keresés a lovardák között

14/2008. ÖM rendelet a lovas szolgáltató tevékenységről




A rendelet Regisztráció, ellenőrzés | Eszmecsere | Az ÖM rendelet korábbi verziói

14/2008. (XII. 20.) ÖM rendelet

a lovas szolgáltató tevékenységről

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. §-a (4) bekezdésének f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az önkormányzati miniszter feladat- és hatásköréről szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. §-ának f) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el.

1. § (1) E rendelet állapítja meg a lovas szolgáltató tevékenység bejelentésének, az ilyen szolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozások (a továbbiakban: szolgáltató) nyilvántartásának részletes szabályait, továbbá az e tevékenységek folytatásának részletes követelményeit, és a lovas szolgáltató tevékenység ellenőrzésének részletes szabályait.

(2) E rendelet alkalmazásában

a) lovas szolgáltató tevékenység: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2. §-ának 16. pontjában meghatározott szolgáltató tevékenység, így különösen lovagoltatás, lovas oktatás, lovasterápia, fogyatékos személynek nyújtott lovas szolgáltatás, terep- vagy túralovaglás, fogathajtás, fogathajtás oktatás, fogatoztatás, lovas bemutató,

b)

c) lovasterápia: speciális fejlesztő-rehabilitációs szolgáltatás, amely sérült, fogyatékos vagy pszichológiai kezelés alatt álló személy gyógyítására, készségei fejlesztésére, egészségi és pszichés állapotának javítására irányul,

d) fogatoztatás: a szolgáltató vagy a szakmai tevékenységért felelős személy által kijelölt személy az általa hajtott fogaton, lovas kocsin a vendéget nem közlekedési céllal szállítja,

e) lovas bemutató: a méneslátogatás, az istállólátogatás, a lovak tartási helyükről kihozva történő bemutatása és a lovas előadás,

f) fogyatékos személy: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékos személy,

g) fogyatékos személynek nyújtott lovas szolgáltatás: a fogyatékos személy és a ló együttes felkészültségén alapuló, kondíciónövelő, rekreációs, szabadidős tevékenységként végezhető lovas oktatás, lovagoltatás, fogatoztatás, fogathajtás oktatása, lovas parasport, lovas speciális sport,

h) szabad lótartás: a lótartás azon formája, amely esetében a lovaknak lehetőségük van a szabad mozgásra, a tartási területen az állategészségügyi, állatvédelmi és trágyatárolásra vonatkozó jogszabályokkal összhangban a lovak etetése, itatása és almozása megfelelően biztosítható, a takarmány és az ivóvíz folyamatosan hozzáférhető, valamint a trágyát a lovak által használt területről rendszeresen összegyűjtik.

2. § (1) A szolgáltatónak a Kertv. 6/C. § (1) bekezdése szerinti, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnak (a továbbiakban: Hivatal) benyújtandó bejelentése – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvényben (a továbbiakban: Szolgtv.) meghatározott adatokon túl – tartalmazza

a) a szolgáltató lovas szolgáltató tevékenység folytatásának helyszínéül szolgáló telephelyének (fióktelepének) címét,

b) az a) pont szerinti telephelyen (fióktelepen) működő lovarda elnevezését,

c) az a) pont szerinti telephelyen (fióktelepen) tartott lovak számát, valamint amennyiben a szolgáltató a szolgáltatásba bevont lovat nem az a) pont szerinti telephelyen (fióktelepen) tartja, annak a telephelynek (fióktelepnek) a címét, ahol a szolgáltatásba bevont lovat tartják,

d) a lovas szolgáltató tevékenység típusát vagy típusait az 1. § (2) bekezdés a) pontja szerint, továbbá, hogy a lovas szolgáltatás együtt jár-e a szolgáltatást igénybe vevő személy lovagoltatásával,

