keresés a lovardák között


Lovas Szólások, Közmondások

 

ƒ lovas mesék, történetek, részletek ƒ Bazsi lovas művészettörténeti írásai ƒ lovas versek ƒ
ƒ lovas idézetek ƒ lovas viccek ƒ lovas szólás, közmondás ƒ lovas fejtörők, nyelvtörőkƒ
ƒ lovas dalok ƒ lovas könyvek ƒ

Vissza az >>>irodalmi lovak<<< oldalára

 

Magyar Lovas Szólások, Közmondások





 













   
 

 

Új magyar Közmondások, Szólások MAGYARÁZATTAL!

   

Állva alszik, mint a ló. Sok olyan parasztember volt, aki kora reggeltől késő estig dolgozott, alig jutott ideje pihenésre, alvásra. Az ilyen ember még álltában is elszunnyadt. A mondás nem mindig a bóbiskolásra vonatkozik. Voltaképpen dicsérőleg hangzik el beszéd közben. A szorgalmas embert lehet ezzel is jellemezni, hogy szinte mindig dolgozik, nyugodt pihenésre sincs ideje.

   

Annyit eszik, mint a ló. A sokat evő, szinte zabáló emberről mondják. Előfordul, hogy siheder, kamasz gyerekkel kapcsolatban hangzik el, a szegényebbek körében méltatlankodva, pl.: Nem győzöm Ferit étellel, annyit eszik, mint a ló.

   

Átesett a ló másik oldalára. Az ilyen ember végletekbe esik. Hirtelen megváltoztatja a véleményét, elképzelését valamilyen üggyel, dologgal, feladattal kapcsolatban, és a környezete meglepetésére éppen az ellenkezőjét teszi, mondja, mint korábban. Az az ember is átesik a ló másik oldalára, aki tegnap kedves, szívélyes, barátságos volt hozzánk, ma pedig durva, goromba, mintha teljesen más ember lenne.

   

Nagy a feje, búsuljon a ló. Vigasztalólag mondjuk annak a személynek, aki valami miatt búslakodik. Az ilyen esetek nem jelentősek, éppen ezért a mondás kissé tréfásan hangzik. Az rejlik benne, hogy ne vegyük szívünkre a dolgot (pl. szerelmi csalódás, nem sikeres vizsga, eltört váza stb.), ne szomorkodjunk, több is veszett Mohácsnál, és egyébként is búsuljon a ló.

   

Úgy dolgozik, mint egy ló. Arról az emberről hangzik el, aki erejét megfeszítve, állandóan, szinte megállás nélkül végzi a munkáját, feladatát, olyan erővel, kitartással, mint amilyen erővel és kitartással a ló húzza a szekeret. (Vö. Úgy húz, mint az igásló.)

   

Izzad, mint a ló. A nehéz munkában - különösen nyáron - megizzadó emberre mondják. Elhangozhat ez függetlenül a munkától, időjárástól is. Vannak olyan személyek, akik feltűnően izzadnak, erősen izzadtságszagúak. Az ilyen személyekről elhangozhat ez a vélemény, beszélgetés közben.

   

Nem adnám egy vak lóért. Akkor mondjuk, ha egy tárgyhoz, eszközhöz nagyon ragaszkodunk. Mondhatjuk személlyel, pl. kisgyermekkel kapcsolatban: Úgy szeretem
Pistikét, hogy nem adnám oda egy vak lóért. (Vö. Nem adnám az egész határért; nem adnám semmi kincsért.)

   

Lefagyott a lónak a szarva. Tréfás mondás. A lónak nincs szarva, de éppen ezzel felnagyítjuk a mondanivalónkat, nyomatékosabbá tesszük az állításunkat, ezzel ráirányítjuk a figyelmet. Akkor hangzik el, amikor rendkívüli hideg van, de mondhatjuk tréfásan annak, aki a hidegre panaszkodik, noha egyáltalában nincs oka a hideg időjárásra hivatkozni.

   

Jó lóra tesz. Ebben a mondásban az rejlik, hogy jól jár, szerencsés lesz az az ember, aki olyan ügy vagy személy mellé csatlakozik, ami vagy aki az ő hasznára lesz. Az ilyen személyt ügyesnek, jó taktikusnak tekintik, és ha már az eredmény is látszik, akkor mondják, pl.: Milyen szerencséje van Dombi Károly bácsinak! Nemhiába, jó lóra tett!

