keresés a lovardák között


Lovarda helyszín kiválasztása

Talaj minősége…

Először a ló szempontjából mi is az ideális? Egyik legérzékenyebb pontja a lónak a lába, tehát a területen fontos, hogy jó legyen a talaj minősége. Négy kategóriába sorolnám a természetes eredetű talajokat lovas szempontból: homokos, feketeföld, agyagos, köves. A legjobb, amikor olyan területet sikerül találni, ahol a felső réteg 50-80 cm–ig feketeföld és alatta homokos.
Enyhén lankás domborzati viszonyok mellett a feketeföld vastagsága 0 és 100 cm között ideális. Ilyenkor gazdaságosan „helyi anyagokból” előállítható a megfelelő puhaságú és vízelnyelő képességű talajkeverék. További előny hogy a legelőnek kijelölt területen dús fű tud nőni, és a szűk környezetben a tereplovaglásra is megfelelő a talaj.
Az agyagos, köves területek a lovak lábait nem kímélik, ezért sokkal nagyobb a sérülésveszély.
A lovas szempontjából is a homok és a feketeföld átmenete a megfelelő, mert a parkosításhoz is ideális, valamint a tavaszi és őszi nagy esőzések, valamint a hóolvadás után a felszíni vizek nagyon jól el tudnak szivárogni, nem lesz ragadós a felázott talaj és mély bordákkal kijárt a földút sem.

Hanghatások…

Második fontos szempont a különböző hanghatások, amelyek a lovak és az emberek idegállapotát, koncentráló képességét és pihenését egyaránt befolyásolják. Honnan jöhetnek zajok, idegen hanghatások? A legnagyobb és leggyakoribb zajterhelést a közlekedési eszközök (autó, vonat, repülő) okozzák. Ugyanakkor lovardánk jól megközelíthető legyen, tehát valamilyen kompromisszumot kell találni.
A hang terjedését a szélirány és a domborzati viszonyok befolyásolják a leginkább, ezért érdemes a kiválasztott területet eltérő időpontokban és időjárási viszonyok között megfigyelni.

Terület nagysága…

A tervezett lovardai funkciótól és a lovardában tartott lovak számától függően ajánlatos a megvásárlásra kerülő terület nagyságát megválasztani. Lovanként az egy hektár terület lenne az ideális méret. Ekkor biztosított a lovak részére a megfelelő méretű legelő. Erre sajnos sok esetben nincsen lehetőség, de valahol azért egy alsó mérethatárt érdemes meghúzni.

Minél kisebb egy terület, annál inkább kell napi szinten a lovakat szakszerűen mozgatni. Amikor nagy legelők állnak rendelkezésre, akkor a lovak nagyon jól érzik magukat kint a „pusztában”, ahol a ménesben szocializálódhatnak és akár ridegtartásban télen-nyáron a szabadban élhetnek. Az istállózott sportlovak részére viszont a szakszerű edzőmunkához szükséges a terület. Megfelelő méretű és elrendezésű edző- és versenypályák, karámok kialakítása sok helyet igényel.

A területen el kell tudni helyezni a szalmát, a takarmányt, a trágyát és nem utolsó sorban elég helyet kell hagyni a gazdasági gépeknek, eszközöknek (lószállítók, traktor, futók) tárolására, a vendég autók parkolására, rendezvény esetén kibővített személyautó és lószállító parkolási lehetőséggel.
Lovardában az istálló és a munkapályák, a parkoló mellett a fedeles lovarda, ami még nagyobb helyet igényel.
Összegezve 12-25 ló esetén - ami egy kisebb lovardának felel meg - 4-6 hektáros terület minimum szükséges lenne.

Megközelíthetőség…

Mitől legyen távol és mihez legyen közel a lovarda? Az Európai Uniós jogszabályok szerint belterületen, azaz lakott területen nem lehet lovat tartani, új lovardát létesíteni. Ezt a szabályt természetesen rugalmasan kezelik, hiszen a már meglévő lovardákat, - főleg ha az ÁNTSZ által előírt előírásokat be lehet tartani – nem szokták bolygatni. Új lovarda létesítése esetén viszont az engedélyező hatóság szigorúan követi a törvényi előírásokat.

A lovarda tervezett vendégforgalma és a jövőbeni célközönség összetételétől függően érdemes a tömegközlekedési kapcsolatoktól való távolságot mérlegelni. A lovardákban jellemzően sok a gyermek, így a szülők szempontjából előnyös, ha tömegközlekedési eszközökkel a gyermekek biztonságosan meg tudják közelíteni a lovardát, és nem kell félórákat gyalogolni egy erdőben, mire a távolsági busz megállójától odaérnek.

A személy és teherautó forgalom szempontjából a lovardának burkolt úton minél jobban megközelíthetőnek kell lennie. Fontos, hogy a lovardához vezető út szélessége és az út űrszelvénye elég nagy legyen a lószállító kamion közlekedésére, kapun történő befordulásához! Amennyiben főközlekedési út mentén fekszik a kiválasztott terület, előre meg kell érdeklődni, hogy hova és milyen feltételek mellett engednek új ráhajtót építeni. Előfordulhat, hogy egy főútvonalra forgalomtechnikai okok miatt nem engedélyezik kihajtó létesítését. Ennek építését külön engedélyezési eljárásnak kell megelőznie.