e) a szolgáltatás igénybe vevőjének lovagoltatásával járó lovas szolgáltató tevékenység esetén a (3) bekezdés szerinti felelős személy nevét, szakképesítését és a szakképesítését igazoló okiratokat,

f) az a) pontban megjelölt telephely (fióktelep) helyszínrajzát a 13. §-ban meghatározott körülményekre figyelemmel,

g) a szolgáltatásba bevont, a lófélék egyedeinek azonosításáról szóló jogszabály szerint azonosított és lóútlevéllel ellátott lovak azonosító számának vagy életszámának és nevének felsorolását, valamint

h) szolgáltatásba történő bevonásra alkalmas lovak esetén az alkalmasságról szóló hatósági bizonyítvány számát.

(2) A Hivatal a bejelentett lovas szolgáltatókról az (1) bekezdésben meghatározott tartalommal – az e) pont szerinti adatokat kivéve – nyilvántartást vezet, és a nyilvántartást honlapján közzéteszi.

(3) Lovas szolgáltató tevékenység – a Kertv. 6/C. § (2) bekezdésében előírt feltételeken túl – akkor folytatható, ha a szolgáltató

a) eleget tesz a 13. §-ban – a szolgáltatás igénybe vevőjének lovagoltatásával nem járó lovas szolgáltató tevékenység esetén a 13. § b), c), f) és g) pontjában – meghatározott követelményeknek,

b) – a szolgáltatás igénybe vevőjének lovagoltatásával járó lovas szolgáltató tevékenység esetén – legalább egy

ba) középfokú lovastúra-vezetői képesítéssel,

bb) lovas sportágban szerzett középfokú sportedzői képesítéssel,

bc) lovas sportágban szerzett felsőfokú szakedzői vagy okleveles szakedzői képesítéssel,

bd) lovas-kultúra oktató felsőfokú szakirányú továbbképzést igazoló képesítéssel,

be) lovas-tanár (hippológus) és -szervező felsőfokú szakirányú továbbképzést igazoló képesítéssel, vagy

bf) lovas sportágban nemzetközi sportszövetség által akkreditált edzőképzésben szerzett végzettségek egyikével

rendelkező, a szakmai tevékenységért felelős személyt (a továbbiakban: szakmai tevékenységért felelős személy) foglalkoztat, valamint

c) lovasterápia vagy fogyatékos személynek nyújtott lovas szolgáltatás esetén olyan szakmai tevékenységért felelős személyt, vagy az általa kijelölt olyan személyt foglalkoztat, aki megfelel a 11/A. § (1), illetve 11/A. § (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(4) Ha a szolgáltató a tevékenységét több telephelyen (fióktelepen) folytatja, minden egyes telephely (fióktelep) esetében eleget kell tenni a 11. §-ban, a 11/A. §-ban és a 13. §-ban meghatározott követelményeknek.

3. §

4–6. §

7. § (1) A Hivatal határozatával megtiltja az adott lovas szolgáltató tevékenység folytatását és törli a nyilvántartásból azt a szolgáltatót, aki

a) a tevékenység folytatására vonatkozóan előírt valamely feltétellel nem rendelkezik, és azt a Hivatal által megjelölt határidőn belül nem pótolja, vagy

b) a lovas szolgáltató tevékenységét az állategészségügyi és állatjóléti feltételekre vonatkozó jogszabályok, valamint a lovas szolgáltatásra vonatkozó biztonsági előírások megsértésével folytatja, és a jogsértő állapotot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH), a fővárosi és megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága (a továbbiakban: élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság), vagy a jegyző, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) ismételt felszólítására sem szünteti meg, vagy

c) esetében az állategészségügyi, illetve az állatjóléti feltételekre vonatkozó jogszabályok megsértését a NÉBIH, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság, illetve a jegyző, a járási hivatal egy éven belül ismételten megállapította.

(2) Ha a hatósági ellenőrzés során az (1) bekezdésben meghatározott valamely körülmény fennállását állapítják meg, a szolgáltató tevékenységtől való eltiltását és a hatósági nyilvántartásból való törlését kezdeményezheti a jegyző, a járási hivatal, illetve az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság, valamint a NÉBIH.

