Kincsem, a legenda és a valóság

Kincsem története …

Hatalmas mozisiker volt a Kincsem film, amely nagyrészt kitalált történet. Kincsem élete pedig a valóságban is bővelkedett a váratlan fordulatokban, a meglepetésekben, érdekességekben és hihetetlen eseményekben.

A csodaló valódi  történetét igazából egyetlen könyvből ismerhetjük meg, ez pedig dr. Fehér Dezső A legendás Kincsem című műve. Ez a legsikeresebb magyar versenyló élettörténetének negyedik, bővített kiadása.

Véletlen, szerencse, szerelem, árulás, kaland, hihetetlen, világraszóló siker, hatalmas elvárások a tenyésztésben, betegség, újabb siker és kudarc. Mindezekről szólt Kincsem élete, hiszen a legizgalmasabb történeteket mégiscsak az élet produkálja. A magyar csodaló mindössze 13 évet élt, de mégis máig is világszerte izgalomban tartja a lovakért és különösen a lóversenyért rajongókat. Ezek után természetes, hogy a róla szóló könyveknek is külön történetük van.

Minden azzal kezdődött, hogy Dr. Fehér Dezső 1942-ben, azaz 75 évvel ezelőtt meglátta Kincsem csontvázát az akkori Állatorvostudományi Egyetem Anatómiai Intézetének a múzeumában (korabeli hivatalos nevén: M. kir. József Nádor Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági és Állatorvosi Kara), ami azonnal felkeltette az érdeklődését. „Láttam Kincsem csontvázán, hogy ez egyik hátsó lábán, a csánknál egy csontkinövés található. Rájöttem, hogy a két csánk nem egyforma és arra gondoltam, hogy egyszer, ha lesz rá alkalmam, megnézem alaposabban.„ Ebből tehát még nem születetett azonnal könyv. A legendás Kincsem könyv szerzőjét 1945-ben avatták fel állatorvosnak.

Közben a II. világháború során, Budapest ostroma előtt Kincsem csontvázát kimenekítették a Magyar Mezőgazdasági Múzeumba, a Vajdahunyad várába abban a reményben, hogy a szép, műemléképületben lévő múzeumot nem fogják bombázni. Ennek köszönhető, hogy Kincsem csontváza megmaradt és azóta sem mozdították el onnan, bárki megnézheti.

agroinform.hu

A szerző az 1940-es második felében dr. Guoth Gy. Endre professzor tanársegédjeként dolgozott az egyetemen, aki a lóversenypálya állatorvos szaktanácsadójaként is tevékenykedett, és aki gyakran dr. Fehér Dezsőt küldte ki maga helyett a lóversenypályára. A könyve szerzője itt ismerkedett meg Török Imrével, a lóverseny egyik részlegének a vezetőjével, aki a Turf újságot is írta. Ő vetette fel az ötletet, hogy csináljunk közösen egy könyvet Kincsemről. „Azt mondta, hogy én írjam meg, amit találtam Kincsem csontvázával kapcsolatban, hogy milyen észrevételeim, megállapításaim vannak. Ő pedig megírná a régi, történelmi részeket, majd ezután megnéznék, hogy mi történt azóta Kincsem utódaival, illetve a Kincsemet tenyésztő Blaskovich család leszármazottaival.”– mesélte el dr. Fehér Dezső. Mindez 1952-ben történt. Könyv azonban még ekkor sem született. Fehér doktor közben, 1952-ben a lóversenypályára került dolgozni és Török Imrével nem hagyták abba az anyaggyűjtést Kincsemről.

Végül 1974-ben, Kincsem születésének 100. évfordulója alkalmából elhatározták, hogy most már tényleg megpróbálják kiadni a csodakancáról szóló könyvet. „Szerencsémre a középiskolás éveimből ismertem a Mezőgazdasági Könyvkiadó igazgatóját, Sárkány Pált, akihez el is mentem a kiadás ötletével. Ő azt mondta, hogy egy kikötése van, méghozzá az, hogy ha a megjelentetett 3000 példány két éven belül nem kel el, akkor vállalom a megmaradt példányok megvásárlását. Ekkoriban már a Magyar Lóverseny Vállalt ügyvezető igazgatója voltam és gazdaságosan működött a vállalat, így természetesen vállaltam a feltételt.” – mesélte dr. Fehér Dezső. A megjelentés után azonban nem két évvel, hanem két hónappal mind a 3000 példány elfogyott, így a könyvet újra ki kellett adni ugyanennyi példányban. Ezután jó ideig nem lehetett kapni. Közben tovább folytatták az anyaggyűjtés Török Imrével.

