keresés a lovardák között


Nézzük meg együtt!

A PÉCSI 8-AS HUSZÁROK EMLÉKMŰVÉT
A FELÚJÍTOTT SZÉCHENYI TÉREN

Bazsi lovas-témájú művészettörténeti írásaiból (8)

Kedves Olvasóm!

Nyílt titok, hogy azért írok erről az emlékműről, mert nagyon szeretném felhívni a figyelmeteket szülővárosomra, Pécsre. Sokan tudjátok, hogy a 2010-es évben a németországi Essen és a törökországi Isztambul mellett Pécs Európa Kulturális Fővárosa. A város megszépülése, megújulása folyamatosan zajlik. Egyre szebb, újabb arca bontakozik ki ennek az ősi városnak. A megújult főtéren, a Széchenyi téren új környezetben áll régi helyén ez az emlékmű, amit most bemutatnék nektek.
Mint kisfiú, sohasem hagytam ki az alkalmat, ha a belváros szívében sétálhattam szüleimmel, hogy oda ne menjünk, és meg ne simogassam a legnagyobb lovat.
Bevallom, ti, akik ugyanúgy szeretitek a lovakat, mint én, talán nem nevettek ki ezért, de ma – hatvanhárom évesen is - így vagyok ezzel.
Pécs történelmi belvárosának szívében, a török hódítást idéző dzsámi előtt áll a szerb megszállás alóli felszabadulás emlékműve. Az 1919-1921-es antant-szerb megszállás nehéz éveinek, és annak a példás összefogásnak az emlékezetére emelték, mikor a pécsi lakosság egységesen állt ellen – ki-ki a maga módján – az idegen betolakodókkal szemben.
A fehér mészkőlapokkal burkolt, tetején álló bronz örökmécsessel és kettős kereszttel, a tér tetején kialakított mellvéd közepén van a pécsi 8-as huszárezred domborműve.

Mint a neves pécsi művészettörténész, dr. Romváry Ferenc írja a „Pécs szobrai” című könyvében: „1932-ben a 19-es és az 52-es ezredek emlékművének felállításával egyidőben vetődött fel a huszáremlékmű felállításának terve. A legott megalakult emlékmű bizottság a paritás gondolatából indult ki, és nem akarta túlszárnyalni a már felállított emlékműveket. A helyszín megválasztásában kézenfekvőnek látszott, hogy centrális elhelyezésű legyen… A dombormű a Széchenyi tér tengelyében, a harmincas évek során megvalósuló térrendezés révén kialakított íves mellvéd falába a felszabadulási emlék talpazatára került. A dombormű elkészítésére Szomor László kapott megbízatást, aki ekkor a Zsolnay gyár révén szoros kapcsolatban állott Péccsel. Az ünnepélyes felavatásra azonban csak hét év elmúltával, 1939. május 21-én kerülhetett sor, amikor is József királyi herceg, tábornagy mondott avató beszédet.”

A bronz dombormű négy rohamozó huszárt ábrázol. A legközelebbi a legnagyobb és a legplasztikusabban mintázott. Minden eleme – a nagy gesztusú mozgás, a ruhák, sörények lobogása, a huszárok minden mozdulata – a sodró lendületű huszárroham, a kivont kardok, a harci kedv, a legyőzhetetlenség demonstrálására szolgál. A szépen mintázott lovak minden porcikája valósághű, a vágta lábsorrend kivételével.  A művész egy az évszázadok során kialakult és jól bevált sémát alkalmaz a vágtázó ló mozgásának érzékeltetésére. Balról a harmadik huszár lovának lábsorrendje az egyedül elfogadható. Természetesen ettől ez még így is nagyon szép és kifejező ábrázolása a magyar huszárságnak.
„Az első-harmadik, illetve a második-negyedik lónak, lovasnak a mozdulata szinte azonos beállítású, egymással pedig ellentétesek.” Remek, ahogy a térbeliséget megoldja a szobrász, a figurák méretével és a mintázás plasztikusságának csökkentésével. Hisz a legtávolabbi lovas szinte alig emelkedik ki a sima háttérből, melynek egyetlen képi eleme a négytornyú pécsi székesegyház. A plasztikus felületeken megcsillanó fények és az így keletkezett mély árnyékok, a bronz sötétje és a domborművet körülölelő mészkő fehérségének kontrasztja szinte életet lehel a halott anyagba.

A négy „8-as”  pécsi huszár pedig már 71 éve „vágtat” ezen a helyen az örök rohamra, a győzelem és dicsőség felé, ahogy a dombormű felirata is jegyzi:
„A M. KIR. PÉCSI 8. HONVÉD HUSZÁREZERED EMLÉKEZETÉRE 1914 – 1918”

Írta: Balázs József / Bazsi

>> további cikkek, történetek Bazsitól

Szomor László szobrász
(Budapest, 1908. április 18.–Budapest, 1980. augusztus 25.)
1924-27: budapesti Iparművészeti Iskola, díszítőszobrász szak, mesterei: Mátrai Lajos, Simay Imre. 1927-34: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Bory Jenő. 1929-től volt kiállító művész. A 30-as években portrékat, aktszobrokat alkotott, majd a Római Iskola szellemében porcelán kisplasztikákat készített a pécsi Zsolnay-gyár megbízására. Később érdeklődése a monumentális szobrok felé fordult: állami megrendelésre számos bronzportrét, kőből faragott díszítőszobrot alkotott. Kisplasztikákat és érmeket is készített.





Cikkajánló:


Hozzászólások:

























   
Horze Lovasáruház   KLP   Lovasvilág Lovasbolt   Decathlon   Tanita Lovasboltja   szerverbérlés, szerverhoszting, szerverüzemeltetés