keresés a lovardák között
Főoldal   »   Lótenyésztés   »   Bokor Árpád


Beltenyésztett-e a telivér?

Az angol telivér fajta első törzskönyvét (General Stud Book) 1793-ban adta ki James Weatherby. Ezzel a fajtát lezárták, így a telivéreket zárt populációban tenyésztik, több mint 300 éve. Ezután csak az a ló minősülhetett és minősül ma is angol telivérnek, amelyik a könyvben lévő 237 kanca vagy 169 mén valamelyik leszármazottja (A történelem folyamán persze számos esetben előfordult bizonyos nem igazolható származású egyedek felvétele a méneskönyvbe). A bel-, illetve rokontenyésztés ennek alapján elkerülhetetlen volt a fajtában. Kutatásaink során azt vizsgáltuk, milyen mértékben beltenyésztett a hazai angol telivér állomány, és mennyiben befolyásolja ez a generál hendikep szám alapú versenyteljesítményt.

General Stud Book listáján 103 mén található melyek importként a szigetországba kerültek. Ezek közül három mén alapított olyan vonalat, hogy leszármazottaik a mai modern telivértenyésztésben mind a mai napig számottevően jelen vannak. A többi ménvonal fokozatosan kihalt és olyannyira eltűnt a származási táblákból, hogy tulajdonképpen a következő három mént lehet az angol telivér alapítóinak nevezni.

Byerly Turk (kb. 1680) vonala Chorist xx (1978) és Sir xx (1975) által került hazánkba.

Darley Arabian (1700) Eclipse xx (1764) törzsén keresztül a világ telivértenyésztésére mind a mai napig a legnagyobb hatást gyakorolja. Rodolfo xx (2000) és Rodrigo xx (1997) Magyar Derby nyerők is ebből a ménvonalból származnak.

Godolphin Arabian (1724) vére Pioneer xx (1971), Sapano xx (1984) és Sorabancies xx (1979) révén jutott el hozzánk.

A fajta tenyésztésének szigorú szabályai vannak, melyet International Stud Book Commitee felügyel. Magyarországon 1838-ban jelent meg az első méneskönyv, amely törzskönyvezte az akkori angol telivér állományt. Ezután rendszeresen kiadásra került, római számokkal sorszámozva. Az utolsó megjelent kötet a XXVIII-dik, mely az 1998-2001 között született csikók, illetve anyakancák adatait tartalmazza. Ez jelenti az angol telivérek törzskönyvi nyilvántartásának alapját. A KSH legfrissebb (2005. december 1.) adatai szerint hazánkban 980 kanca és 68 mén képezi a fajta tenyészanyagát.

Az állattenyésztésben az egyes egyedek beltenyésztettségi fokát általában a pedigréanalízis segítségével határozzuk meg olyan módon, hogy az egyedek származását és a köztük kimutatható rokonság szorosságát vizsgáljuk. Itt leggyakrabban a Wright -féle módszert alkalmazzuk, amellyel mind a rokonság szorosságát, mind a beltenyésztési együtthatót viszonylag könnyen ki tudjuk számolni. Azt, hogy bizonyos egyedek pároításakor milyen beltenyésztettségi koefficienst érünk el az 1. táblázatban látható.

 

Vizsgálatainkat 1998 és 2002 között hazánkban síkverenyben futott és generál hendikep számot kapott egyedeken végeztük. A lovakat külön csoportba osztottuk születési évük alapján. A vizsgált 1485 egyed beltenyésztettségi együtthatóját 2-3-4-5-6-7-8-9 és 10 generáció figyelembevételével számítottuk ki. A 10 teljes generációt tartalmazó származásokban így 13019 egyed szerepelt. Figyelembe véve, hogy egy 10 generációs származásban - amennyiben egy egyed csak egyszer szerepel - 1024 ős szerepelhet, ez a szám kicsinek mondható, így feltételezhető volt, hogy bizonyos egyedek halmozottan fordulhatnak elő a pedigrékben. A vizsgált 13019 egyedből 11740 egyed volt beltenyésztett. (Ebben az esetben beltenyésztettség alatt az értjük, hogy az egyed származásban találtunk-e olyan őst, mely egynél többször szerepel.)