   

Magas lovon ül. A nagyképű, öntelt, túlzóan magabiztos, másokat lenéző, magát másoknál okosabbnak tartó emberről mondják. Elhangozhat a magas pozícióba került emberről való beszélgetés kapcsán is. (Vö. Lóhátról beszél a másikkal.)

   

Kovácstól szenet ne végy. A kovács is vásárolja a szenet. Ha tőle vennénk, drágábban adná, mert ő is keresne rajta. Szenet a széntelepen, a bányánál vegyél.
Más egyebet is a megfelelő helyen szerezzen be az ember.

   

Egy kovács nem kovács, két kovács egy kovács. Gyakran megtörténik, hogy olyan munkát végzünk, amelyhez még egy ember kell, mert egyedül nem boldogulunk. Szólunk a szomszédunknak, jöjjön, segítsen, s ezt mondjuk tréfásan, ami azt jelenti, hogy ketten kiteszünk egy mestert. (Vö. Egy ács nem ács, két ács fél ács, három ács egy ács.)

   

A patkószeg is pénzt ér. Tanítással mondjuk a gyermekeknek. A legkisebb, a legcsekélyebb dolognak is van értéke. Ne dobjunk el semmit, aminek még hasznát lehet venni. A mondásban benne rejlik, hogy ne pazaroljunk, ne bánjunk könnyelműen a dolgokkal, hanem legyünk mindig körültekintőek és takarékosak.

   

Összerúgták a patkót. Beszélgetés közben, esemény elmondásakor hangzik el olyan emberekről, akik összevesztek, vitatkoztak, esetleg olyan mértékben elmérgesedett a helyzet, hogy némely esetben még tettlegességre is sor került. Többnyire ismerősökkel, közeli személyekkel kapcsolatban hangzik el. Gyakorta akkor, ha a házastársak veszekednek, pl. Vincié András meg Varga Piri megint összerúgták a patkót. (ma értsd: összerúgták a port)

   

Nem lehet egy fenékkel két nyeregben ülni. Annak mondják, aki egyszerre két dolgot is magára vállal, két feladatnak igyekszik megfelelni, de a kívülálló kételkedik ennek az elvégzésében. Ezzel a mondással óvatosságra intik az embert, mintegy lebeszélik a vállalásáról. A sikertelenség okán is elhangzik. Ilyenkor tanulságul mondják az illetőnek.

   

Nyeregben van. Az ilyen személy anyagilag is, erkölcsileg is megnyugtató, stabil pozícióban van. Úgy érzi, hogy állása, gazdagsága alapján semmiféle problémája nem lehet, hatalma révén biztonságban van.

   

Nincs már csikófoga. Az öregedő emberről mondják, vagy az mondja önmagáról, ha gyengeségről, korról van szó: nekem sincs már csikófogam. Azaz megette a kenyere javát, már semmi sem úgy megy, mint ifjú korában. Megszólásként is szokás mondani. Ha egy idősebb ember fiatal lányt kerülget, vagy nagy korkülönbséggel házasságot köt, így mondják: No, András bácsi se tudja, mit csinál, nincs már neki csikófoga.

   

Éhes csikó abrakkal álmodik. Ez ugyanaz, mint amikor azt mondjuk: Éhes disznó makkal álmodik. Csikót mondunk, az finomabb, nem olyan sértő annak, akinek szól. Általában a családban hangzik el, ha valamelyik családtag - többnyire ifjú - olyasmit kíván, tervez, szeretne, amiről a többiek úgy vélik - anyagiak és egyéb okok miatt -, hogy elérhetetlen, csak ábránd, és ami csak a képzeletben, az álomban lehetséges.

   

Úgy ficánkol, mint a csikó. A pajkos gyerekekre vonatkozik. Jó értelemben azt jelenti, hogy a gyermek élénk, eleven, egészséges, de elmarasztalóan is elhangozhat, ha pajkoskodik, nem hallgat a szülőre, így pl. az anya mondja az apának: Ma nem bírtam Jóskával, egész nap ficánkolt, mint egy csikó. (Vö. Eleven, mint a csík.)

   

Ajándék lónak ne nézd a fogát! Akkor szoktuk mondani, ha arra intünk valakit, hogy az ajándékot szépen el kell fogadni, és nem kell bírálgatni. A mondás viszont még abból az időből származik, amikor nagy lóvásárok voltak, és a vásárló mindig belenézett a ló szájába, mert tudni akarta, nem csapják-e be. A különféle korú lovak fogazata a hozzáértőnek mindent elárul: a lovak korával tehát nem lehetett és nem lehet szélhámoskodni.