(3) A szolgáltató bejelentését – a nyilvántartásba vételt követően –, továbbá a szolgáltatót a tevékenységtől eltiltó és a nyilvántartásból törlő határozatát a Hivatal köteles a jegyzőnek, a fővárosi és megyei kormányhivatal kistérségi népegészségügyi intézetének, valamint a élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságnak megküldeni

(4)

(5) Az a szolgáltató, akit a Hivatal az (1) bekezdés b) vagy c) pontjában megjelölt okból tiltott el a tevékenységtől és törölt a nyilvántartásból, az eltiltást elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig lovas szolgáltató tevékenységet nem folytathat.

8. §

9. § E rendelet rendelkezéseinek megtartását a közegészségügyi ellenőrzésre feljogosított szervek, az állatvédelmi hatóság, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság, a NÉBIH, valamint a nyilvántartásba vétel feltételeinek fennállása vonatkozásában a Hivatal ellenőrzi, jogsértés észlelése esetén a külön jogszabályokban meghatározott szankciót alkalmazzák.

10. § A szakmai tevékenységért felelős személy felelős a lovas szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges – az e rendeletben, illetve a vonatkozó jogszabályokban előírt – személyi és tárgyi feltételek folyamatos biztosításáért, valamint a 11. §-ban előírt kötelezettségek teljesítéséért. A szakmai tevékenységért felelős személynek a szolgáltatás időtartama alatt a vendég számára folyamatosan rendelkezésre kell állnia.

11. § (1) A szakmai tevékenységért felelős személy köteles gondoskodni arról, hogy a tevékenységhez használt ló a vendég által igénybevett lovas szolgáltatás céljára alkalmas, megfelelően idomított, szakszerűen jártatott, megfelelő állategészségügyi és tápláltsági állapotban, erőnlétben legyen, és általános ápoltsági színvonala az elvárható követelményeknek megfeleljen. A lovasterápia szolgáltatáshoz használt lónak az említetteken túlmenően a lovasterápia céljára is alkalmasnak (megfelelően képzettnek) kell lennie. Sánta, sérült vagy beteg lovat a szolgáltatásban használni tilos.

(2) A szakmai tevékenységért felelős személy – ha maga nem tud a vendéggel lenni – köteles a szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyek közül kijelölni olyan személyt, aki a lovas szolgáltatás igénybevételének teljes időtartama alatt a vendéggel van. A szakmai tevékenységért felelős személy vagy az általa kijelölt személy köteles a szolgáltatás igénybevétele előtt ellenőrizni, hogy a körülmények (felszerelések, eszközök, lovak állapota) megfelelnek-e az igénybe venni kívánt szolgáltatás céljának.

(3) Terep- és túralovaglás esetén a szakmai tevékenységért felelős személy minden megkezdett tizenkét fő létszámú csoport esetén legalább egy személyt köteles kijelölni kísérőnek. A terep- és túralovaglás megkezdése előtt a szakmai tevékenységért felelős személy vagy az általa kijelölt személy kötelessége meggyőződni arról, hogy a vendég lovas tudása a terep- és túralovaglásnak megfelelő szintű.

(4) A szakmai tevékenységért felelős személy vagy az általa kijelölt személy köteles ellenőrizni a vendég megfelelő lovas tudását (gyakorlottságát), továbbá köteles az ennek megfelelő vérmérsékletű lovat, jármódot és tempót megválasztani.

