Mi lesz veletek, éhező lovak?

A hatóságnak és az állatvédőknek még mindig nem sikerült rendezniük annak a hatvan lónak a helyzetét, akik tavaly decemberig éltek egy Vas megyei falu, Pankasz egyik telkén víz, takarmány és ellátás nélkül. Úgy tűnik, a pankaszi lovak elvesztek a bürokrácia útvesztőiben.

A „vágóhídról mentett”, éhező pankaszi lovak története 2014 decemberében járta be a sajtót és váltotta ki a lóbarátok felháborodását. 

Fotó: Szendi Péter, VAOL.hu

A lovak tulajdonosa, a német Iris Moldenhauer folyamatosan gyűjtött adományokat az interneten, illetve újabb állatokat is igyekezett "megmenteni". Így került kapcsolatba egy svájci állatvédő szervezet képviselőjével, Regula Schwarzenbach asszonnyal, aki nem volt rest elautózni Pankaszra, ahol azzal szembesült, hogy az állatokat rettenetes körülmények között tartják. A lovak akkor nagyjából egy hónapja éltek a pankaszi telken, anélkül, hogy bárkinek is szemet szúrtak volna az áldatlan állapotok.

A svájci hölgy azonnal finanszírozta az állatok ellátását, illetve egy állatorvossal, valamint állatvédőkkel együttműködve nekilátott a lovak kimentésének, megfelelő körülmények között történő elhelyezésének. 

A lovak tulajdonosa egy hét haladékot kapott, hogy a vonatkozó előírásoknak eleget tegyen és letétbe helyezze háromhavi lótartás költségeit is. Mivel ez nem történt meg, a lovakat Zalalövőre szállították – és azóta is ott vannak. Ez a lovak tulajdonjogát nem érintette, a lótartás költségeit viszont három hónapig Regula Schwarzenbach vállalta, akit így bejegyeztek állattartóként. 

A jegyző határozatban kötelezte Iris Moldenhauert, hogy február 28-ig igazolja: tud gondoskodni a lovakról, számukra a jogszabályi előírások alapján biztonságos elhelyezést tud biztosítani, legalább háromhavi takarmányozásukat, beazonosítható jelölésüket biztosítani tudja, illetve megfizeti a lovak elhelyezésével, takarmányozásával kapcsolatban felmerült költségeket. A határozat a következőképp zárul: "…amennyiben ezen időpontig gondoskodik a jogszabályszerű állattartási körülmények biztosításáról, úgy az elszállított állatokat részére vissza kell szolgáltatni, ellenkező esetben az állatvédelmi hatóság 2015. február 28. után az állatokat elkobozza."

Fotó: Szendi Péter, VAOL.hu

A határidőig a tulajdonos ennek nem tett eleget, így a lovak még az áprilist is Zalalövőn töltötték – de elkobzásukra mindeddig nem került sor. Az ügyben újabb határozat nem született, a korábbinak pedig nem szereztek érvényt, hiába járt le a megadott határidő. A késlekedés oka, hogy a korábban eljáró ivánci jegyző az ügyet a zalalövői jegyzőhöz helyezte át, ami ütközik a közigazgatási eljárásról szóló törvény vonatkozó előírásaival, ezt az illetékességi vitát pedig még nem tisztázták. A két jegyző közül egyik sem tartja magát illetékesnek az ügyben. A vita eldöntéséhez már a Zala Megyei Kormányhivatal és a NÉBIH véleményét is kikérték. A lovak ügye pedig időközben egy tapodtat sem mozdult előre.

Mindeközben Iris Moldenhauer megbízásából két alkalommal is megjelent egy állatszállító kamion Zalalövőn, hogy elszállítsa az állatokat. Ezt a lovak tartásáról gondoskodó Unger Idlikó, a major tulajdonosa, Horváth László és a kiérkező rendőrök akadályozták meg.

Érkezés a zalalövői gazdaságba. MTI Fotó: Varga György

A rossz ott kezdődik, ahol a jó tétlen marad

Ami Pálmonostorán írásbeli feljelentésünk, számos levélváltás, telefonos érdeklődés ellenére a hatósági állatorvos és az illetékes önkormányzati tisztviselők közömbössége és tehetetlensége miatt rejtve maradt, arra végre Pankaszon fény derült – Vilcsek Adrienne, a Bottyán Equus Hungária Ló és Kutyaotthon munkatársának írása.

Amikor a pankaszi lovakról szóló első híradásokat olvastuk, vegyes érzelmek kavarogtak bennünk. Egyrészt megkönnyebbülést érzünk amiatt, hogy most már végre talán rendeződik a szenvedő állatok sorsa miután a Zalalövő szomszédságában lévő kis települést felügyelő állatorvosnő az illetékes hatósággal, külföldi és helyi állatvédőkkel összefogva megtette hivatali, s nem utolsó sorban emberi kötelességét, intézkedett.

