Baba a lovon? Hogyan kell elképzelni a babalovagoltatást?

Szikszai Szilviával készült interjús beszélgetésünk első részéből  megtudhattátok, mely gyermekkori problémákra nyújthat megoldást a babalovaglás, illetve hogy babalovaglás terén nem is a kor, mindinkább a testi és szellemi fejlettség az, ami az alsó határvonalat meghúzza. Cikksorozatunk következő fejezetében a babalovaglás a gyermek szervezetre gyakorolt további hatásairól lesz szó, valamint rátérünk magára a foglalkozásokra is.

„Mivel folyamatosan friss levegőn vagyunk, így az oktatáson a kicsi immunrendszerét is tudjuk erősíteni. A lovaglás által a gyermek társas kapcsolata is fejlődik: akár csak a delfin terápiánál, itt is ki kell alakítani a kapcsolatot a gyermek, a ló és az oktató között.

Autista gyermekek esetében, akik nagyon zárkózottak, más terápiás eljárással szemben a baba lovaglásnál ott van egy olyan nagyszerű segítség, mint maga a ló. Sokszor a szülők elmondása alapján a terápiák azért fulladnak kudarcba, mert az ember nem mindig képes a gyerekekben lévő gátat áttörni. A lovaknak viszont nagyszerű érzékük van ahhoz, hogy adott esetben vagy közönyükkel vagy nyíltságukkal fel tudják oldani ezt.

Volt olyan lovasom, akitől a ló látványosan elsétált, mintha tudomást se vett volna róla. Nem is értettem hiszen az a lovunk a legbájosabb, legérdeklődőbb a sok közül. Azonban a ló tudta, mit csinál! Egész egyszerűen csak így akarta felkelteni a gyerek érdeklődését, hogy mindenkihez odament egy simogatásra csak a lovashoz nem. Persze a kis lovast ez egyből arra késztette, hogy ő maga nyisson a ló felé.”

Ahogy cikksorozatunk előző részében már utaltunk rá, a babalovagoltatás igen felelősségteljes feladat, azonban a terápiát nem úgy kell elképzelni, mint egy hagyományos lovas edzést és közel sem minden ló alkalmas a feladatra.

„A foglalkozások alkalmával egy speciális adapter kerül a lóra, a nyereg elé és az oktató is a feladatok nagy részénél fent ül a lovon a babával együtt, ezért a póni lovak nem alkalmasak erre a feladatra.

A másik ok, ami kizárja a pónikat az egész egyszerűen a lépés hosszuk. A pónik többsége gyorsan szedi a lábát. Nekünk elsősorban olyan lóra van szükségünk, amelyik azonos, lehetőleg lassú tempóban halad. Hiszen gondoljunk csak bele egy izgága figyelem zavaros, túlpörgött gyermeket ha felültetek egy gyors léptű pörgős pónira, akkor pont az ellenkező hatást fogjuk elérni vele. Nem hogy megnyugtatná, hanem még fokozni fogja az izgatottságát.”

A kép csak illusztráció.

„Van 21 éves nyugdíjas ugró lovunk, van quarter horse lovunk és van sport félvérünk is.” – mutatja be a kis csapatot Szilvia – „Mivel az emberek felé is nagy toleranciával vagyunk, így ez a lovakkal sem történik másképp: megterhelő munkára már nem fogható lovaknak is lehetőséget teremtünk egy kis mozgásra, ami mind a lónak, mind a gyermeknek jót tesz. Természetesen ilyenkor minden esetben kikérjük az állatorvos véleményét és ha ő is úgy gondolja, hogy alkalmas az adott feladatok elvégzésére, csak akkor fogjuk be erre a nemes feladatra.”

Mi lovasok jól tudjuk, hogy a lovak a legkisebb nesztől is képesek sebes iramban menekülésre fogni – ez egy babalovagoltatásnál semmiképpen nem fordulhat elő.

„Ami nagyon fontos és sokak számára meglepő lehet, hogy erre a feladatra csak ridegben tartott lovak alkalmasak. Hogy miért, a arra nagyon egyszerű a válasz. A lovak többsége rosszul reagál az időjárás változásaira. Szerintem minden lovas tapasztalta már, hogy szeles időben a lova ijedősebb vagy csak simán figyelmetlenebb, mint napsütéses időben. Mivel én csecsemőkkel foglalkozom, ezt nem engedhetem meg. A lovaim nagyon jó idegrendszerrel rendelkeznek és megbízhatóak, jól képzettek, de még azt a kis figyelmetlenséget sem lehet nekik megengedni, amit adott esetben a szél okozna.

Mivel ők télen-nyáron együtt léteznek az időjárással, ezért nem is hatnak rájuk úgy a frontok, mint egy istállós ló esetében.”

További különbség még a babalovagoltatás és a hagyományos lovas edzés között, hogy bár mind a három jármódban vannak gyakorlatsorok – de sok feladat állóhelyzetben valósul meg.

„Mivel a ló légvételi ritmusát is kihasználjuk a feladatok során, ezért a feladatok egy részét álló helyzetben végezzük. Ezek kicsit hasonlítanak a jógához. A lépéses feladatok is nagy számban vannak, ilyenkor kihasználjuk azt is, hogy több lóval dolgozunk. Amikor egyik lóval már biztosan megy az adott feladat, akkor elvégezzük azt a másik lóval is. Ez kicsit olyan, mint az autóvezetésnél – vezetni ugyan olyan minden autót, de az élmény egész más. Az ügetésben és vágtában végzett feladatok az adott cél és a már megszerzett tudás függvényében változnak.”

Nagyon szépen köszönjük a válaszokat Szikaszi Szilviának!

 2018.12.13. Frisch Andrea, Szikszai Szilvia (Tetrisz lovarda, Csömör)
Kép forrása: Pixabay.com

Hozzászólások