(5) Lovagoltatás, lovas oktatás, terep vagy túralovagoltatás, fogathajtás, fogathajtás oktatás, fogatoztatás, lovasbemutató esetében a szakmai tevékenységért felelős személy által kijelölt személynek

a) középfokú lovastúra-vezetői,

b) lovas-kultúra oktató vagy lovas-tanár (hippológus) és -szervező felsőfokú szakirányú továbbképzést igazoló,

c) lovas sportágban szerzett

ca) alapfokú sportoktatói,

cb) középfokú sportedzői,

cc) felsőfokú szakedzői,

cd) okleveles szakedzői

képesítések közül legalább egy képesítéssel, vagy

d) lovas sportágban nemzetközi sportszövetség által akkreditált edzőképzésben szerzett végzettséggel

kell rendelkeznie.

(6)

11/A. § (1) A lovasterápia szolgáltatás nyújtásakor jelen kell lennie olyan lovas terapeutának, aki

a) rendelkezik

aa) gyógypedagógus,

ab) gyógytornász,

ac) pszichológus,

ad) konduktor, vagy

ae) orvos

alapdiplomával,vagy ezzel egyenértékű elismert vagy honosított képzettséggel, és

b) rendelkezik

ba) a felnőttképzési törvény szerinti felnőttképzési szakmai programkövetelmények nyilvántartásában szereplő lovasterapeuta szakmai programkövetelmény alapján megszervezett képzésben szerzett szakmai végzettséggel, vagy ezzel egyenértékű elismert vagy honosított képzettséggel, vagy

bb) akkreditált lovasterapeuta pedagógus-továbbképzési program alapján megszervezett képzésben szerzett szakképzettséggel, vagy ezzel egyenértékű elismert vagy honosított képzettséggel.

(2) A terápiás foglalkozást csak a lovasterapeuta vezetheti, aki e feladatát nem ruházhatja át másra.

(3) A fogyatékos személynek nyújtott lovas szolgáltatás nyújtásakor jelen kell lennie olyan lovas oktatónak vagy edzőnek, aki rendelkezik

a) a 11. § (5) bekezdés b)–d) pontja szerinti képesítés valamelyikével, és

b) a felnőttképzési törvény szerinti felnőttképzési szakmai programkövetelmények nyilvántartásában szereplő fogyatékos személyek lovassportja szakmai programkövetelmény alapján megszervezett képzésben szerzett szakmai végzettséggel vagy ezzel egyenértékű elismert vagy honosított képzettséggel.

(4) Fogyatékos személynek csak a (3) bekezdés szerinti képzettséggel rendelkező lovas oktató vagy edző nyújthat lovas szolgáltatást, aki e feladatát nem adhatja át más személynek.

12. § (1) Alkohol, kábítószer vagy egyéb, az ítélő- és reakcióképességet hátrányosan befolyásoló szer hatása alatt álló személy lóra nem ülhet, fogatot nem hajthat. Az erre való figyelmeztetést (táblát, feliratot) mindenki által jól látható helyen, magyar, német és angol nyelven is fel kell tüntetni.

(2) A szolgáltató akkor engedélyezheti a vendég lovaglását vagy fogathajtását, ha az nem áll olyan szer hatása alatt, illetőleg nincs olyan állapotban, amely miatt lóra nem ülhet, fogatot nem hajthat. A szolgáltató megtagadhatja a szolgáltatás nyújtását, ha a szolgáltatást igénybe vevő személy aktuális fizikai vagy mentális állapota alapján arra következtet, hogy a szolgáltatás igénybevétele a testi épségét veszélyezteti. A 18. életévét be nem töltött személy esetében a szakmai tevékenységért felelős személy vagy az általa kijelölt személy, lovasterápia vagy a fogyatékos személynek nyújtott lovas szolgáltatás esetén a lovasterapeuta vagy a 11/A. § (3) bekezdése szerinti képzettséggel rendelkező lovas oktató vagy edző dönt, hogy a vendég lovaglásra vagy fogathajtásra alkalmas állapotban van-e.