Közműellátottság…

Víz, gáz, villany és csatorna, de ezek közül mi van kiépítve a kiszemelt területen? Hol megy a legközelebb vezeték, az mekkora kapacitású? Mindenképpen érdemes a közműszolgáltatóknál írásban állásfoglalást kérni, hogy miként biztosítható a szükséges közműbekötés. Legbiztosabb, ha közműszolgáltató előzetes árajánlatot ad, a fejlesztés költségére és műszaki megvalósíthatóságára vonatkozóan! Az elektromos hálózatfejlesztés, külterületen 1-2 év átfutású is lehet, és több millió forintos költséggel jár. Előfordulhat, hogy nem is vállalja az áramszolgáltató, a hálózatbővítést!

Természetesen érdemes párhuzamosan az alternatív energiaforrások biztosítására vonatkozóan is tájékozódni. Egy lovarda energiaellátását és szennyvízkezelését meg lehet oldani teljesen autonóm és környezetbarát módon is. Nagyon jó, új generációs szélkerekek jelentek meg a magyar piacon, melyek által termelt elektromos energiával levegős, talaj vagy nagyobb vízfelületből kinyerhető hőt kezelő hőszivattyúkkal fűtési és használati meleg víz biztosítható. Egy ilyen rendszer kiépítése 1-2 hónap alatt megvalósítható és nem is biztos, hogy sokkal többe kerül, mint a központi hálózatra történő csatlakozás. Természetesen fontos előny, hogy utána nem kell villany és gázszámlát fizetni!

Vízellátást saját szakszerűen kivitelezett és elegendő mélységű kútból lehet biztosítani. Gyakran jobb minőségű víz jön egy 40-70 méter mély kútból, mint a vezetékes hálózaton. Ez is egyszeri beruházás, de hamar megtérül. Lovardában a pályákat locsolni kell, öntözőrendszer működhet a parkosított területeken, jelentős mennyiségű víz szükséges a lovak mosásához, öltözőkben a zuhanyozók vízigénye sem elhanyagolható, hogy csak pár példát említsek.  

Telek ára…

A fent felsorolt adottságok mind befolyásolják a telek árát. De országosan vizsgálva a nagyvárosok vonzáskörzetében jelentősen drágábbak a földterületek, mint frekventált nagyvárosoktól távolabbi területeken.
A mezőgazdasági terület árát a földhivatali nyilvántartásban szereplő aranykorona érték is befolyásolja, mely a föld minősége (termőképessége) alapján változik.  Árat befolyásoló tényező, hogy a területen illetve annak környékén milyen fejlesztéseket terveznek, a település szerkezeti tervében milyen övezeti besorolásban szerepel a terület.
A helyi építési szabályzat és az OTÉK, valamint a szakhatóságok vonatkozó előírásai együttesen határozzák meg, hogy hova mit lehet építeni. Előfordulhat, hogy a föld alatt gázvezeték húzódik, aminek védőtávolságán belül semmit nem lehet építeni. Vagy a földhivatali nyilvántartásban véderdőként szerepel a terület, annak ellenére, hogy fát nem látunk rajta, vagy a település közigazgatási határában húzódik a kiszemelt terület, és számtalan további esetet sorolhatnánk fel, ami miatt egy építési engedélyezési folyamat során elutasítják a benyújtott kérelmet.
Esetlegesen egy alacsony áron kínált, jó vételnek tűnő terület kapcsán érhetik az embert kellemetlenségek, ha nem fordít az adásvétel előtt elegendő energiát az említett műszaki kérdések megvizsgálására.

Gazdasági szempontok…   

A tervezett lovas létesítmény fizetőképes kereslete az adott környezetben rendelkezésre áll-e? Egy lovarda létesítése ugyanolyan komoly üzleti vállalkozás, mint például egy szálloda megvalósítása. Megépíteni és gazdaságosan kell tudni üzemeltetni a lovardát. Tehát nem csak a beruházás költségeit, hanem az üzemeltetés bevétel és kiadás oldalát is érdemes nagyon precízen kielemezni, mielőtt a terület megvásárlásával belevágnánk a vállalkozásba.

Lépések…

1. Lovarda funkciójának és célközönségének meghatározása
2. Létesítendő épületek és munkapályák alapterületének összeírása
3. Üzleti terv készítése -> Eredmény, hogy mekkora összegért érdemes telket vásárolni
4. Területek keresése adott szempontrendszer alapján
5. Kiválasztott legjobb 3 terület részletes megvizsgálása a fent felsorolt szempontok alapján
6. Vizsgálat értékelése
7. Döntés a terület megvásárolására vonatkozóan

Ezek voltak a szakmai szempontok alapján racionálisan felépített előkészítő feladatok. Sok esetben a gyakorlat azt mutatja, hogy emocionális alapon történik a lovarda létesítése és a terület megvásárlása. Lakóhelyünkhöz közel kimegyünk egy területre, beleszeretünk, van elegendő tőkénk, hogy a kialkudott vételárat kifizessük és egy minimál 10 bokszos istállót 15 millió forintból felépítsünk. Ezt követőleg pedig költséges hobbiként finanszírozzuk a működést. Az arany középút irányába haladva javasolt elindulni, hogy a végeredményhez vezető út jó alapokról azaz „jó helyről” induljon.  

Írta: Tasnádi Gábor építészmérnök
        ügyvezető igazgató, PannonExpert Kft.
        www.pannonexpert.hu






Cikkajánló:


Hozzászólások:

























   
Horze Lovasáruház   KLP   Lovasvilág Lovasbolt   Decathlon   Tanita Lovasboltja   szerverbérlés, szerverhoszting, szerverüzemeltetés