keresés a lovardák között
Főoldal   »   Híres lovak

Sellő, aki megnyerte egyetlen olimpiai érmünket




„A nagy egyéniségek alakját gyakran teszik meg legendás történetek főszereplőjévé. A szájhagyomány megtörtént epizódokat kerekít sztorivá, a sejtelmes nimbusz csillagporával díszítve őt” – idézem a galopp-tipszter Radó Oszkár véleményét. Sellő emlékét is övezi a hiteles írásos dokumentum, a valós kortársi emlékezet és a szájlegenda ötvözetének „igaza” - Váczi Ernő írása.

Újra-rangosodó helyszínen, Örkénytáborban emlékezünk egy 78 évvel ezelőtti lovas sikerre, a részleteiben is ismert, dicsfényes Platthy-Sellő kettősünk olimpiai érmére. Ezúttal gyertyafényes méltósággal villantsunk rá egy huszadik századi magyar ló-sorsra – késői emléktábla avatása kapcsán.

Szűkebb hazámban, a tolnai dombok között, az egykor rangos sütvényi ménes máriánkerti futóistállójában, 1926-ban, egy májusi hajnalon megszületett egy telivér csikó. A szokványos eseményen segédkező szakszemélyzet tagjai sem sejtették, hogy a letűnt viharos századunk többszázezres magyar csikója közül egy későbbi nemzeti büszkeségünk nyitott szemet a világra.

Iperedve, az átlagos pej kancacsikó sorba-nőtt és Sablon néven, a zöld gyep zabkereső lehetőségét is beszűkítő világválság éveit is ménesében töltötte. Majd új tulajdonoshoz, a honvédelmi miniszter hatalmába kerülve, Sellő néven új útvonalon indult tovább. Ez az út sem volt göröngymentes. Örkénytáborban, a korszak legkitűnőbb lovasaival is csikorgott az acélakaratos kanca nehezen hajlítható együttműködése. Mesélhetne erről igaz történeteket Kósa-Reznek Jenő, Bodó Imre, Platthy József és a többi örkényi világnagyság. De a mutatott tehetség és a célirányos munka reményteljesen rosta felett tartotta a kitűnő pejkót, s a legjobbak között utazhatott az 1936-os berlini olimpiára.

S itt, a tehetséghez, felkészítéshez társult szerencse meghozta a mindmáig egyetlen olimpiai érmünket, a Platthy-Sellő kettősünk megérdemelt tündöklésével. A nemzetközi hippológus, Gustav Rau kivonatolt értékelése: „Légies lovaglás, légies ugrásokkal. Csodálatos lendület. Művészi és mégis energikus lovaglással vezette kancáját a nagy-tudású lovas az egész versenyen. Tökéletes harmónia, alig észlelhető befolyás.” Ez volt Örkénytábor tükrözése a világ színpadán, az 1936-os olimpián!

Majd – a gyakori magyar gyakorlat szerint – a világsiker Sellőt is külföldi (holland) tulajdonba juttatta, és kisebb-nagyobb concours győzelmek után, 1945-ben, egy hollandiai futballpályán elérte a háború zivatara, hogy katonalóként elvérezve, magtalanul, pihenjen a jeltelen idegen földben…   

Magyar ló útja: a tolnai lankás legelőtől, Sütvénytől – Örkénytáboron és Berlinen át – a sík, bombatölcséres sportpályáig, Hilversumig… Sellő sorsa is mementóként társul a katonalovak komáromi emlékműve felkiáltójeléhez:

NON OMNIS MORIAR!

2014.04.17. Váczi Ernő


KapcsoLÓdó cikkek:

Kisbér - a magyar világcsoda >>

Imperiál, az aranyszőrű magyar csoda >>

Imperiál apja, Imi: az öntudatosan büszke telivér mén >>

Bodó Imrére, kiváló lovasemberre emlékezünk >>

Dokumentumfilm-sorozat készült Örkénytáborról >>





Cikkajánló:


Hozzászólások:

























   
Horze Lovasáruház   KLP   Lovasvilág Lovasbolt   Decathlon   Tanita Lovasboltja   szerverbérlés, szerverhoszting, szerverüzemeltetés