   

Nyomtató lónak ne kösd be a száját. A gabona kiverését régen lovakkal végezték. A földre terített kalászokból a ló patája "nyomta ki" a szemet. A ló közbe-közbe bele-belekapott a gabonába. Az az ember is, aki olyan munkahelyen dolgozik, ahol gyümölcs, élelmiszer van, nyilvánvalóan megkóstolja, a maga céljára használ belőle. Ez ellen nem lehet tenni, éppen ezért nincs értelme tiltani.

 

Forrás: Magyar Szólások és Közmondások kézikönyve

 

 
     
 

További magyar Közmondások, szólások:

 
     
-

Abrakát vivő lónak nem törik fel a háta.

 
-

Abrakos csikó könnyen fickándozik.

 

-

Ajándék lónak ne nézd a fogát.

 

-

Aki a lóval nem bír, a nyerget üti.

 

-

A lónak négy lába van, mégis megbotlik.

 

-

A lovát keresi, rajta ül.

 

-

Átesik a ló másik oldalára.

 

-

Azt a lovat ütik, amelyik húz.

 

-

Belejött, mint a cigány lova a koplalásba.

 

-

Cigánylovon szánt. (=Hazudik)

 

-

Csapjunk a lovak közé!

 

-

Csikós a kantárhoz, sarlós a kalászhoz.

 
-

Eb ura Fakó. (Fakó=lónév)

 

-

Egy cölöphöz két lovat ne pányvázz.

 
-

Elhányta már a csikófogát (= felnőtt, több esze lehetne)

 

-

Embert a szavánál, lovat a zablánál.

 
-

Ha ló nincs, szamár is jó.

 
-

Herélt lónak csak egy a lába

 
-

Hintós kocsi, kender hám, nemes ember, szürdolmány

 

-

Kilóg a lóláb.

 
-

Könnyű Szentmihály lovát abrak nélkül tartani.

 

-

Közös lónak túros a háta.

 
-

Ló elli a csikót, de abrak az anyja

 

-

Lóra ha föl nem szállsz, ne lendítsd a lábad.

 

-

Madár a fészkéhez húz, csikó az anyjához húz.

 
-

Megadják a módját, mint Páliak a csikóherélésnek

 

-

Minden cigány a maga lovát dícséri.

 

-

Nagy a feje, búsuljon a ló.

 

-

Nem nagy bölcsesség az, ha valaki szemrehányó szót mond, az a nagy bölcsesség, ha olyan szót mond, mely az embert, ki bajba jutott, bátorítja szidalmazás nélkül, s megbiztatja, mint a sarkantyú a lovat, amikor felfrissült már az itatónál.

 

-

Rossz lóra tesz.

 
-

Többet költ a fakóra, mint érdemli a fara

 

-

Veri, mint szódás a lovát. 

 

                 

Baskír Lovas Szólások, Közmondások

 
 

 

 

-

Arany kantár a lovat nem jobbítja.

 
-

A madár röptében, a ló futtában, vitéz a csatában ismerszik meg.

 
-

Eb a szénát meg nem eszi, ám a lovat sem hagyja enni.

 
-

Egy lóra két hámot nem raknak.

 
-

Lovad ha elereszted, megfogod, szavad ha elereszted, meg nem fogod.

 
-

Lóval játszódó csikónak lába lesántul.

 

Kirgiz Lovas Szólások, Közmondások

 
     
-

Eb dühét farka mutatja, ló dühét füle mutatja.

 
-

Szűzkancából a szükség poroszkát parancsol.

 

Kazak Lovas Szólások, Közmondások

 
     
-

A balga az alatta lévő lovat hat hónapig keresi.

 
-

A kanca ha párba fogva megizzad, a csikó szabadon járva is megizzad.

 
-

Aki lovat tart, kínjától szabadul.

 
-

Állhatatlan  ló a lelket gyötri.

 
-

A lovat a csikó hagyja le, apát a fiú.

 
-

A lovat ne ostorral – abrakkal biztasd!

 
-

Anyja-rúgta csikónak nem sajog a húsa.

 
-

Bagoly-simogatással sólyom nem lesz, pokróc-magasztalással táltos nem lesz.