13. § (1) A lovas szolgáltató tevékenységet végző szolgáltató telephelyének (fióktelepének) meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:

a) a szolgáltatásba bevont ló:

aa) a lófélék egyedeinek azonosításáról szóló jogszabály szerint azonosított és lóútlevéllel rendelkezik,

ab) megfelel a vonatkozó állategészségügyi szabályoknak,

ac) legalább négyéves, lovasterápia és a fogyatékos személynek nyújtott lovas szolgáltatás esetében legalább ötéves, és

ad) a szolgáltatás igénybe vevőjének lovagoltatásával járó tevékenység esetén az adott szolgáltatásnak megfelelő alkalmasságot igazoló hatályos hatósági bizonyítvánnyal is rendelkezik,

b) az istállóban a lovakat boxokban tartják; az istálló belmagassága legalább 2,5 m; az egyes bokszok alapterülete legalább 9 m, amelyek rövidebb fala nem kevesebb 2,5 méternél,

c) a lovak boxos tartása esetén a telephely (fióktelep) rendelkezik legalább 150 m alapterületű pihentető karámmal, ahol biztosított a szolgáltatást végző lovak pihenése,

d) a telephely (fióktelep) rendelkezik rögzített korláttal körülvett, egyenletes talajú, legalább 800 malapterületű lovas pályával,

e) a telephely (fióktelep) rendelkezik a vendégek részére szolgáló öltözővel, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletnek megfelelő számú WC- és mosdóhelyiséggel; lovasterápia szolgáltatás esetén a telephely (fióktelep) rendelkezik legalább egy, mozgássérültek számára is alkalmas WC- és mosdóhelyiséggel,

f) a telephely (fióktelep) rendelkezik a lólétszámnak megfelelő számú, alkalmas nyereggel, szerszámzattal és a vendég lovagoltatásával járó lovas szolgáltató tevékenység esetén fejvédővel (kobak); a nyereg, a szerszámzat és a fejvédő (kobak) akkor alkalmas, ha a célnak megfelelő, rendeltetésszerű használat esetén biztosítja a vendég biztonságát,

g) szabad lótartás esetén a lovak számára lovanként legalább 1000 m területű bekerített terület (karám), valamint legalább három oldalról borítással határolt, legalább 2,5 méter belmagasságú, lovanként legalább 8 m alapterületű fedeles építmény kialakítása szükséges, úgy, hogy az építmény oldalfalainak egyike az uralkodó szél iránya felé nézzen.

(2) A telephelyen (fióktelepen) a vendégek számára jól látható helyen ki kell függeszteni a Hivatal által történt nyilvántartásba vételt igazoló hivatalos iratot vagy annak másolatát, valamint a szolgáltatásban részt vevő lovak azonosító számának vagy életszámának és nevének felsorolását.

(3) A fejvédőt (kobak) a szolgáltatás igénybe vevőjének kérésére kell rendelkezésre bocsátani. Kötelező fejvédőt (kobakot) használnia a szolgáltatás igénybevételének teljes időtartama alatt annak, aki a 14. életévét még nem töltötte be, valamint a lovasterápia vagy a fogyatékos személynek nyújtott lovas szolgáltatás igénybevevőjének. Lovasterápia és a fogyatékos személynek nyújtott lovas szolgáltatás esetén – a lovasterapeuta, vagy a lovasoktató, vagy lovasedző, aki rendelkezik a 11 A. § (3) bekezdése szerinti képzettséggel döntése alapján – életkortól függetlenül a fejvédő (kobak) viselése mellőzhető.

13/A. § (1) A vendég lovagoltatásával járó lovas szolgáltató tevékenység csak az 1. mellékletben meghatározott alkalmassági szempontoknak megfelelő ló igénybevételével folytatható.

