Szarvasmarhák és a rodeó

1. A rodeó rövid bemutatása

A rodeó rendezvényeken a szarvasmarhákat egészen fiatal (növendék borjú) kortól a 4-8 éves korig alkalmazzák a legkülönbözőbb versenyszámokban:
• egyéni lasszózás,
• páros lasszózás,
• csapat lasszózás,
• farok rántás,
• birkózás és
• bikalovaglás (bull riding).

Ezen rendezvények az 1850-es években kezdtek formát ölteni az Egyesült Államokba déli (mexikói) hatásra. Az első egyesületek a 1930-as években kezdtek kialakulni. A ma létező szabályzatok a versenyszámokkal együtt folyamatosan fejlődtek. A versenyekben érdekelt szervezők a 2000-es évekre már versenysorozatokat szerveztek olyan támogatókkal, mint a Las Vegas Mirage, Las Vegas MGM Grand kaszinók, Ford, CBS, T-Mobil, Visa, Wrangler, hogy csak a jelentősebbeket soroljuk.

A bikalovaglás, mint az egyik legnépszerűbb versenyszám országos elődöntői rendszernek örvend mára. Az elődöntők győztesei kerülnek a döntőbe, melyet a CBS Sports Network közvetít Las Vegas-ból a T-Mobil arénából. Mára ez a szám önálló eseménnyé nőtte ki magát, számos támogatóval, országos média megjelenéssel, befolyásos vezetőkkel …

A szabályok szerint a bikalovagláskor a bikán ülő „sportoló” nyolc (8) másodpercig kell megülnie a bikát, aki folyamatosan szeretne megszabadulni lovasától. A bírók – összesen 4 bíró – pontozzák a bika aktivitását – két (2) bíró. További két (2) bíró a „sportoló” mozgását a bika hátán, aki csak egy kézzel kapaszkodhat, a szabad kezével nem érintheti meg sem a bikát, sem önmagát. Bírónként 25 pont szerezhető, összesen 100 pont.

A hivatásos „sportoló”–i kör 70 és 90 pont között teljesít általában. Nem ritka a nulla (0) pont, ha a bika, vagy a „sportoló” teljesítményét a bírók nem találták megfelelőnek.
A rodeó az Egyesült Államokon kívül a következő országokban is elterjedt: Kanada, Mexikó, Belize, Guatemala, El Salvador, Honduras, Nicaragua, Costa Rica, Panama, Kuba, Dominikai Köztársaság, Columbia, Venezuela, Guyana, Ecuador, Peru, Bolívia, Brazil, Paraguay, Argentína, Uruguay, Chile, Ausztrália and Új-Zéland.

Ezen országok mindegyike az állatokkal való bánásmód hagyományai közé sorolja a rodeót és annak minden változatát. Egy olyan hagyományról beszélünk, mely mindössze 150-170 éves. (en.wikipedia.org)

A két legjelentősebb szervezet, mely az eseményeket rendezi:
Professional Bull Riders – PBR (www.pbr.com) és
Professional Rodeo Cowboys Association – PRCA (www.prorodeo.com).

2. Állatvédelmi kérdések

Mind a PBR, mind a PRCA kidolgozott állatvédelmi szabályzattal rendelkezik, melyek az egyesületek website-jain is elolvashatók. Ebből arra következtethetnénk, hogy az állatokat semmilyen veszély, fájdalom, sérülés vagy stressz nem fenyegeti.

Az állatvédő szervezetek folyamatosan közölnek hű és valós videó anyagokat a rodeó rendezvényeken történtekről és komoly kritikával illetik a rendezvényeket, boycot-t szervezek, média előadásokat tartanak. A rodeó egyesületek állatvédelemmel kapcsolatos állításainak ellentmondó bizonyítékokat adnak közre. Magát a rodeót csak „Amerika kedvenc véres sportja”nak nevezik. (www.peta.org)

Nevelés

A rodeókra elszállított és ott „felhasznált” szarvasmarha egyedek egy-egy erre szakosodott gazdaságban születnek és nevelődnek fel. A gazdának elemi érdeke, hogy az állat, melyet a rodeón szeretne értékesíteni – 10,000 UDS és 500,000 USD közötti áron – a legjobb ellátást kapja mindennap: friss víz, ad libitum szálastakarmány, legelő, karám, rendszeres ellenőrzés és állategészségügyi vizsgálatok …

…azonban az állatvédők kutatásai során nem lehet kizárni azt a kockázatot, hogy az állatok nevelése során már izomnövelő hormonokat adagolnak a bikáknak. (www.peta.org)

Nem találni olyan szabályozást, mely a felnevelést keretek közé helyezné. Az viszont köztudott, hogy az Egyesült Államokban a szarvasmarha tenyésztésben az állatok hormonkezelése megengedett.