Ami elszomorít és felháborít bennünket az a szerencsétlen lovak kálváriája. Sajnos ismerjük az esetet, s ismerősen cseng Iris Moldenhauer neve is, mivel mi már 2013 júniusában írásbeli feljelentést tettünk a pálmonostori önkormányzat aljegyzőjénél állatkínzás gyanúja miatt, miután a szomszédos tanyáról az alábbi bejelentést kaptuk:

„A múlt év májusában felhívott bennünket Iris Moldenhauer Ausztriából, miután hirdetést adtunk fel az interneten szabad helyekre az istállónkban. Akkoriban mi béreltük a szomszéd tanya istállóját és legelőjét. Iris meglátogatott bennünket és rögtön közölte, hogy 12 lovat szeretne elhelyezni nálunk. A lovak már akkor nagyon rossz állapotban voltak, soványak, ápolatlan patákkal. Iris mindezt azzal indokolta, hogy Németországban és Ausztriában nagyon rossz körülmények között tartják a lovakat és azért szeretné őket nálunk elhelyezni.

Röviddel ezután egyre több ló érkezett, mivel a németországi és az ausztriai istállót fel akarta számolni. Már augusztusban késlekedtek az átutalásai. Ettől fogva folyamatosan harcolnunk kellett a pénzünkért, s azért, hogy a lovakat valamennyire jól el tudjuk látni élelemmel, folyamatosan a saját pénzünket kellett a tartásukra fordítani. Megszámlálhatatlan e-mailt írtunk neki, amelyekben felhívtuk a figyelmét az áldatlan állapotokra, küldtünk fényképeket is, de soha sem tudott pontosan fizetni. Mivel a tanyát szeptember végén eladták, felbontottuk a szerződésünket Irissel, aki részletre megvásárolta a tanyát majd 2013. január 1-től átvette azt és minket gondnoki teendőkkel bízott meg. Mindig újabb lovakat szállított oda – jelenleg a lovak létszáma 96.

Soha nem volt és most sincs elegendő takarmány a lovak számára, nem lehet őket rendszeresen etetni. Sok ló már nagyon gyenge, összeestek és a mi pénzünkön speciális élelemmel tudtuk csak valamennyire stabilizálni az állapotukat. Ezek a lovak túlnyomórészt csikók, egy év körüliek. A megelőlegezett pénzt csak sok utánjárással tudtuk visszakapni. Iris mégis minden hónapban számos új lovat vásárolt, ami számunkra érthetetlen, mert előbb a meglévőket kellene rendesen ellátni.”

Utánanéztünk Iris Moldenhauer előéletének, számos levelet küldtünk az aljegyzőnek, részletesen beszámoltunk a tudomásunkra jutottakról, adatokat szolgáltattunk, de sajnos nem tudtuk elérni, hogy a területileg illetékes hatósági állatorvos határozottan intézkedjen,s elejét vegye a jelenlegi helyzetnek. 

Utolsó értesülésünk szerint a tanya Pálmonostorán kiürült, a lovakat ismeretlen helyre szállították. Ezek szerint Pankaszra, ahol most a hatósági intézkedést követően végre talán megoldódik legalább az állatok egy részének a sorsa.

MTI Fotó: Varga György

Fontosnak tartunk azonban kiemelni egy olyan lényeges elemet, amit a DeFacto-Select osztrák internetes hírportál beszámolója emel ki: 

„Az Animal Spirit egy svájci állatvédő nő segítségével borzalmas állatfelhalmozási, azaz beteges állatgyűjtési (animal hoarding) esetet tárt fel Magyarországon. Egy bizonyos Iris Moldenhauer nevű nőről van szó, akinek utolsó lakhelye a Mistelbach melletti Obersulz. A nő már október elején a médiában is feltűnt, mivel 2014. szeptember 30-án 15 havi feltételes szabadságvesztésre ítélték Ausztriában hamis csődeljárás miatt. Akkoriban még Gänserdorf körzetében volt egy földterülete, valamint egy számítástechnikai cége, amely tönkrement, 100.000 euró kétes tartozással. A valószínűleg „állatvédelmi okokból” felhalmozott állatok között legalább 90 ló (további 15 valószínűen valamelyik magyarországi telephelyén „eltűnt”), kb. 30 macska és néhány kutya van. Kb. 60, részben rosszul táplált ló áll jelenleg egy Zalalövő közeli kis helyiség közepén, egy alig egy hektár nagyságú területen „takarmánnyal” keveredett vastag sár és ürülékrétegben. A területen nincs elegendő víz, és a jelenlegi állandó esőzések ellenére nincs a lovaknak beállójuk.”

Az osztrák hírportál Dr. Joseph Plank állatorvost, az Animal Spirit elnökét is megszólaltatja:

„Itt valóban egy súlyos állatfelhalmozási ügyről van szó, amelyet az ember évtizedes állatvédő tevékenysége során ritkán tapasztal. Az egyik oka annak, hogy ezzel az esettel nem fordultunk a nyilvánossághoz rögtön azután, hogy kitudódott, az az, hogy halvány reményünk volt arra, hogy a nővel józanul beszélhessünk és hogy az állatok közül legalább néhányat önként leadjon.  … A késlekedés másik oka az, hogy mindezidáig reménykedtünk abban, hogy el tudjuk érni az állatok elkobzását és azt, hogy Iris Moldenhauer ellen állattartási tilalmat rendeljenek el, valamint szerettük volna megakadályozni, hogy a sokat szenvedett állatok még egyszer eltűnjenek a bizonytalanságban. Végtére is ezek a szerencsétlen lovak az utóbbi hónapokban már megjárták „Odüsszeájukat” legalább három különböző helyen, hiszen Iris Moldenhauer mindig eltűnt onnan, ahol forró lett a talaj a lába alatt.”

2015.04.21. Forrás: Bottyán Equus Hungáriazaol.hu

Hozzászólások