(2) A szolgáltatónak a 2. § (1) bekezdés d) és h) pontjai szerinti bejelentése alapján – ha a bejelentett lovak alkalmassági vizsgálata korábban nem történt meg – a Hivatal értesíti a NÉBIH-t. A NÉBIH tenyésztési hatósági jogkörében elvégzi a lovak alkalmasságának vizsgálatát és annak eredményéről hatósági bizonyítványt állít ki, mely tartalmazza a lovak azonosító számát vagy életszámát is. A hatósági bizonyítványt a bejelentéstől, illetve az értesítéstől számított húsz napon belül kell kiadni. A NÉBIH az eljárásban szakértőként a lovasterápia vagy a fogyatékos személynek nyújtott lovas szolgáltatásban résztvevő lovak esetében a lovasterápia országos szakmai szervezetét, egyéb szolgáltatásban résztvevő lovak esetében a lovas turizmus országos szakmai szervezetét rendeli ki.

(3) A NÉBIH a szolgáltatásba bevont lovak alkalmasságát tanúsító hatósági bizonyítványt az 1. mellékletben meghatározott szempontok alapján állítja ki.

(4) Amennyiben a ló súlyos baleseten, sérülésen, betegségen esik át, és legalább 6 hónapra kiesik a lovas szolgáltató tevékenységből, kötelező azt a NÉBIH-nek és a Hivatalnak bejelenteni, valamint a szolgáltató tevékenységben történő ismételt igénybevételt megelőzően a ló alkalmassági vizsgálatát megismételni. Egyéb esetben az alkalmassági vizsgálatot 5 évente kell megismételni.

(5) Amennyiben a ló alkalmassági vizsgálata vagy ismételt vizsgálata eredménytelen, legalább 3 hónapos időszaknak kell eltelni a következő alkalmassági vizsgálat időpontjáig.

(6) A NÉBIH nyilvántartást vezet a szolgáltatásba történő bevonásra alkalmas lovakról, amit honlapján közzétesz.

14. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.

(2) A lovas szolgáltató tevékenységről szóló 14/2008. (XII. 20.) ÖM rendelet módosításáról szóló 31/2013. (VIII. 9.) NGM rendelet (a továbbiakban: Módr.) hatálybalépésekor már működő szolgáltatónak a Hivatalnál az e rendelet Módr. által megállapított

a) 2. § (3) bekezdés b) pontjában, valamint a 11. § (5) bekezdésében előírt képesítés megszerzését 2013. december 31-ig, a 11/A. §-ban előírt képesítés megszerzését 2015. december 31-ig kell igazolnia,

b) 2. § (1) bekezdés b) és g) pontja szerinti feltétel teljesítéséről szóló bejelentést 2014. december 31-ig kell megtennie,

c) 13/A. § (1) bekezdés szerinti feltétel teljesítéséről szóló bejelentést legkésőbb 2014. december 31-ig kell megtennie.

(2a) A lovas szolgáltató tevékenységről szóló 14/2008. (XII. 20.) ÖM rendelet módosításáról szóló 22/2014. (VI. 27.) NGM rendelet (a továbbiakban: Módr2.) hatálybalépésekor már működő szolgáltatónak a Hivatalnál az e rendelet Módr2. által megállapított 2. § (1) bekezdés c) és g) pontja szerinti adatokról a bejelentést 2014. december 31-ig kell megtennie.

(3) A (2) bekezdés a) pontjától eltérően e rendeletnek a Módr.-rel megállapított 2. § (3) bekezdés b) pontjában és 11. § (5) bekezdésében előírt képesítést – ide nem értve a 11/A. § (1) és (3) bekezdésben foglalt esetet – nem kell megszereznie annak a személynek, aki a Módr. hatálybalépésekor elmúlt negyven éves és legalább tíz éves szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(3a) A Módr2. hatálybalépését követően a szakmai gyakorlat igazolásánál

a) megfelelő FEOR számmal azonosított

aa) lovas túravezető,

ab) szakképzett edző, sportszervező, -irányító (lovasedző)

munkakörökben betöltött időtartamra vagy a foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszony esetében a foglalkoztatás időtartamára vonatkozó igazolás, valamint

b) a lovas turizmus és a lovassport országos szakmai szervezete által kiállított igazolás

vehető figyelembe.

