Véres sportok: rodeók és bikaviadalok – I. rész

„The greatness of a nation and its moral progress can be jugded by the way its animals are treated.”

Mahatma Gandhi, Indian lawer and spiritual leader

Bevezetés

Az ember (Homo sapiens L.) mintegy 3.5 millió éve jelent meg a bolygón és lassan, de biztosan megkezdte környezetének átalakítását. Ismét szeretném hangsúlyozni, hogy ennek következtében úgy tűnnek el állat – és növényfajok a Földről, hogy még az előtt irtjuk ki őket mielőtt felfedeznénk a létezésüket.

Azt gondolnánk, hogy az emberiségre köszöntő békésebb időszakban a szarvasmarha kíméletesebb bánásmódnak örvend. Az emberiség egy része mindent megtesz a szarvasmarhák élettani igényeinek teljes mértékű kiszolgálása érdekében. Sajnálatos módon a különböző állatvédelmi jogi normák megjelenéséből és ezek folyamatos szigorodásából arra következtethetünk, hogy a szarvasmarhák jóléte és jólléte még ma sem teljesen garantált.

Ezen anomália egyik okát abban látjuk, hogy nem áll rendelkezésre olyan objektív eszköz, mely pontos és hitelt érdemlő adatokat tud szolgáltatni az állatokkal foglalkozó szakemberek számára, melyből az állatok jóllétére, vagy éppen stressz állapotára lehetne következtetni. A másik ok sokkal inkább a személyes érdekek érvényesítésének (lobby) sikerében rejlik, mely nélkülöz minden tudományos és/vagy állatjóléti megfontolást.

A szarvasmarha, mint energia átalakító bio-mechanizmus sokrétű és változatos igényt támaszt a bementi oldalon annak érdekében, hogy a kimenti oldalon az ember által elvárt teljesítményt tudja leadni, akár csak átlagos termelési körülmények között.

A kimeneti oldalt vizsgálva azonban gyakran megfeledkezünk a szarvasmarhát terhelő stresszről, mely nehezen meghatározható és számszerűsíthető. A szarvasmarhát ért stresszt gyakran nem is észleljük, hiszen a személyzet vagy a tulajdonos nem tartózkodik az istállóban kellően hosszú ideig, vagy egyáltalán nem mutat érdeklődést az állatokat terhelő stressz irányában. A szarvasmarhákat terhelő stressz ismerete két oknál fogva rendkívül fontos:

• az állatvédelem erkölcsi és jogi alapjai az állatokkal dolgozó állattartót és tulajdonost kötelezik a „jó gazda gondossága” kötelem betartására,
• a stressz láthatatlan és számokban ki nem fejezett módon energiát von el az állattól, mely negatív hatással lehet az állattól éppen elvárt teljesítményére.

Ez különösen így van, ha a szarvasmarhákat speciális célokra akarjuk felhasználni:

rodeó és
bikaviadal céljára.

A legjobb szándékú szakemberek körében sincs objektív, pontos, egységes és számszerűsített eljárás, mely az állatokat ért stressz nagyságát helyesen fejezné ki. Az állat állapotát szemrevételezéssel állapítják meg a körülöttük tevékenykedő szakemberek, mely gyakran ad okot a tévedésekre és a vitákra, hiszen az ember mondja meg – gyakran szubjektív módon -, hogy az állat, milyen állapotnak örvend akkor éppen. A rodeókban és bikaviadalokban érdekeltek pedig nem tekintik elsődleges céljuknak a nekik kiszolgáltatott állatok stressz állapotának folyamatos figyelemmel követését, pedig ezen állatokra is vonatkoznak mindazon normák, mely más állatok jólétét és jóllétét is garantálni hivatottak.

Ezen tanulmányban – cikksorozatban – összefoglalt munkám elsődleges célja, hogy feltárjam azt a szakadékot, mely az állatvédelmi rendelkezések és a rodeókban, illetve a bikaviadalokban résztvevő szarvasmarhák jóléti feltételei között találhatóak.

Készítette: Kádár Róbert

Hozzászólások