mentes országban nem importált, hazai tenyésztésű, külföldön nem járt, fertőző kevésvérűségre jellemző klinikai tüneteket nem mutató, a Dunántúl közepéről – tehát nem a határszélről, és különösen nem a keleti határszélről– beküldött állat esetében a Klinika részéről nem vélelmezhető a fertőző kevésvérűség."

Még akkor sem, ha a lóval nem érkezett be az útlevele és a tulajdonosa nem emlékszik, hogy mikor végeztette el utoljára a kötelező szűrést?

"3. A gyógykezelés ideje alatt a ló nem mutatott fertőző kevésvérűségre utaló tüneteket, a látott tüneteket a belgyógyászati vizsgálatok eredményei magyarázták."


Thrombocytopaenia, májmegnagyobbodás, ödéma, majd intenzív orrvérzés – a tünetek adottak, az ok kérdéses, amit a belgyógyászati vizsgálatoknak kellett kideríteniük. Milyen más betegség okozta a ló tüneteit, ha nem fertőző kevésvérűség?

"4. Az adott állat fertőzöttségét igazoló laboratóriumi eredmény kézhezvétele után az állategészségügyi hatóság és a Klinika együttműködése révén sikerült a járványt helyhez kötni, terjedését megelőzni. A Klinikán fertőződött lovak – a tartási helyükön elrendelt zárlati intézkedéseknek köszönhetően – nem jelentenek további fertőzési forrást hazánk lóállományára. 

5. A Lógyógyászati Tanszék és Klinika nem jelent fertőzési veszélyt a fertőző kevésvérűség vonatkozásában. 

6. Az eset aláhúzza a lóforgalom és lótartás hatékony ellenőrzésének (import, karantén, lovak azonosítása, egyedi megjelölés, rendszeres szerológiai vizsgálatok stb.) fontosságát, melynek betartása az állattartók, betartatása a Hatóság feladata. Az Egyetemnek semmiféle hatósági jogköre nincs."

A Lóklinikának nincs hatásköre a lóútlevél bekérésére és megtekintésére?

"7. Az eset tanulságai alapján az Állatorvos-tudományi Kar olyan intézkedéseket tett és tesz, amelyek tovább csökkentik a hasonló megbetegedések kockázatát."


A SZIE ÁOTK Lógyógyászati Tanszékére érkező lovak állategészségügyi biztonságának fokozása érdekében életbe léptetett intézkedések: 

"1. További izolációs bokszok megépítése annak érdekében, hogy a Klinika a további pontokban ismertetett intézkedéseinek eleget tudjon tenni."

Örvendetes előrelépés, hogy a Lógyógyászati Tanszék és Klinika létező izolációs férőhelyei új, korszerű bokszokkal bővülnek. Hány ilyen férőhely kerül kialakításra és a Klinika melyik részén fognak elhelyezkedni? Az új izolációs bokszok sterilizálhatóak lesznek

"2. Azon lovak esetében, melyek nem rendelkeznek 30 napon belüli negatív fertőző kevésvérűségre (FKV) irányuló eredménnyel, a klinika a ló klinikára érkezéskor vért vesz és küld a Nébih Állat-egészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságába (Intézet) FKV-ra történő vérvizsgálat céljából. 

3. Azon lovakat, melyek nem rendelkeznek megfelelő úti okmányokkal (útlevél, benne egy éven belüli FKV negativitást igazoló dokumentummal), a klinika izolációs bokszokban fogja elhelyezni addig, amíg az Intézetből meg nem jön FKV-re a negatív vérvizsgálati eredmény. Az izolációs bokszban való tartás többletköltségeit a tulajdonos állja."

  • Mi a helyzet azokkal a lovakkal, akik sürgősségi ellátásra szorulnak, illetve azokkal, akik csak egy pár órás kivizsgálásra érkeznek a Klinikára?
  • Milyen költségekkel jár az izolációs bokszban való elhelyezés?
  • Az izolációban tartózkodó lovak részesülhetnek ellátásban?
  • Azok a lovak, akik útlevéllel és egy éven belüli FKV negativitást igazoló dokumentummal érkeznek a Klinikára, milyen panaszok esetén kerülnek izolálásra a jövőben?
  • Az izolációs bokszokban elhelyezett lovak ellátása ugyanabban a kezelő helyiségben és eszközökkel történik, mint a többi állaté?

"4. Az Állatorvos-tudományi Kar és a Nébih Állat-egészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága megállapodott, hogy az ÁOTK Lógyógyászati Tanszék és Klinikára érkező valamennyi ló fertőző kevésvérűségre irányuló szerológiai vizsgálatát elvégzik ELISA próbával, és az Intézet az előzetes eredményről 24-48 órán belül tájékoztatja a klinikát." 

Az ELISA teszt hátránya a túlzott érzékenység, ami miatt sokszor ad fals pozitív eredményt, miközben az állat makk egészséges. Eredményét mindig le is ellenőrzik egy másik teszttel (pl. Coggins vagy immunoblot teszttel). Kérdés, hogy mi történik azokkal a lovakkal, akiknél fals pozitív eredményt mutat a teszt. (Tovább a teljes cikkre: Elaltatták a lovamat fertőző kevésvérűség miatt)

Zárszó:

Abban, aki figyelemmel kísérte a március óta húzódó FKV-ügy részleteit, a Klinika közleményeit olvasva újabb és újabb kérdések merülnek fel. Cikkünkben ezúttal is csak a legégetőbb kérdéseket és legszembetűnőbb ellentmondásokat vetettük fel. 

2015.07.21. Magyar Dorottya, Lovasok.hu
Fotók: Lajtos Katalin, Németh Tamás







Cikkajánló:


Hozzászólások:

























   
Horze Lovasáruház   KLP   Lovasvilág Lovasbolt   Decathlon   Tanita Lovasboltja   szerverbérlés, szerverhoszting, szerverüzemeltetés