(4) A Módr. hatálybalépésekor már működő szolgáltatónak a 13. § (2) bekezdése és a 13/A. § (1) bekezdése szerinti követelménynek 2015. január 1-jétől kell megfelelnie.

(5) A Módr. hatálybalépésekor már működő szolgáltatónak 2015. január 1-jétől kell megfelelnie a Módr.-rel megállapított 13. § (1) bekezdés a) és g) pontja alapján megváltozott követelményeknek azzal, hogy nem kell megfelelni azon követelményeknek, melyeket a Módr2. alapján már nem kell teljesíteni.

(6) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 27-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikke (3) bekezdésének, 9., 10. és 13. cikkének való megfelelést szolgálja.

1. Melléklet a 14/2008. (XII. 20.) ÖM rendelethez

A) A vendég lovagoltatásával járó lovas szolgáltatásban résztvevő ló alkalmassága meghatározásának szempontjai

1. Általános elvárások a lovakkal szemben

1.1. A lófélék egyedeinek azonosításáról szóló jogszabály szerint azonosított, lóútlevéllel van ellátva

1.2. Állategészségügyi státusza a szolgáltatás nyújtását lehetővé teszi

2. Az alkalmasság általános szempontjai

2.1. Képzettségi fok

a) Nyugodt természet

b) A lovaglás során is együttműködő

c) A szolgáltatásnak megfelelő, de alapfokon is könnyű támaszkodás, irányíthatóság, segítségekre megfelelő érzékenység

2.2. Kezelhetőség, kapcsolatteremtési készség

a) Szolgáltatási tevékenységen túl is szelíd, együttműködő

b) Csoportban biztonságosan használható

2.3. A szolgáltatásnak megfelelő alkalmasság

a) Méretek

b) Vérmérséklet

c) Kondíció

d) Ápoltság

e) Egészségügyi állapot

f) A lábak állapota

g) A hát állapota

3. Az alkalmassági vizsgálat során a lovak számot adnak arról, hogy lovas alatti munkában, csoportban és egyenkénti bemutatásban, mindhárom jármódban (lépés, ügetés, vágta) alkalmasak lovagoltatásra.

B) A lovasterápiában, a fogyatékos személynek nyújtott lovas szolgáltatásban résztvevő ló alkalmassága meghatározásának további szempontjai

1. Általános elvárások a lovakkal szemben

1.1. A lófélék egyedeinek azonosításáról szóló jogszabály szerint azonosított, lóútlevéllel van ellátva

1.2. Állategészségügyi státusza a szolgáltatás nyújtását lehetővé teszi

1.3. Min. 5 éves kor

1.4. Ivara: herélt, vagy kanca

2. Az alkalmassági vizsgálat részei

2.1. Viselkedésbírálat

2.2. Kondíció vizsga

2.3. Díjlovaglás szintjei

2.4. Futószáras munka

2.5. Készségvizsga

2.6. Engedelmességi vizsga

3. Futószáras munka – további elvárások részletezése szakáganként

a) Hippoterápia

b) Gyógypedagógiai lovaglás és lovastorna

c) Speciális fogathajtás

d) Pszichológusok által vezetett lovasterápia

e) Fogyatékos személynek nyújtott lovas szolgáltatás

4. Az alkalmassági vizsgálat során a lovak számot adnak arról, hogy lovas alatti munkában, csoportban és egyenkénti bemutatásban, mindhárom jármódban (lépés, ügetés, vágta) alkalmasak lovagoltatásra. A 2. és 3. pontban részletezett feladatokat minimum 80%-os (jó) szinten kell teljesíteni a lovaknak.

A 14/2008. (XII. 20.) ÖM rendelet a Nemzeti Jogszabálytárban >>





Cikkajánló:


Hozzászólások:

























   
Horze Lovasáruház   KLP   Lovasvilág Lovasbolt   Decathlon   Tanita Lovasboltja   szerverbérlés, szerverhoszting, szerverüzemeltetés