A síkversenyekben részt vevő lovak száma, illetve évenkénti megoszlás az 2. táblázatban látható.

A beltenyésztés alkalmazásától a tenyésztők nagy része idegenkedik, annak ellenére, hogy számos sikeres fajta (angolt telivér, lipicai) éppen ennek eredményeként jött létre. Más állatfajtával (pl. sertés) összehasonlítva a ló faj nem érzékeny a beltenyésztésre.

Több olyan lovat is találtunk, melyek beltenyésztettségének mértéke jóval meghaladta a vizsgált állomány átlagát. Az egy ilyen ló volt Adria szépe xx. Pedigréjében látható, hogy a Try Star xx volt szüleinek apja mindkét esetben. Ezen felül több olyan ló szerepel még származásában, mely egynél többször fordul elő a vizsgált 10 generációban. Adria szépe xx beltenyésztettségi együtthatója 0,14203 volt.

Hasonló következtetésre jutottunk a gátversenyekben szereplő Monark xx esetében (belt. együttható: 0,12709) is.

1. ábra: A beltenyésztettség éves átlagának alakulása a figyelembe vett generációk függvényében az 1998 és 2002 között elletett hazai angol telivér állományban 

Az 1. ábra arról ad tájékoztatást, hogy a beltenyészettség éves alakulása hogyan függ a figyelembe vett generációk számától. Az ábrán ugyan csak 10 generáció szerepel, azonban vizsgálatainak elvégeztük 20 generációs származásokkal is, azonban már nem tapasztaltunk számottevő növekedést az egyedek beltenyésztettségi együtthatójában.

2. ábra: a 10 generáció figyelembevételével számított beltenyésztés alakulása a hazai tenyésztésű, 1998 és 2002 között elletett angol telivér lovaknál. 

A 2. ábrán az 1998-2002 években született csikók beltenyésztettségi együtthatóinak átlaga látható. Megállapítható, hogy a beltenyésztettség mértékr évről évre csak nagyon kis mértékben változik. Ennek megfelelően a hazai állományban nem kell attól tartanunk, hogy a beltenyésztettség oly mértékben növekszik, amely esetleg genetikai terheltségek tömeges megjelenését, vagy a versenyteljesítmény leromlását okozná.

Természetesen találtunk olyan egyedeket, melyek kiugróan magas beltenyésztettségi értékekkel rendelkeztek. A korábban bemutatott két egyed, bár a vizsgált populáció leginkább beltenyésztett egyedei voltak, mégis tudtak versenyekben szerepelni. Vizsgálataink következő részében arra kerestük a választ, vajon van-e a beltenyésztettség mértékének hatása a versenypályán elért teljesítményre. Arra voltunk kíváncsiak, hogy számos más fajban megfigyelhető beltenyésztéses leromlás megfigyelhető-e az angol telivérek teljesítményében.

A versenylovak teljesítménye sokféleképen kifejezhető pl. nyereményöszeggel, versenyidővel, helyezéssel. Vizsgálataink során a telivérek verseny-teljesítményének mérésére a generál hendikep számot használtuk. Azt vizsgáltuk, vajon van-e összefüggés az egyed 10 generációs származása alapján számolt beltenyésztettségi koefficiense és az év végi hivatalos generál hendikep száma között.

Eredményeink alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy sem a két-, illetve hároméves, sem a négyéves korban kapott hendikep szám nem függ attól, hogy az egyed mennyire beltenyésztett, azaz mennyi volt a beltenyésztettségi együtthatója.

Ezúton szeretne a szerző köszönetet mondani Tóth Eszter és Rezsneki Katalin egyetemi hallgatóknak (Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar) a származási adatok gépeléséért.

BOKOR Árpád Ph.D.





Cikkajánló:


Hozzászólások:

























   
Horze Lovasáruház   KLP   Lovasvilág Lovasbolt   Decathlon   Tanita Lovasboltja   szerverbérlés, szerverhoszting, szerverüzemeltetés