Szállítás

Az otthon megszokott természetes tartáshoz közeli körülményből az állat hirtelen egy szűk és gyorsan mozgó helyre kerül a szállítás során, ahol órákat vagy napokat tölt, míg a rodeó helyszínére megérkeznek. Ez az első fölösleges stressz, mely az állatokat éri a bezártság miatt. A PBR honlapján azon szabály olvasható, hogy az állatokat legfeljebb napi 10 órán keresztül szabad csak szállítani és utána 12-14 óra pihenőt kell biztosítani számukra.
A PRCA honlapján ilyen szabályt nem találtam.

Állatvédők és az állatvédelmi kutatásokkal foglalkozó szakemberek többször rámutattak az állatok szállításával kapcsolatos stressz hatására, valamint arra, hogy a rodeókon „felhasznált” állatok folyamatosan utaznak városról, városra és ua. a bánásmódod kell elszenvedniük napról napra az egész rodeó szezonban hónapokon keresztül. (www.peta.org), (Grandin, 1994.)

Nem találni olyan szabályozást, mely az állatokat védené a rodeókon való folyamatos szerepléstől.

Tartási körülmények, bánásmód és a takarmányozás a rodeó helyszínen
Az otthon megszokott természetes tartáshoz közeli körülményből az állat egy hirtelen megváltozott tartási körülményt kénytelen elviselni, ahol is sokkal inkább a bezártság dominál, mint a tágasság. Ezen felül el kell viselniük más bikák és egyéb állatok, valamint az ember hirtelen és túlzott közelségét, takarmányozásban megjelenő különbséget és az arénába való „felhasználással” járó stresszt is.

Mind a PBR, mind a PRCA honlapján olyan szabályok olvashatók, melyekből az következik, hogy a rodeókon alkalmazott állatokat előzetesen válogatás útján szűrik, folyamatos állatorvosi ellenőrzés alatt állnak, egészségüket folyamatosan felügyelik, 5-8 kg magas fehérjetartalmú koncentrátumot, 7-8 kg szénát kapnak. Tilos az állatokat bármilyen stimuláló szerekkel ellátni.

Állatvédők rodeó lovasok nyilatkozatait közölték, akik elismerték, hogy a bikák szteroidokat és gyulladás csökkentőket kaptak a versenyeken. Az itt szereplő állatokkal kapcsolatban elkövetett kegyetlenkedés legékesebb bizonyítékai:

„2013 Calgary Stampede was suspended after two steers were found to have two different drugs in their system. Tellingly, it’s not the animals’ welfare that officials were concerned about. The rules state that animals are to be free of drug residue because the competition is designated as “terminal,” meaning that the champion steer will be killed for food.”

„… including broken backs and necks, heart attacks, and aneurysms. Those who manage to make it through unscathed are given little time to rest or recuperate. They are loaded into trucks, hauled to the next event, and forced to participate over and over again. When they become too old or worn out to continue, “retirement” is often a one-way trip to the slaughterhouse.” „…Dr. C.G. Haber, a veterinarian who spent 30 years as a federal meat inspector, saw many animals from rodeos sold to the slaughterhouses he inspected. He described seeing animals “with six to eight ribs broken from the spine and, at times, puncturing the lungs,” in addition to “as much as two to three gallons of free blood accumulated under the detached skin.” „The animals used in rodeos are captive performers. Most are relatively tame but understandably distrustful of humans because of the harsh treatment that they have received. Many of these animals are not aggressive by nature; they are physically provoked into displaying “wild” behavior in order to make the cowboys look brave.” (www.peta.org)

Elektromos ösztöke

Az állatok megmozdítása, az arénába való terelése több módon történhet: elő szóval, botra erősített szalagokkal. Az elektromos ösztöke általános használatát tiltja mind a PBR, mind a PRCA a rendezvényeken. A PRCA a felhajtó folyosóban lévő állatok esetében azonban engedélyezi az elektromos ösztöke használatát, ha azok nem akarnak kimenni a felhajtó folyosókból, vagy lassú mozgással haladnak előre.

Állatvédők számos alkalommal rögzítették és közölték, hogy az elektromos ösztökét rendszeresen és elterjedten, a meglévő szabályok ellenében alkalmazzák a rendezvényeken. (www.peta.org)

Sarkantyú

A bika lovaglás alkalmával a lovasok mindegyike használ sarkantyút, melyet a lovaglásból vehették át Amerikában. Mind a PBR, mind a PRCA szabályzata előírja, hogy a rendezvényeken csak is tompa és a szabadon futó tárcsával rendelkező sarkantyút lehet használni. A sarkantyú engedélyezését azzal indokolják, hogy bika bőre sokkal vastagabb más állatok bőrénél és ennek köszönhetően a bika nem érez fájdalmat a sarkantyútól.
Az 1. számú képen is jól látható, hogy a bika lovasának a talpa merőleges a bika oldalára, vagyis a sarkantyút teljes erejével az állat oldalába nyomja.

