keresés a lovardák között


Garay Ákos időszakos kiállítása
2011. március 2. - május 15. Simontornya, Vármúzeum

Garay Ákos

(Pusztaapáti, 1866. okt. 3. – Budapest, 1952. jan. 25.)

A Tolna megyei születésű festő és grafikus Garay Antal 1848-as honvédhadnagy gyermeke, Garay János költő unokaöccse.

A művész tanulmányait Pécsett, majd Budapesten a Mintarajziskolában végezte. 1885-1887 között Münchenben a művészeti Akadémiára iratkozott be.Valójában nem sokat koptatta a porosz szellemű intézmény márványlépcsőit - mondja róla barátja Csók István festőművész. A magyar művészpalánták – így Garay is – inkább Hollósy Simon köré gyülekeztek, aki rendkívül szuggesztív egyéniség és a naturalizmus egyik legeredetibb képviselője ekkor Münchenben.

Csók István emlékezik vissza ezekre a bohém évekre Hollósy szavait idézve: „Emlékeztek, hogyne emlékeznétek, hisz sokszor elmeséltem, mint hozta ki Garayt az édesatyja Münchenbe. Fél esztendeje is elmúlt, de az úrfi csak nem képes felejteni az édes otthont. Még ha ló volna, de bérelni kell, ha rá akar ülni.

Pedig rajzolni sem szeret egyebet huszárnál meg lónál, hanem azt aztán érti. (Mialatt ezeket beszélte, Garay éppen egy teljes felszerelésű huszár rajzolásával mulatott, a hátulsó patájával kezdte a lovat, utoljára maradt a huszár csákóján a forgó.) Ennek a tejfeles szájúnak ló a lelke. Hiszen láthatjátok, még a legutolsó patkószeg is a maga helyén van. Nyereg, kocsi, mind a kisujjában. Beszélhetsz neki Rembrandtról vagy Bastien Lepageról, neki csak a pusztán jár az esze. Ennek ugyan hiába írták a Tristant, Lohengrint, folyton a «Lóra csikós, lóra» cseng a fülében.”

Garay Ákos országosan ismertté a lovakról, ménesekről és a magyar huszárokról készült festményeivel, rajzaival vált. Forrásértékűek a népélet témaköréből készült festményei, tus- és ceruzarajzai. Gyakran festett sárközi témájú képeket is, melyekhez olykor modellje a sárközi népviseletbe öltözött felesége volt. Szívesen festette és rajzolta a bugaci pásztorok életét is. Fiatal korában feleségével együtt heteket töltöttek a pusztán a karámhoz ragasztott sövényfonású csikóstanyán.

A mindennapi megélhetést részben a Borsszem Jankó és a Kokas Márton című élclapoknak készített illusztrációk, karikatúrák biztosították számára. A Borszem Jankó egyik rovata a Vidéki trombita az 1890-es évektől a feudális és műveletlen vidéki Magyarországot állította pellengérre a „mucsai” történetekben. Az állandó paródiává fejlődött rovat karikatúristája Garay Ákos volt. Számos könyvhöz készített illusztrációkat, köztük nagybátyja, Garay János: Az obsitos című munkájához is.

Több képeslap sorozatot rajzolt a gyomai Kner Nyomda és más kiadók számára: a magyar huszárokról, népi életképekről, lovas katonákról és az I. világháborús eseményekről. Az I. világháború alatt Vilmos huszárként a frontvonalból küldi haza rajzait, melyek a Borsszem Jankó címlapjain és más lapokban jelentek meg.

1909-ben a Nemzeti Szalon gyűjteményes kiállítást rendezett műveiből. 1924-ben Szekszárdon mutatkozott be két másik Tolna megyei festővel közös tárlaton. 1927-ben elnyerte a Magyar táj- és életkép kiállítás grafikai nagydíját. Garay Ákos alkotásainak legnagyobb gyűjteményét a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban és a Néprajzi Múzeumban őrzik.


A kiállítás megtekinthető:

Vármúzeum Simontornya
7081 Simontornya, Vár tér 10.
Tel/fax: 06-74/486-354
E-mail: varmuzeum@wmmm.hu
Weboldal: http://www.wmmm.hu/idoszaki_kiallitasok





Cikkajánló:


Hozzászólások:

























   
Horze Lovasáruház   KLP   Lovasvilág Lovasbolt   Decathlon   Tanita Lovasboltja   szerverbérlés, szerverhoszting, szerverüzemeltetés