 
-

Csikót ki megülni nem tud, gyereket csinálni sem tud.

 
-

Egy hónapig míg nem lovagoltál, lovadat ne dicsérd, egy évig míg vele nem laktál, asszonyod ne dicsérd.

 
-

Egy kancának csecse kettő, egyik ha oda – teje nincs, egyik tevének púpja kettő, egyik ha oda – ereje nincs.

 
-

Egy kancától tarka is születik, fakó is születik.

 
-

Elváló barát a nyereg hátsó kápáját kéri.

 
-

Fejnek balta a rontója, lónak – a takonykór.

 
-

Férfi szárnya – a ló.

 
-

Ficánkol a csikó, de ménesét el nem hagyja.

 
-

Furfangos kanca két csődört is éhen hagy.

 
-

Gebén lovaglás helyett inkább gyalog járj.

 
-

Habos hóban a róka ficánkol, sarjú fűben a ló ficánkol.

 
-

Harapós ló a fogát nem mutatja.

 
-

Hatéves gyerek ha felül a lóra, hatvanéves öreg is kitér előle.

 
-

Hitvány csődör az anyját hágja.

 
-

Ingatag bokorhoz lovat ne köss. 

 
-

Jó csődör ménesét ló őrzi.

 
-

Jó hátasló patája magától meggyógyul.

 
-

Jó ló elől nem botlik, legföljebb hátul.

 
-

Jó lónak fogát ne firtasd, jó embernek korát ne kérdezd.

 
-

Kanca ha sok van, csikó is sok van.

 
-

Kancát ha lovagolsz, csikó nincsen.

 
-

Lankadt ember lova a kantárban megbotlik.

 
-

Ló a földet botlás nélkül meg nem ismeri.

 
-

Ló a havi abrakra gondol, teve az évi abrakra gondol, a szamár – ami a lába alatt van, arra gondol.

 
-

Ló ha nyughatatlan, belesoványul, férfi ha nyughatatlan, belevénül.

 
-

Lónak a híre nagy, tevének – a talpa.

 
-

Lónak epéje nincs, madárnak teje nincs.

 
-

Lónak titkát ha nem tudod, hátulról ne közelítsd.

 
-

Lóra keveset málházz, gyorsan hajtsd, tevére sokat málházz, lassan hajtsd.

 
-

Lovadat jártában ostorozd.

 
-

Lovad ha rossz, célod odavész, fiad ha rossz, erőd odavész, asszonyod ha rossz, vagyonod odavész.

 
-

Lovadnak ne az ezüst patkóját – a járását dicsérd.

 
-

Lovadtól bár megválsz, nyeregszerszámodtól meg ne válj.

 
-

Lovas a fizetségét gyalogosnak át nem engedi.

 
-

Lovas a szekeressel, ügetős a poroszkással útitárs nem lesz.

 
-

Lovas népnek sok az ellensége, gyalognépnek még több az ínsége.

 
-

Lovat ha nem becsülsz, gyalog lakolj, étket ha nem becsülsz, éhen lakolj.

 
-

Ménló az útra prüszköl, szűzkanca a szikesre.

 
-

Nyargalni a gyereknek dolga, nyeregbe ültetni az anyja dolga.

 
-

Pányvát ha nem fogsz, csikó nincs, ollót ha nem fogsz, bárány.

 
-

Poroszkát futtakor becsülnek, jó embert – holtakor.

 
-

Rossz ló a csikóval játszik.

 
-

Rossz nyeregnél szőrén lovagolnom jobb, rossz asszonynál nőtlenül maradnom jobb.

 
-

Sárga lóra ha nem ülhetek – ülök a sárga földre.

 
-

Sovány lónak ostor az ellensége, rongyos sátornak – az eső.

 
-

Szitok nélkül a ló nem szalad.

 
-

Telivér lóért a csikó fizet.

 
-

Telivér lovat ha arany patkóval patkolnak, a szamár is kényeskedve emeli lábát.

 
-

Ügyetlen legényen az ügyes ló kifog.

 
-

Vak lóval a rühös ló – egy ménes.

 

Vissza az >>>irodalmi lovak<<< oldalára





Cikkajánló:


Hozzászólások:

























   
Horze Lovasáruház   KLP   Lovasvilág Lovasbolt   Decathlon   Tanita Lovasboltja   szerverbérlés, szerverhoszting, szerverüzemeltetés