„Aztán 1989-ben jelentkezett egy fiatalember, hogy szeretné újra kiadni a könyvet, mert annyira nem lehet hozzájutni. Azt mondtam neki, hogy természetesen hozzájárulok a megjelenéshez, de az az egy kikötésem, hogy 1990 első felében jelenjen meg, mert utána szeretnénk nyugdíjba vonulni, hiszen 68 éves voltam már. Végül ez a fiatalember anyagi nehézségbe került, ezért elég nehezen született meg a könyv, de azért megjelent, habár szerényebb küllemmel, gyengébb minőségű képekkel 20 ezer példányban.„ – tudtuk meg a második kötet történetét.  Ezen már dr. Fehér Dezső szerepel egyedüli szerzőként, mivel Török Imre elhunyt és szerzőtársára hagyta a könyv szerzői jogait.

A következő, harmadik kiadás megjelentetésére Tóth János, Tápiószentmárton akkori képviselője és Kocsi János, a Blaskovich család egykori ménesének területén megalapította Kincsem Lovas Klub tulajdonosának kezdeményezésére végül 1998-ban jelent meg. Elmondható, hogy ez a nagyobb méretű könyv talán a legszebb megjelenésű Kincsem könyv.

„Nekem azonban a legutolsó, A legendás Kincsem tetszik a legjobban, mert ez amellett, hogy szép megjelenésű, praktikusan kézbe fogható, kényelmesen forgatható is.„ – mondta el a szerző.

Ennek a kiadásnak is megvan a saját története. Dr. Móré Attila állatorvos, aki ma már az Alpha-Vet Holding, állatgyógyászati cégcsoport tulajdonosa, minden évben karácsonyi ajándékként egy-egy könyvvel lepi meg az állatorvostársadalmat. „Egyszer Móré Attila odajött hozzám egy értekezlet során, megkérdezte, hogy meg lehetne-e újra jelentetni a következő évben és az lehetne az ő szokásos ajándéka az állatorvosok számára illetve, valamivel többet is kiadnának, hogy mások is meg tudják vásárolni. Ha pedig vannak esetleg képeim vagy még kiegészíteni valóm, akkor azokat fűzzük hozzá az új kiadáshoz. Úgy tudom, hogy a könyv 4000 példányban jelent meg, az állatorvosok száma 2000 körül alakul. A legendás Kincsemet szerencsére ezúttal is jól fogadták, rengeteg kolléga gratulált, sokkal több karácsonyi üdvözletet is kaptam abban az évben.”– meséli nevetve dr. Fehér Dezső.

A 2014-ben megjelent könyv ezúttal is bemutatja a tenyésztő és futtató Blaskovich család történetét, megsimerhetjük Blaskovich Ernő szerelmét, Kincsem származását, őseinek Magyarországra kerülését, az angol trénerének történetét, Kincsem versenyeit, a ló karakterét, az utazással, a lovasokkal járó kalandokat, megtudhatjuk, hogy miért ért véget Kincsem versenykarrierje, mi történt vele a ménesben, kik voltak és milyen örökséget vittek tovább a leszármazottjai, illetve, hogy hogyan értékelték őt világszerte. A szöveget számos gyönyörű, korabeli festmény, rajz, és régi, valamint új fényképek illusztrálják.

Közben pedig Kincsem vérvonala tovább él és nem is akárhogyan. A 2017-es Német Derby-nyerő, a Röttgen ménesben született Windstoß Kincsem leszármazottja (Kincsem a 11. anyja). De megemlíthetjük az ír születésű Camelotot (Kincsem a 17. anyja) is, aki 2012-ben az Epsom Derbyt is megnyerte, jelenleg pedig nagyon sikeres fedezőmén Coolmore-nál, a világ egyik legsikeresebb tenyésztő és futtató vállalkozásában.

2018. 01.10, Szerző: Vonczem Gabriella

Hozzászólások