Állatvédők számos alkalommal rögzítették és közölték, hogy a sarkantyút az állatok gyorsabb mozgására és a nagyobb kirúgásra (bucking) használják rendszeresen és elterjedten, a meglévő szabályok ellenében a rendezvényeken. (www.peta.org)

Ellentmondásosnak tűnik a rodeó szervezetek ezen álláspontja hiszen, ha nem is használja a lovas a sarkantyút, akkor miért engedélyezik, hogy felvegye, vagy a lovasok miért nem veszik le önként a sarkantyút!? Ezen ellentmondás feloldásával adós a rodeó társadalom.

Szorító szíj (flank strap)

A rodeó bikán két szíj található, melyek közül egy elöl van – ebbe kapaszkodik a lovas. A másik pedig hátul van a keresztcsonti tájékon a lovas mögött. Ezt nevezik flank strap-nek.
A PRCA szabályzata csak a szíjak minőségi követelményeit mutatja be és nem rendelkezik azok használatáról. A PBR szabályzata azt írja, hogy a bika az ugrásokat (bucking) egyáltalán nem a flank strap-nek köszönheti, nem ettől akar megszabadulni. Az ún. rodeó bikákat az erre kidolgozott tenyésztési program sikeres megvalósításnak eredményeképpen nyerik, vagyis ezek a bikák genetikai okoknál fogva ugrálnak (bucking) akkorákat a lovasok alatt. A flank strap alkalmazásának semmi köze a bika aktivitásához.

Az 1. számú képen szemlélteti mindkét szíjat. Ezen a képen az is jól látható, hogy a flank strap erősen megszorításra került, hiszen belevág a bika húsába.

Az állatvédők összefüggést állapítottak meg a szíjak és az állatokat ért sérülések között: „… bucking straps are used to irritate and enrage animals in rodeos. The flank, or “bucking,” strap or rope is tightly cinched around the animals’ abdomens, which causes them to “buck vigorously to try to rid themselves of the torment.” „When the flank strap is paired with spurring, it causes the animals to buck even more violently, often resulting in serious injuries. Former animal control officers have found burrs and other irritants placed under the flank strap. In addition, the flank strap can cause open wounds and burns when the hair is rubbed off and the skin chafes.” (www.peta.org)

Ezen téren is adós a rodeó társadalom egy másik ellentmondás feloldásával. Ha a bika aktivitását egy erre kidolgozott tenyésztési program sikere garantálja, akkor miért nem szüntetik be a flank strap használatát. A bikák a sikeres tenyésztési programnak köszönhetően a flank strap használata nélkül is aktívan ugrálnak (bucking) akkorákat a lovasok alatt.

1. kép: Amerikai bika rodeó lovasa az arénában, amint éppen megüli a bikát

 

3. Humán sérülések vs. az állatok sérülései

A bikát megülő rodeó lovasok a legnagyobb veszélynek kitett sportolók közé tartoznak. A rodeón belül az őket érő sérülés mértéke 37%. Az esetek többségében a gerincoszlop (csigolyák és a gerincvelő), valamit a fej (koponya és az agyszövet) sérül, mely maradandó – egy életre szóló – károsodást is jelenthet a sérültnek. (L.I. Gibbs, 1996.)

Ezek az arányok a motorbaleseteknél is rosszabbak. (Dart, 2013.) A cikkek arra is rámutatnak, hogy a sérülések elsősorban a fiatalabb – kevesebb gyakorlattal rendelkező lovasokat – és a versenyen védőfelszerelés nélkül induló lovasokat érik. A sérüléseket azonban a megfelelő védőfelszerelésekkel rendelkező versenyzők sem kerülhetik el:

Humán sérülteket a média – elsősorban CBS – romantikus hősöknek igyekszik beállítani! A sérültek valójában szükségtelen fájdalom, félelem és stressz elviselésére kényszerítették a nekik kiszolgáltatott állatokat. Ezen emberi magatartás ellen az állatok joggal védekeztek minden erejüket latba vetve.

„a show motivated by greed and big profits” (www.peta.org)

A rodeó versenyeken életüket veszített, vagy megkínzott állatokat a média legtöbbször meg sem említi. Az állatvédők munkájából tudhatjuk csak meg, hogy a kisebb, nagyobb (Calgary Stampede in Alberta, Canada, 2005. és Colorado Rodeo, Denver, 2010.) rendezvényen hány állat sérült meg, hány állat veszítette életét értelmetlenül az ember szórakoztatásáért.

Az ilyen és ehhez hasonló alkalmakról számolnak be az állatvédők filmjei hűen és valósan:

A rodeó sportokat támogató média vállalkozások igyekeznek azt a látszatot kelteni, hogy a rodeókon a rendezőknek kiszolgáltatott állatokkal szemben folyamatosan elkövetett kegyetlenkedések (sérülések, halálesetek) szükségszerűek és teljesen elfogadhatók a szórakoztatás érdekében.

Nem találni olyan nyilatkozatot, szóbeli közlést, írásbeli kötelezettség vállalást a rodeót szervezők részéréről, mely legalább csak utalna arra, hogy az állatok szabadságjogait tiszteletben tartják a rodeó társadalomban.

Készítette: Kádár Róbert
Kép forrása: Pixabay

Hozzászólások